Salvus
Irtás

(Nail • 2019)
oldboy
2019. július 3.
0
Pontszám
9
 
A Salvus útját az első albumuk óta figyelemmel kísérem.
Tehát több, mint 10 éve, hisz a Minden kezdet 2008-ban jelent meg.
Akkoriban emlékszem, hogy egyes újságok, oldalak „Ákos meets In Flames” szlogennel próbálták körülírni muzsikájukat.
Ebben volt is valami, ugyanis Pötörke Zoli hangja és főleg énekstílusa emlékeztetett, sőt a mai napig emlékeztet Ákoséra.
A Salvus zenéje pedig valóban néha egész keménnyé tud válni, bár alapvetően a dallamok dominálnak.
A kettes Önharckép és a hármas Lélektartó lemezekről 9000Sanyi kollégám írt annak idején és az ő akkori szavai nagyjából az én gondolatimat is lefedik.
Szóval kíváncsian vártam, hogy mit hoz majd a zenekar negyedik albuma.

Azt már megszokhattuk a csapattól, hogy nem kapkodják el a lemezkészítéseket, most olybá tűnik, hogy a 4 évenkénti megjelenésekre álltak rá.
Szerintem ez teljesen rendben van, főleg úgy, hogy a friss korong, az Irtás nálam eddig az idei év legerősebb hazai, magyar nyelvű albuma.
Barát című dalukkal, mely ugyancsak az új lemezen kapott helyet indultak A Dal-ban, be is jutottak a legjobb 30-ba, azaz a tévés műsorba, és ha jól emlékszem, az első kört sikerrel abszolválták.
Természetesen ez a lemez legrövidebb és a nagyközönség számára legkönnyebben fogyasztható nótája, bár azért a többi szerzemény sem az extrémitásáról híres.
Ergo, akár még olyanoknak is bejöhet a Salvus, akiknek nem a rock/metal muzsikák a kedvencei…
Ennek ellenére az Irtás azért egy vérbeli modern metal album, mert a fülbemászó dallamok mellett a súly, a keménység is kifejezetten jellemző a bandára!

Az Istenféltő perkás nyitánya csak annak nem idézi emlékezetébe a Black-Out V.V.V. lemezét, aki még sosem hallotta azt.
Aztán ahogy a gitárok bejönnek, nyilvánvalóvá válik, hogy a Salvus jóval keményebb muzsikában utazik, mint amilyet anno Kowáék játszottak!
Fogósság szempontjából viszont kezdenek felzárkózni a Black-Out-hoz!
Ugyanis a korong összes nótája emlékezetes verzékkel és refrénekkel van ellátva.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az Irtás a zenekar eddigi legkerekebb, legfogósabb, legslágeresebb alkotása.
Az Áruló is mekkora már!



Zoli
énekdallamai Ákos mellett a néhai Da Capo dalnokát idézi, sőt még a szövegvilág is elég Da Capo-s, főleg az Áruló refrénje.
Csak épp Nagy Norbi hangja gyengébb volt a Zoliénál.
A már említett Barát is egy frankó nóta, szövegileg és zeneileg is tetszetős, a háttérvokálokat kimondottan ügyesen alkalmazzák benne!
És simán játszhatnák a hazai rádiók is.
De gyanítom, hogy max. a Petőfi tűzte/tűzi néha műsorra.

Mondjuk az is igaz, hogy megnéztem volna A Dal zsűrijének arcát, ha ehelyett a Mindenki ártatlant nyomták volna el, ami egy gyors, modern thrash zúzda!
Mindenesetre ebben a műfajban is otthon van a Salvus!
Személyes kedvencem a Késve ébredő – Késve gyászoló dalpáros.
Ezekben bizonyítják a srácok, hogy nem kis potenciál rejlik bennük!
Az egy dolog, hogy nagyokat zenélnek e két számban, Zoli meg hatalmasakat énekel, de a szövegek is ott vannak a szeren!
A Késve gyászoló egyértelműen az album legsúlyosabb dala, azokkal az ipari zajokkal, brutál gitárokkal elég WMD ízűre sikeredtek.
Csak hát ugye a Watch My Dying sem kényezteti el a hallgatókat friss nótákkal, így én speciel mindig örülök, ha valaki mástól hallok valami hasonló hangulatot, zeneiséget.
És ezt most a Salvus-tól megkaptam!
A Késve gyászoló hozzáteszem, hogy Gaobr-ék szerintem legjobban sikerült lemezéről, a Moebius-ról is kimagaslott volna.
Bitang nagy nóta!


Az Erdélyi Péter – Szabó Dániel páros nem semmi szólókat ereget egyébként az albumon!
Zoli énekesként egyre jobb, magabiztosabb, a bőgője meg úgy röfög, mint egy kétmázsás disznó!
Kiss Gergelynek sem kell erőteljes, masszív dobolásért a szomszédba mennie!
A lemez hangzása pedig világszínvonalú!
Speciel köröket ver az In Flames aktuális lemezére!
Továbbá a szintetizátoros, zongorás színezések, vagy épp a szkreccselés a Szakadék köztünk-ben is emelik a produkció színvonalát!
Nagy kedvencem még az Erdő című tétel, aminek a szövege bár nem nyíltan aktuálpolitikai indíttatású, de okosan megfogalmazott kritikát tartalmaz.



A záró és egyben leghosszabb Rohanó vizeken-ben szinte már prog. rockban/metalban megszokott technikás játékot prezentálnak a srácok.
Ez a másik olyan szerzemény, ami a Da Capo-t juttatja eszembe.

Szóval roppant meggyőzőre sikeredett a Salvus negyedik nagylemeze, aki nem tett volna még szert rá a Hammerworld mellékleteként, de szeretne egy korszerű, atom mód megdörrenő hazai albumot birtokolni, az feltétlenül vásárolja meg!


Bass Warrior Tour Bass Warrior Tour
március 04.
Hate, Delure, Morvigor Hate, Delure, Morvigor
március 04.