The Morningside
The Wind, the Trees and the Shadows of the Past

viribusunitis
2007. november 1.
0
Pontszám
9

Nincs új a nap alatt. Eddig is tudtuk, hogy számtalan, jobbnál jobb zenekar működik Kelet – Európában – pontosabban a volt szovjet utódállamokban – amelyek különleges zenei tehetségről tettek tanúbizonyságot és méltán kerültek a nemzetközi extrém-metálzenei főáramba.
Elég csak a folkmetálos Pagan Reign, Skyforger, Nomans Land és Alkonost, az epikus folk/black Darkestrah vagy a Nocturnal Mortum nevét megemlíteni. (A teljesség igény nélkül persze.)

A The Morningside egy nagyon sokra hivatott moszkvai zenekar, amely abban a zenei stílusban mozog, amelynek legismertebb képviselői a korai Anathema és Paradise Lost, My Dying Bride, Agalloch és Katatonia. Lassan kibontakozó, hosszú dalaik álmodozós utazásra invitálnak egy másik dimenzióba. Egy olyanba, ahol az őstermészet megbonthatatlan ereje az úr, és ahová a lélek megpihenni jár.
Intro, outro és három dal, kereken negyven percben szép borítóval, arányos, jó megszólalással. Minden dal egy kis gyöngyszem, átszőve finom harmóniákkal, hangulatos váltásokkal, folkzenébe hajló témázgatásokkal, akusztikus pillanatokkal, hol elkárogott, hol kiénekelt dallamokkal. Mindig kerül a zenébe valami csavar, amitől nem lesz unalmas vagy vontatott az anyag. Egy finom gitárdíszítés, egy váratlan kiállás, egy jól eltalált effekt vagy hangminta. A természet végtelen hangjai – a süvítő szél, a csordogáló patak, a szemerkélő eső, suhogó falevelek – végig jelen vannak, s mintegy keretbe foglalják az albumot.

Nagyon kellemes meglepetés az orosz együttes első albuma. Ajánlom mindenkinek, akinek szüksége van egy csöndes, békés – közel – háromnegyedórára, amikor – ha kis időre is, de – elfelejtheti a mindennapok megpróbáltatásait, s lélekben újjászülethet. Igazi pihentető muzsika.

Hexvessel Hexvessel
április 24.