Ashen Horde
Obsiscus EP

(Szerzői • 2013)
Lambach
2014. november 14.
0
Pontszám
8

Ahogyan azt megígértem, folytatom progresszív black metal tripem a hollywoodi Ashen Horde munkásságának mentén. Trevor Portz démoni erőket sem nélkülöző, de kevésbé meghatározó dalhármasáról már cikkeztem a korábbiakban, és az elkövetkezendőkben is egy három nótás kiadványt veszek górcső alá. Az Obsiscus szintén 2013-ban nézett szembe először a nap gyilkos sugaraival, és az Ab Initio-hoz képest én már érzek némi határozott fejlődést. Mondhatni Trevor szintet lépett, és a varázslatai is többet sebeznek, persze nem sokkal, csak épp annyira, hogy minden egyes támadása kellően emlékezetes legyen. Vagy fájdalmas…

 

Az artwork kormos maszatolásában felsejlik egy elsorvadt szárnyú bukott angyal: hogy Fekete Ura, vagy saját sorsának gyötrelme előtt borul térdre, nem tudhatom. Mindenesetre borítóval együtt, avagy nélküle, az egyszemélyes amerikai black metal project újfent példát mutat igényes külcsínből. Valahogy az ember a tudata mélyén ilyen borítókat vár el egy hasonszőrű bandától, valami olyat, amin keresztül az emberi lélek sötét oldalának feneketlen kútjába bámulhatunk. Vagy valami fantasy-sat, amin szétgyúrt ördögök zúzzák egymást! 😀
Tegyük félre a viccet, hiszen Trevor sem komolytalankodta el ezt a három számot: a tempó végig szélsebes, és a muzsika is feszes, mint a démonok vérében edzett acélsodrony. A cuccot saját felszereléssel, házi körülmények között vette fel, de keveseknek sikerül ilyen brutál, és mégis hiteles hangzást összehozni ilyen lehetőségekkel.
Dalszerzés terén a recept persze most is ugyanaz volt: egy gyors taktikai csapást mérni az újító hangulatokat fekete fémmel ötvöző zenék rajongóira. A hadművelet teljes mértékben sikeresnek mondható, de azért innen még volt hova fejlődni. Ezt a következtetést bárki ugyanúgy le fogja vonni, miután meghallgatja az idei Sanguinum Vindicta címre keresztelt, immár teljes hosszúságú albumot. Nem lehet Gyűrűk Ura terjedelmű ajánlót írni egy három dalos kiadványról – amire, tiszteletben tartva az alkotót, továbbra is EP-ként fogok hivatkozni – ezért summáznám is a véleményem. Zyklon, Emperor és hasonló zenekarok kedvelőjeként  nagyon meg vagyok elégedve az Obsiscus nótacsokrával. Van előrelépés a korábbi EP-hez képest, több az emlékezetes, urambocsá’ fülbemászó téma, direktebb és egyértelműbb a végeredmény. Azt viszont érdemes tudni, hogy itt még mindig nem kapjuk meg azt, amire Mr. Portz valójában képes: ehhez igazán közel csak a 2014-es lemeznél fogunk kerülni. A következő cikkemet már arról fogom írni, addig is itt van ez a három track, jók lesznek kedvcsinálónak, avagy előételnek, míg meg nem érkezik a főfogás.

<a href=”http://ashenhorde.bandcamp.com/album/obcisus”>Obcisus by Ashen Horde</a>