A mellékelt promólap szerint a fiúk (név szerint Radu Vulpe – énekes-gitáros; Catalin Vulpe – bőgős; George Alb -dobos) a 80-as évek végének és 90-es évek elejének thrash vonalát kívánják tovább örökíteni az utókor számára. Már a borító (parlament (?) előtt tankok hada – mindez tüzes-narancssárga környezetben) is elárulja, hogy a srácok bizony nem AOR nótákkal fognak minket bombázni! Szövegeik nagyjából háborúról, politikáról, a modern világ képmutatásairól, hazugságairól szólnak.
Már a nyitány jót ígér, s ez csak fokozódik, ahogy beindul a Decline. Innentől gyakorlatilag egy intenzív thrash hullámvasútként írható körül a románok debütálása. 9 darab riffgazdag és nyaktörő tempóktól hemzsegő gránátot foglal magába a lemez; száraz, pőre megszólalással. Ugyan még Testament féle jó értelemben vett thrash slágereket nem írtak Vulpe-ék, de az irányvonal jó és a muzsikából áradó intenzitás szimpatikus bennük. Bár aránylag új a banda és fiatalok a tagok, alapjában véve nem kezdőkkel van dolgunk; mind Radu, mind pedig George játszott már korábban hosszabb-rövidebb ideig más zenekarokban. Egyedül a Vulpe tesók egyikének, Catalinnak ez az első bandája.
A vége felé tartogatták a Sadistic Enjoymentet, amihez klip is készült és a nem kevésbé állat címadó számot.
A zenéjükről párhuzamként olyan underground thrasherek ugranak be, még ha csak pillanatokra is, mint pl. a Defleshed, a korai No Return, vagy a Criminal. De feltételezhetően nem hagyta őket hidegen a Sepultura Beneath The Remains és Arise korszaka sem, némely téma akár a brazil legenda említett két albumáról sem lógott volna ki. Némi death metalos mellékízt is tartalmaz egyébként a Decease zenéje, de ez csupán jelzésértékű; a thrash marad mindvégig „felül”.
Nem vált világot a Decease bemutatkozása; valószínűleg belőlük sem lesz új Slayer, de tök jól esik hallgatni a sok egyazon kliséből építkező hasonszőrű közt. Átjöhetnének Magyarországra játszani, szívesen lecsekkolnám őket élőben is!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.