Sollen
World: Reshaped [EP]

(Szerzői kiadás • 2011)
haragSICK
2011. május 2.
0
Pontszám
8.4

„Közönyöm az álmatlanság velejárója. Minden esemény olyan messzinek tűnik, mintha egy másolatról készült másolat másolata lenne. Az álmatlanság elhatárolt az élettől – kartávolságon kívül rekedt a valóság.”
/Chuck Palahniuk – Harcosok klubja/

Talán egyesek még emlékeznek a fővárosi Sollen 2009-es demójára, aki nem az a lap aljára kattintva könnyedén pótolhatja és engem is megkímél a felesleges köröktől. Nos, már a demó kapcsán is arról értekeztem, hogy látok a Földesi András vezette csapatban fantáziát, s kicsit jobban nekirugaszkodva a dolognak, esetleg nemzetközi kisebb kiadó is összejöhet. Idén kijött az első EP, természetesen ez is szerzői kiadásban, a külsőségek korrektek (gitáros Kovács Viktor melója) és visszatért a halálfejes udvari bolond is, mint szimbólum. A hangzással teljességében nem vagyok kibékülve, hiszen a gitárok lehettek volna zúzdábbak is, inkább rockosan szól, mint metálosan, így tehát sok helyen nem jön ki annyira a benne rejlő erő, illetve az ének megint túlságosan előtérbe került. Ezeket leszámítva minden rendben van az első kislemezzel, bár sokallom érte az 1500 HUF-ot…

Őszintén megmondom, hatalmas fejlődést vártam a Sollen legénységétől, de ők csak ráérősen tovább futtatják a programot amely most mint ha kicsit közelebb lenne a metalcore jelleghez, mint az echte melodikus death metálhoz. Némelyik dallam nagyon repít, de még mindig azt mondom, érdemes lenne az előző kritikámban is említett mára kultikus lemezeket előhalászni, 1000x meghallgatni és mikor már a könyökükön jön ki minden akkor némi saját szájízzel dalokat írni. Félreértés elkerülése végett mondom, a World Reshaped egy remek anyag, hazai szinten pedig főleg érdemes odafigyelni rájuk, de ez még mindig nem lesz elég ahhoz a hatalmas ugráshoz, amire készülnek.

Persze a végeredményhez csak gratulálni tudok és reménykedem benne, hogy egyszer élőben is megnézhetem őket, viszont némi rossz szájízzel zárnék pár negatívummal a dícséretek mellett: a dobok túl egyszerűek, érdemesebb lett volna egy durvább összjátékot csinálni, a vokál változatos, de pár helyen lehet a beszéd vagy kórus még több hatást tudott volna adni. A szólók jók, remekül épülnek az alapokra, de lehetett volna ezeket is bátrabban is alkalmazni és pár helyre igazán súlyos őrléseket és mély hörgést bepasszítani, mert a szépség mindig viszonyítás alapján lesz széppé, és egy durva részlet után egy dallamos téma nagyobbat dörren, mintha csak úgy magától elszól…. de hadd ne magyarázzam ezt a srácoknak, jobban tudják ezt ők nálam, nem hiába zenészek!