Írásom tárgyát jelentő, tavaly december közepén megjelent EP-t leszámítva a banda diszkográfiájában eddig két albumot (Laugh At Yourself – 2014, Utopia – 2015) találunk. Ezeket meghallgatva jókora fejlődés érezhető (már a két lemez között is), de az is, hogy van még hová. Igazán szimpatikus, hogy ezúttal nem egy teljes albumnyi dalt vettek fel, már csak azért is, mert az említett lemezeiknél azért voltak üresjáratok.
A három magyar nyelvű dal mellett a banda hagyományaihoz híven most is van – szám szerűen kettő – angol nyelvű nóta is.
A hosszú és megjegyezhetetlen című nyitó tétel “viccesen” kezdődik, majd egy sodró modern metal nótává fejlődik, ami vélhetően nagy beindulást eredményezhet a koncerteken.
Az EP felvezetéseképpen tavaly októberben hozták ki a Fake Democracy klipjét. Maga a dal egyfajta esszenciája annak, amit a LAY zenekar képvisel. Van benne groove metal, érzem benne azt a fajta modern metal megközelítést, amit a 5FDP és társai képviselnek, de talán még az In Flames jelenkori dolgaival is lehet párhuzamot találni.
A Last December-ben meg inkább azt a fajta post-HC-s, dallamos metalcore(?) jelleget érzem, ami az olyan csapatok sajátja, mint pl. az egykori The Idoru.
Nagyon tetszik a punkosabb vizekre evező Szénből Gyémánt – bár kilóg kicsit szerintem a sorból -, amiben a zúzós verzéket dallamos refrénekkel oldják, illetve csordavokállal is színesítik. Gyanítom, erre is nagy pörgés lehet élőben.
A szűk 25 perces anyagot lezáró, majd’ tíz perces Vándor – amiben vendégként Takács Jozzy (String Theory, ex-Leander Rising, ex-Phoenix Files, ex-Wendigo, ex-Behinia) szerepel egy szólóval – megint a csapat egy másik oldalát mutatja meg. Hangulatilag nagyon rendben van a dal, de nem érzem, hogy indokolt lenne a dal hossza. Itt is igaz, hogy a kevesebb, néha több elvét alkalmazva szerintem még jobb eredményre juthattak volna.
A csapat zeneileg rendben van, ez nem is kérdés, dalokat is tudnak írni, de néhány apróság még hiányzik szerintem ahhoz, hogy akár szélesebb körben is ismert lehessen a LAY neve. Első körben véleményem szerint azt kellene eldönteni, hogy magyarul vagy angolul énekelnek, illetve úgy gondolom egységesebb képet mutatna, ha elköteleznék magukat valamelyik irányba. Szerintem a magyar nyelv jobban áll nekik.
Azt érzem még, hogy jelenleg a dalokban még nagyon sok stíluselem keveredik, ami miatt kevésbé lesz kerek a végeredmény, ha a kidvány egészét tekintjük.
Talán érdemes volna azon is elgondolkodnia a bandának – főképp ha a magyar szövegek mellett maradnak, ami szerintem jobban áll nekik -, hogy néhol túl sok a szöveg, ami nem könnyíti meg az érthetőséget. Persze nyilván lehetne még ragozni, de alapvetően ez egy korrekt kiadvány, ami arra tökéletes, hogy megismerjék a csapat nevét.
Lesz ez még jobb is, ha ilyen ütemben fejlődnek.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
