A vajdasági (Novi Sad – Szerbia) atmoszferikus death/black/doom metalban utazó Anguish Sublime zenekar meglehetősen régi zenei múltra tekinthet vissza. A zenekart 1988 októberében Alleksandar Crnobrnja gitáros/zeneszerző és Takács Árpád énekes/szövegíró alapította. Duójukhoz az évek során számtalan zenész csatlakozott, aminek eredményeképp 2004-ben megjelent első demójukat Among the Raven Skies címmel. Ezután következett a zenekar legaktívabb időszaka, ami 2007 végéig tartott. Ebben az időszakban olyan neves underground fesztiválokon vettek részt, mint az Exit fesztivál, vagy a Zajecar gitárverseny. 2008 elején több akkori tag kilépett a csapatból és rövid időre csak a banda keménymagjaként a két alapító tag maradt. Hozzájuk még az évben csatlakozott Ispán András basszusgitáros, aki mellesleg a Nevergreen-es Matlári Miklós AMOK projektjében is zenélt. Az ez utáni években a trió csak félgőzzel tevékenykedett. Ebből a korszakból származó dalaikat egy 5 számos kislemezen jelentették meg, amely Unveiling the Origin címmel látott napvilágot 2014-ben. Azonban 2015-ben egy vadonatúj Thornwinged névre hallgató anyaggal jelentkeztek. Ez a közel 20 perc hosszúságú EP egy instrumentális introt és 3 atmoszferikus hangulatú sötét dalt tartalmaz.
Az nyitányként szolgáló misztikus, filmzenei hangulatú Black Moon Daidem sejtelmes lázálmokat sugalló bevezetője után elementáris erővel törnek ránk a Thornwinged középtempós black/doom metálos riffeléseinek dallamhullámai, amikből epikusan emelkednek ki a Bathory-ra emlékeztető himnikus több szólamon futóférfi énekek. Az dal végére előkerülnek a bánat hangúlatú, de fimon remegéseket adó billentyűk, amik még epikusabbá és gyászosabbá teszik ezt az amúgy sem vidám dalt. A kissé avant-garde beütésű Rainfall Epiphany lassú és elszállós technikás gitárszólói még jobban felerősítik ez előbb érzett himnikus hangulatot. A dal középrészén érkező galoppozó harcias tempóktól és a lábdobok robajától egy öldöklő véres csata közepén érezhetjük magunkat, ami aztán némileg lecsendesedve egy villámlás erejével csap vissza ránk. Az EP utolsó dalául szolgáló majd hogy nem monumentális hosszúságú Heart Of The Void klasszikus vonósokkal, illetve a Mortiis-t idéző középkori várbörtönök fagyos hangulatából kiindított témájá alól a ’80-as évek heavy metalos villám gitárjai vágtáznak elő és ömlenek bele egy erősen nordikus ízű sötét fémbe, A dal vég-témájában újra feltűnő várbörtön dallamoktól pedig a sivárság ver gyökeret lelked poros, s nyomasztóan sötét kamráiba.
A Thornwinged epikus dallamokra épülő atmoszferikus zenei világán, az EP minden egyes dalában érezhető a jól megszerkesztett, ötletesen gazdag hangszerelés. A remek és élvezetes énektémák a károgóan mély dallamoktól a hősies szólamokig. Egy percnyi unalom nincs benne. Csak hallgatni lehet újra, és újra. Igaz a banda ezután az EP után csak egy My Dying Bride feldolgozással „Thy Raven Wings” hallatott magáról. Ez a dal a Mires Of Sorrow: A Tribute To My Dying Bride címet viselő tribute albumon jelent meg.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
