Ez az év igen jónak mondható lemezek termésének szempontjából. A sorból a washington-i Darkest Hour arcok se akartak kimaradni. Idei albumuk Deliver Us címre hallgat.
Aki valaha is ismerte a bandát, az minden bizonnyal már várta ezt az albumot, ugyanis ezek a srácok még a brutal death metalon felnőtt emberek szívét is melengetik dallamdús zenéjükkel.
A Darkest Hour valamikor 2000-ben elindult a Mark Of Judas-sal egy úton. Az út azóta változott egy kicsit a 2001-es So Sedated, So Secure-ral, de a csúcspont talán a 2003-as Hidden Hands Of A Sadist Nation volt. Itt kialakult egy kép róluk, felállítottak egy egyedi hangzásvilágot, amiben John Henry vocalistának nagy szerepe van utánozhatatlan hangja révén. A 2005-ös Undoing Ruin már mutatta, hogy jobban a dallamokhoz nyúltak, és az ottani slágerekkel váltak biztos befutóvá.
Ennek az albumnak az egyenes folytatása a júliusban megjelent Deliver Us.
A Doomsayer-be egy introt építettek a srácok, majd egyből beindulnak az ütemek. A „You are the only one” sor az elején mutatja, hogy ezek a srácok igenis éreznek. A refrén nagyon fülbemászó, a gitár jobbat nem is hozhatnának ebben a számban. A dal tempója szinte végig ugyanaz. A közepétől Kris Norris olyan szólót ad, hogy azt bármelyik hazai gitáros megirigyelhetné. Az első szám megmutatja, hogy mire is számíthatunk. Aki ezt hallotta, az biztos, hogy az egész lemezt végighallgatja. A Sanctuary egy tipikus metalcore szám erős húzással, ám a refrén már itt is szép dallamos, ami ennek az albumnak szinte minden dalában megtalálható.
A harmadik nóta a Demon(s). Hatalmas sláger lesz a koncerteken. Dallamvilága, riffjei, fülbemászó refrénje alkalmassá is teszi erre. John nem tudom, eddig hol hagyta ezt a fajta dallamos énektudását, de azzal csak jót tett, hogy előhozta itt. A gitárszóló itt is halálpontos. Továbbá a szövege is nagyon el van találva. Az An Ethernal Drain hozza az album színvonalát. Sok eltérő nincs benne az eddigi számoktól, talán annyi, hogy nem feltétlen lesz sokak kedvence. A refrén itt is több hangsúlyt kap. A Paradox With Flies – The Light egy kellemes melankóliával kezdődő szám, majd a dallamvilág megmarad egészen az ének közepéig, amikor jönnek a már megismert DH-s hangzások. Szerintem ez egy klipnóta lesz valamikor, főleg a refrénje miatt, amit hasonlóan jó érzés hallani, mint a Demon(s)ban. A következő tétel belassítja az őrületes iramot, hogy aztán legyen még erőnk Stand And Receive Your Judgement-re. Nem egy erőteljes szám, de koncerten biztos hatalmasat szól. Nekem inkább csak a
szólója tetszik.
De nagyon nincs is idő elmélkedni, mert a dal nem éppen a leghosszabb kategóriából való. Ebből elég is ennyi bőven. 🙂 A Tunguska szintén lassabban indul, és egy újabb slágerként zúz nagyszerű riffeket bemutatva. Talán a legjobb, legérzelmesebb dal az albumon. A benne lévő szólótól pedig tátva maradt szám. A Fire In The Skies a lemez dallamvonalát követi. Kicsit már unalmas szinte ugyanazt hallgatni, aztán egy perc elteltével valami olyat hallani, ami megváltoztatja ezt a véleményt. És megint a gitárosok alkotnak, kik mások? 🙂 Innentől aztán nincs visszaút: egyenes késztetés van, hogy továbbmenjek a lemez hátralévő dalaira is. A Full Imperial Collapse kicsit punkos, vagy ahogy jobb körökben mondják, pankás zenét mutat az elején. Basszus tekintetében mindenképpen. Akármelyik street-punk buliban elmenne. Ez se a legjobb dal a lemezen, de nem lehet minden tökéletes, pár hallgatás után, már ez is szép.
Az utolsó dal a címadó Deliver Us. Itt a még felszínre nem jött energiákat szívják ki a srácok. Hangulatilag és zeneileg ez jellemzi legjobban a Darkest Hour új albumát. A refrén egyszerűen üt, és nem mászik ki a fülemből. Az utolsó pár szava pedig elmondja, hogy miről is volt szó: Deliver Us.
Az album borítója nem az Undoing-ról megszokott kisfiút ábrázolja, hanem egy inkább mesébe illő kép csupán. Mégis sokkal több jelentése van. Ezek a srácok fel merik vállalni érzéseiket. És megmutatják, hogy nemcsak koponyákról, és vérről lehet jó albumborítót készíteni. Színvilága szokatlan, de aki fanatikus rajongójuk, az elfogadja olyannak, amilyen.
A honlapjukra feltettek egy edit version-t az album címadójából. Érdemes meghallgatni.
Aki hajlik az újra, és olyat szeretne hallani, ami felveszi a versenyt korunk metalcore-jával, sőt talán meg is előzi azt, annak kötelező meghallgatnia.
Most ősszel lesz európai körútjuk nem kisnevű zenekarokkal: As I Lay Dying, Himsa, Maroon. Sajnos idén bennünket kihagynak, pedig 2000 óta minden évben voltak nálunk. Remélem, hogy valami közbecsúszik, és egészen véletlenül idetévednek.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.