Evoken

Embrace The Emptiness (2006)

Elöljáróban azt el kell mondanom, hogy ez nem egy új album az amerikai funeral doom metal bandától. A lemez először 98-ban jött ki, ez pedig az újrakiadása.

Már a borító alapján gondoltam, hogy meghallgatása nem lesz könnyű. Érzésem tovább erősödött, amikor megláttam, hogy a cd-n hetven percben hat szám + intró található, tehát stílusnak megfelelően a csapat nem nagyolta el a dolgokat. Bevallom én eddig soha nem tudtam egyszerre végig hallgatni, legtöbbször három-négy szám után kivettem a lemezt.

Mint már említettem a zenekar a doom metal legnehezebb legnyomasztóbb ágazatában a funeral doomban alkot. Szóval igazi temetési zene. A három perces intróban mintha valami elhagyatott gyár utolsó zörejeit hallanánk. Nekem erről még a legutóbbi Elend album is eszembe jutott. Ha már hasonlóságok, akkor nem lehet megkerülni a My Dying Bride nevét. De valahogy számomra az Evoken jóval nyomasztóbb, kiakasztóbb. Az Embrace The Emptinessről képtelenség kiemelni akár egy dalt is. Ezekben a szerzeményekben a hangsúly nem a dallamokon van, hanem a hangulaton. A gitárokon és a dobon kívül a szintetizátor is hozza az apokaliptikus témákat. Csak úgy csordogálnak a nyomasztó billentyűhangok, kietlen ürességet árasztva. Énekesük legtöbbször hörögve tolmácsolja sötét szövegeit, és csak néha hallhatunk egy-két tiszta énekszerűséget. A dalok tempója végig vetekszik egy csiga tempójával, még a középtempót se nagyon érik el.

Összességében azt kell mondjam, hogy a lemez hangulatilag nagyon ott van. Az egészből árad a „nem lét” a reménytelenség érzése. Szinte maga alá temeti a hallgatót. Persze aki szereti a mélyen hömpölygő lassú doom metalt, annak nem okozhat nehézséget. a meghallgatása.

De aki kicsit is labilis idegrendszerű az csak óvatosan közeledjen a koronghoz! Maradandó károkat okozhat! Szóval csak elvakult doomstereknek és bátraknak ajánlanám!

szeptember 26.,
október 02.,
október 03.,
október 16.,