Primal Fear
Seven Seals

(2005)

Dolmen

2005. november 20.

0

Pontszám

9

A Primal Fear mindenképpen a termékeny bandák közé sorolandó. 1997-es megalakulásuk óta az idei már a hatodik nagylemezük, valamint megjelent még két single, egy EP és egy DVD is a csapat nevével fémjelezve. Idei korongjuk október 21-én került a boltokba a Nuclear Blast Records gondozásában. A felvételeket a Warehouse Stúdióban, Vancouverben végezték Mat Sinner producer és Charlie Bauerfeind hangmérnök segítségével. A keverést Mike Frazer készítette. A kiadványon 10 dal hallható 54 és fél perc hosszban. A limited edition változat további két dalt tartalmazz még, a The Union és a Higher Power című dalokat.

A Primal Fear eddigi munkáságára jellemző volt egyfajta minőség. Utolsó két megjelent művük a Black Sun és a Devil’s Ground is szilárd részei a hagyományos metal palettának. Új korongjuk már kicsit másabbra sikeredett. Természetesen megtalálni a csapatra jellemző jegyeket és dallamokat, de bőven találunk kísérletezőbb dalokat is. A Demons And Angels nyitja a lemezt, ami egy jó középtempós dal, mondhatni szinte hagyományos Primal Fear szerzemény. A második Rollercoaster refrénjében a kórussal koncerten biztos befutónak számít. Aztán érkezik a Seven Seals és az első meglepetés is, egy ballada jellegű dalocska monumentális refrénnel, nagyszerű énektémával, igazi himnusz a nóta. A negyedik Evil Spell egy nagy össznépi tempózás, amolyan nem alkusz nóta. Ötödiknek a The Immortal Ones szólal meg egy kicsit heavysebb, döngölősebb pihentető dal. A Diabolus megint a kísérletezőbb dalok sorát gyarapítja, szintiszőnyegekkel, vonósokkal, majd nyolc percben, nagyon tetszik ez a dal. Aztán következik az All For One című szerzemény, ami visszabillent bennünk a valóságba egy hagyományos Primal Fear dal formájában. A dal szólója egyszerűen élményszámba megy. A Carniwar-ban Ralf sikolyai mellett a refrén durvaságát kell megemlíteni, talán a legkeményebb felvétel a lemezen. A Question Of Honour zongora bevezetése után ismét egy igazi power metal dal szólal meg a hangszórókból. És akik eddig arra panaszkodtak, hogy Ralf éneklése nélkülözi az érzéseket, nos azoknak a srác a lemezt záró In Memory című dalban csattanós választ ad. A lemez hangzása nagyon jó Mat Sinner és Charlie Bauerfeind kiváló munkát végeztek. A hangszeresek egytől-egyig kitűnő zenészek és Ralf is kihozza magából a maximumot a mikrofon előtt.

Azzal kezdeném, hogy a Seven Seals egy nagyon jó lemez. A power/heavy metal kedvelők biztosan szívesen fogják bármikor hallgatni. Ami a zenei változásokat illeti, nos nem hiszem, hogy a csapat eddigi rajongóit zavarni fogja a kevés változás. Nekem tetszik a lemez minden percét élveztem, nagyszerű kikapcsolódást nyújtott számomra. Ajánlom hát a csapatot eddig kedvelőknek mindenképpen, de a power/heavy metal fanok is nyugodtan szerezzék be a korongot.