Human Serpent
Inhumane Minimalism

mike666
2015. november 19.
0
Pontszám
9.5

Alig egy év telt el a görög Human Serpent bemutatkozó albumának megjelenése óta, illetve alig pár hónap, hogy írtam róla itt a forgácson. Szinte hihetetlen, de a kétszemélyes görög banda 2013-ban alakult és azóta töretlen aktivitással jelentetik meg anyagaikat: az Inhumane Minimalism a második teljes értékű albumuk, ezen kívül még két splitet és egy demót szabadítottak a világra az elmúlt két év folyamán. A tagságról még mindig nem tudni sokat, továbbra is I. felel a dobokért, X. csinál minden mást. Neki egyébiránt van egy másik zenekara is, a Necrowhore, melynek ugyan eddig mindössze egy hét perces demója jelent meg, de a jövőben érdemes lesz rájuk odafigyelni. Az urak megcsodálhatóak az alábbi zenekari fotón.

A lemezen hallható zene egyenes következménye a korábbi anyagnak: még tisztábbra csiszolták a megszólalást, technikásabbak lettek a riffek, és ami a legfontosabb, kialakult a saját arculat. A korábban erősen jelenlévő Rotting Christ hatások gyakorlatilag eltűntek, vagy inkább azt mondanám, észrevétlenül beleolvadtak a zenébe.

Az album címe Inhumane Minimalism (Embertelen minimalizmus), és ennek száz százalékig meg is felel az anyag: mindenféle szokásos, mutymorgós-harangos felvezetést nélkülöző, tömény, szikár hangmassza, bő fél órában, kilenc darab, átlagosan 3-4 perc hosszú tételre bontva. Elsőre ez még akár lehetne rossz is, de itt az ördög szó szerint a részletekben rejlik. Nem szoktam ezt a kifejezést használni, de kifejezetten agyas zenéről van szó, melynek szépségei és finomságai bőven többszöri meghallgatás után mutatják csak meg magukat. Beleestem én is a hibába, hogy az első felületes meghallgatás után elkezdtem vakaródzni, hogy hát ez elég unalmas, meg steril, meg hát hol a true hangzás stb. Aztán, amikor nyugodt körülmények közt, fülessel, kizárólag a zenére figyelve hallgattam meg a cuccot, feltárult az Inhumane Minimalism igazi arca. A lemez minden pillanata halálos, hideg precizitással megtervezett és előadott zenét tartalmaz, ami korántsem unalmas, egyszerűen a szándékoltan homogén, hideg és éles megszólalás és a ritkán belassuló, nagyrészt egységesen gyors tempók együttese kissé nehezen emészthetővé teszik ezt a remekművet. A változatos, okosan felépített gitárjáték adja az anyag lelkét, ez határozza meg a dalok egyéni karakterét. A Human Serpent zenéjének előnyére válik, hogy nagyrészt egy ember kezeli a hangszereket, X. profizmusa elvitathatatlan. Természetesen a dobos is kiváló teljesítményt nyújt, és ahogy már fent említettem, főleg a gyors tempók dominálnak, meg-megszakítva kisebb pihenőkkel. Kivételt képez az utolsó előtti Lament, ami egy lassabb, borongósabb dal. A vokál is szigorú, kissé egydimenziós ugyan, de valószínűleg szándékos ez is. Nagyjából a károgás és a hörgés közt van félúton, ráadásként olyan, mintha a fent látható gázálarcok a felvételkor is jelen lettek volna.

Inhumane Minimalism by Human Serpent

Ritka kincs ez a duó: zenéjükben egyszerre van jelen a profi hangszeres tudás, igényesség és a szélsőségesen beteg hangulat. A második lemezre teljesen felismerhetővé vált a stílusuk, egyedi ízviláguk. Nem is akarok belekötni itt semmibe, annyi jutott néha eszembe, hogy kissé túltolták a tekergetést a stúdióban a srácok. Az én fülem karcosabb dolgokhoz szokott, szokatlan volt black metalban ez a steril megszólalás. A dalszövegek továbbra is a kétségbeesésről, nihilről és mindenféle embertelen dolgokról szólnak, egy dalon belül is bátran keverve a görög és az angol sorokat.

A görögök új anyagának kazettaverzióját a hazai Funeral Chants Productions gondozza és terjeszti, de megtalálható ezen felül persze több hazai underground terjesztőnél is. A 200 példányban megjelent kiadvány külleme, ahogy a lenti képen az látható, méltó a belső tartalomhoz. Jó minőségű papírra nyomott, kihajtható borító, ízléses design, és átlátszó gyári kazetta. Örültem volna a dalszövegeknek is, de hát ez legyen a legnagyobb baj.

Ismerve a banda termékenységi mutatóit, azt gondolom, nem kell sokat várni a következő alkotásra, de most mindenkinek hidegen ajánlom az Inhumane Minimalism-et, kipróbálásra, meghallgatásra, megvételezésre…

Hexvessel Hexvessel
április 24.