A Losing Season
Fall Again, Fall Better

(Szerzői kiadás • 2012)
Győr Sándor
2014. június 13.
0
Pontszám
8
A fővárosi A Losing Season működését, ha nem is a kezdetektől, de azért elég rég figyelemmel kísérem. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy élőben csak tavaly nyáron sikerült elcsípnem őket. Mégpedig a szlovákiai Metal Forever Fesztiválon, ahol visszajáró vendégként szerepeltek, s igen energikus bulit adtak.


A korábbi anyagaikat is én ismertettem a ‘forgácson , bár nem tartom magam a stílus – modern death metal – szakavatott ismerőjének, de itt is akadnak olyan csapatok, amelyek megragadják a figyelmemet. Az ALS is ebbe a körbe tartozik.

A 2012 év végén/2013 tavaszán megjelent Fall Again, Fall Better c. EP-jükről már régóta készülök írni, időről-időre elő is vettem, így kapóra jött a felkérésük, ami finoman szólva sem tegnap érkezett… elnézést!
Nos, térjünk is a tárgyra!
Az aktuális EP-n is továbbviszik azt a – ha nem is azonnal, de azért simán – felismerhető stílust, ami már egy ideje a sajátjuk. A csapat önmagát, illetve a zenéjét modern melodic death-ként határozza meg a Facebook profilján, ami nem is túlzás, sőt!
A death metal talán már nem is annyira jellemző. Ezt inkább egyfajta modern elegyként írnám le, amiben a death, a deathcore elemei vagy még inkább bizonyos stílusjegyei keverednek alternatív metalos, groove-os témákkal. Erre jön még egy újabb „réteg”, jelesül a kicsit nehezen meghatározható stílusú, de annál változatosabb vokalizálás.


A nyitó Start Again egy sodró modern téma, az elején pedig ott a retró feeling, mégpedig egy régi flipper vagy videojátékból kölcsönzött hang képében. (Hogy egy képzavarral éljek.) Ez nyilván a koncepció része, mert többször is hallhatunk ilyesmi részleteket.
Ami különösen tetszik a banda zenéjében az az, hogy nagyon változatos módon tudják megoldani a hangulati váltásokat. Igazság szerint ezt tartom az egyik legnagyobb erősségüknek is.
Medve Balázs énektémái amellett, hogy nagyon agresszívek, fogósak is. Itt kifejezetten igaz az a közhely, hogy a durva részek még durvábbak, a dallamosak még dallamosabbak lettek. 😉

Abszolút kedvencem az anyagon a banda történetének minden bizonnyal leghosszabb címét viselő dala, a majdnem négy perces If I Knew All This Would Happen I Would’ve Stayed at Home. Ebben azt hiszem sikerült minden ALS védjegynek számító megoldást csúcsra járatni.



A Super G To The Rescue!-hoz klip is készült, ez is egy jól sikerült darab, ami úgy kezdődik, mint valami popdal, szinte táncolható. Majd fél perc után bejön a durvulás. Ebben nekem kifejezetten tetszik a visszafogott és az agresszív részek váltakozása, mert szerencsére nem a megszokott módon teszik.



A záró A Life of Good Karma-ban pedig hegedűn még az egykori énekesük, Bokodi Bálint is közreműködik. (Nem volt egyszerű felfedezni, hogy hol, de így nagyobb a hatás!)

A lemez egyébként online meghallgatható és le is tölthető, de olyan különleges kiállítású/csomagolású a korong, hogy javaslom a beszerzését fizikai formában is.
Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.