Ygfan
Köd

Győr Sándor
2015. november 18.
0
Pontszám
8

A 2015-ös év erős a – nevezzük így – experimentális, avantgarde-nak nevezett albumok terén. Ott van a friss Thy Catafalque mestermű és a Perihelion Zeng-je, de ha a megjelenési sorrendet vesszük figyelembe, akkor az első jelen ismertető tárgya, a fővárosi Ygfan első EP-je.

A Bálint Zsolt (gitár, ének), Tóth Bálint (dob), Bodor László (basszusgitár) és Szabó Áron (gitár) felállású 2013-ban alakult zenekar Köd címmel június első napján jelentette meg négy dalt tartalmazó anyagát, ami a Bandcamp oldalukon meghallgatható és “name your price” opcióval le is tölthető. A zenekar híve lehet a régi iskolának is, mert a Fekete Terror Productions-nél kazettán is beszerezhetővé tették.

<a href=”http://ygfan.bandcamp.com/album/k-d”>Köd by Ygfan</a>
A csapat bemutatkozásában zenei stílusáról azt írja: “nehezen behatárolható, sokféle hatás keveredik benne, amely jól tükrözi a zenekar tagjainak különböző zenei előéletét, irányultságát. Nem is szeretnénk beskatulyázni a zenénket és egyféle stílust követni. Azt játsszuk, amihez éppen kedvünk tartja, legyen az éppen black, doom, post, progresszív, akusztikus dallamok vagy rock.”

Ezzel egyet is tudok érteni, azt azonban nem árt észben tartani, hogy az említett stílusok elemei nem feltétlenül direktben jelennek meg. De ez így is van jól persze!
A szimplán csak római számokkal jelzett dalokat madárhangok foglalják keretbe, megadva a címmel jelzett hangulatot, s azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy minden dal saját kis karakterrel bír.
Az I. például ilyen félig akusztikus, félig zúzósabb, blackes tétel, ami a maga majd’ kilenc és fél percével megadja az alaphangot.
Az az igazság, hogy nem is érdemes feltétlenül elemezni valamennyi szerzeményt, mert talán tévútra is vezethet. A lényeg, hogy bár sok stílus elemei megtalálhatók ezekben, mégis egységes.

 

Az egész anyaggal jól elvagyok, de – fura mód – a tizenegy perc fölötti, izgalmas cinjátékot rejtő epikus III. a kedvencem. Ez talán a legikább post metalnak nevezhető tétel a Ködön. De több helyen is a Bathory Twilight of the Gods lemezének hangulatát éreztem visszaköszönni.

Mindenesetre a lemezcím jól adja vissza a négy szám hangulatát. A dalok zenei és szövegi egysége is kiváló és annak is csak örülni lehet, hogy magyarul hallhatjuk, annak ellenére is, hogy azért szövegkönyv nélkül bizony itt-ott feladja a leckét Bálint Zsolt, aki remek teljesítményt nyújt akár a tiszta éneket, akár a nyers károgó vokalizálást tekintve.

Nyilván megemlékezhetnék még az egyéni teljesítményekről is, de nem érzem szükségét, mivel egységes az RSS Stúdióban Ferencz Zsolttal rögzített felvétel, ami ráadásl szépen is szól.

A kiadvány borítója igazán jól illik a muzsikához, ráadás, hogy Kátai Tamás fotóját elhasználva Szabó Áron készítette. Külön öröm, hogy benne vannak a szövegek is, ráadásul angolul is.
Hallgassátok, szeressétek!

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.