Tankcsapda

Dolgozzátok Fel! (2016)

Rögtön azzal kezdem, hogy ismét nagyot dobott a Tankcsapda. Vitán felül. Biztosan lesznek fanyalgók, de nekem nagyon bejön ez a feldolgozós dupla anyag.


Igazság szerint itt a ‘forgácson ritkán adunk helyet a zenekarral kapcsolatos anyagoknak, azonban ez az anyag mindenképp megérdemli a figyelmet. Több helyen hallható, hogy a csapat beleragadt az ország legsikeresebb rockzenekara szerepbe és nem akarják elhagyni a komfortzónájukat. 
Nos, ez az anyag szerintem pont azt mutatja, hogy igenis képesek és hajlandóak is elmozdulni, váratlan húzásokkal új utakat keresni, és – főképp a második korong (Mi dalaink másoktól) tekintetében – meghökkenteni, vitát gerjeszteni. De bevallott cél volt a stílusokon átívelő, egymástól távol eső zenei ágazatok képviselőinek egymáshoz közelebb hozása is. Persze nem minden előzmény nélküli ez, Lukácséknak anno volt már hasonlóban részük, amikor az MTV Icon koncerten szembesülhettek a saját más köntösbe bújtatott dalaikkal. De ott van a Moby Dick tribute lemez, a Bálnavadászok, ami hasonló, bár korántsem nevezhető ilyen bátor próbálkozásnak.
Szóval érdekes anyag ez a Dolgozzátok fel! Lássuk részletesebben!

Dolgozzátok fel! (Mások dalai tőlünk)

Az első korongon tehát azok a dalok kaptak helyet, melyeket sokra tartanak, a kedvencük és valamilyen formában hatottak a bandára.
Rögtön egy olyan slágerrel nyitnak, ami anno egy másik – mondjuk így szubkultúrában – volt az. Az átdolgozott szövegű Bonanza Banzai dallal – számomra mindenképpen – jól indul az első lemez.
A ‘90-es évek közepére repülünk vissza a másodikként érkező Kispál és a Borz Ágy asztal tévé lemezéről tankcsapdásított dallal. Előjönnek a Hazudós zenekarok turnéjának emlékei ‘95-ből, ahol Lukácsék a Kispál és a Pál Utcai Fiúk társaságában járták az országot. Amúgy is Lovasiék korai anyagait bírom igazán, így a Jövőből jövő lövőt nagyon jó választásnak tartom, ráadásul király is lett, megtartották az eredeti hangulatát is, ugyanakkor sikerült egy új, kicsit industrial ízű aspektust is adni a dalnak.
A korongról a kedvencem az Ítéletnap. A klasszikus Ossian dalból egy olyan lassú, de húzós átirat született, hogy szinte új értelmet nyert.
A HBB dala még új címet is kapott – ez lett a Cívisváros Blues, a debreceni gyökereik miatti tisztelet jeleként a városra szabták a szöveget.
Az Omega dala is jól áll Fejeséknek. Igazán kíváncsi lennék, melyik dalt kinek a javasllatára választották. A Rice Nagyvárosi farkasa számomra nem akkora különlegesség, mondhatni ujjgyakorlat lehetett. Ezt mondjuk talán nehéz is lett volna gyökeresen átformálni. 

Dolgozzátok fel! (Mi dalaink másoktól)

Ahogy írtam a bevezetőben, bevallott cél volt a stílusoktól fölöttiség, vagy helyesebben az, hogy a rocktól független, vagy még inkább attól távol álló előadók készítsék el egy-egy TCS sláger átiratát.
Először Ákos átdolgozásánál – Agyarország – nyílt hatalmasra a szemem. Az alapvetően gyors, tempós dalt Ákos annyira a saját képére formálta, hogy szinte csak a szöveg árulkodik. Viszont nagyon jó lett!
A Leander Kills feldolgozása, amit klipesítettek is, elég jól sikerült. A Lopott könyvek mondhatni tipikus Leander.



Magna Cum Laude-féle Örökké tart sem egy hamvába holt próbálkozás, ezt anno Harcsa Veronika adta elő az MTV Icon koncerten, de a Mező Misiék-féle átirat nekem jobban bejön. Ellenben Veronika Gyémánt Bálinttal közös itt hallható Múlikja már tökéletes választás volt és a megvalósítás is első osztályú.
Az Ektomorf felbukkanása nem lehet meglepetés, különösen annak fényében, hogy Farkas Zotya a legutóbbi ‘csapda lemezen is duettezett Lukáccsal. Jól elcsípték az amúgy is zúzós Bárány hangulatát és még úgy tudták fokozni is, hogy abból egy tetszetős dal kerekedett. Ha nem ismerném az előzményeket, akár Ektomorf nótának is hihetném.

A végére két – mondjuk úgy – különlegesség – került.
Az Ez az a ház a ‘csapda roadjai (Tankcrew) által elkövetett verziója is eléggé rendben van, de nekem nagyon tetszik az ismeretlen Pennhurst Köpök rátok-ja is. A csapatot Sidiék választották ki a felhívásukra érkező feldolgozások közül. Tényleg tetszetős ez az industrial ízeket is rejtő változat. A csapatra pedig az itteni teljesítmény alapján úgy gondolom érdemes lesz figyelni.



Összegezve: az első korongot bátran ajánlom minden TCS rajongónak, meg a feldolgozott bandákat kedvelőknek is. A másodikhoz azonban a daloktól függően egyértelmű, hogy kell több-kevesebb nyitottság és kisebb-nagyobb fokú tolerancia, főképp az olyan előadók kapcsán, mint a WellHello vagy Majkáék, de valószínű, hogy a die-hard csapdások között Tóth Gabi és a Magna Cum Laude felbukkanása sem biztos, hogy örömhírként hat. Én azt mondom, egy esélyt érdemes minden dalnak adni.
február 23.,
február 26.,