Stormhold

The Lost World (2014)

A Stormhold egy fehérorosz horda. 2003-ban alakultak, a The Lost World pedig a második egész estés kiadványuk. Stílusukat tekintve a melodic death metal (MDM) skatulyába sorolja őket a fémenciklopédia. Ami valószínűleg helytálló, hisz saját magukat is annak titulálják a facebook oldalukon. A sextett második nagylemeze külsőleg átlagosnak mondható. A borító, a szövegkönyv legalábbis mindenképp. Viszont maga a disc, annak is az írott fele nagyon látványos! Mivel az album csak 35 perces, így a korong nincs teleírva. Ezt kihasználva a CD szélére, ahol már nem található adat, rá van nyomva a banda logója, és a 6 úriember arcképe. Meg a töltényes koponya is, ami simán lemaradhatott volna. 😀
Ezt leszámítva viszont roppant mutatós a kivitelezés!
Persze a lényeg ezúttal is belül szunnyad.

A Wind of Freedom kezdése engem a hazai Ideas első két lemezének zeneiségére emlékeztet. A billentyű hangszíne, a dobhangzás, a témák terén is hasonlóságot vélek felfedezni. Szélvész tempóra kapcsolnak az elején, aztán jön egy váltás, aminek köszönhetően csökken a sebesség. Alexey Gasakov hozza a stílusban megszokott vokalizálást. A gitárosok pedig elhintenek 1-1 tipikus MDM-es melódiát. Alexandr Chernous bőgőhangzása és játékstílusa viszont már nem annyira nyilvánvaló! Igazi fémes, csattogós hangokat csalogat elő a basszusgitárból, és az Another Day-ben egy patent slap technikával előadott szólót is rittyent. Anno emiatt csaptam le a lemezre. Ebben a nótában egyébként némi tiszta éneket is hallhatunk. Azt hiszem heroikusnak szánták a refrént, de jobban is meg lehetett volna oldani. Mondjuk, ha több sávon föléneklik… Sebaj, én mindig örülök annak, ha egy lemez nem 100%-ban tartalmaz extrém éneket. Viszont szeretnék megnyugtatni minden dallamos énektől ódzkodót, hogy a Stormhold albumán kb. 90 – 10% arányban használják az extrém és klasszikus megoldásokat. Természetesen a 90% jelenti a hörgimorgit. 🙂

A fogós dallamokért a gitárosok a felelősek. A nóták alapvetően gyorsak, sokszor egyenesen szélsebesek, mennek a blastbeatek, a duplázó is meg van dolgoztatva rendesen. Nem egy puhány csapat képét mutatja a belorusz brigád!
Az, hogy mennyire egyedi, amit művelnek, már más kérdés. Nyilván nem újítják meg a műfajt, de szerintem ez a stílus úttörőjének számító At the Gates-nek sem sikerült a visszatérő opuszával. Persze valószínűleg ők sem ezzel a szándékkal adták ki a “valósággal hadilábon álló” anyagot…

Szóval úgy vélem nem egy elveszett zenekar a Stormhold, a Lost World pedig egy minőségi kiadvány. Amit meg is tudtok hallgatni, itt ni:

The Lost World by STORMHOLD

augusztus 13.,
augusztus 16.,