A lemezre a legmegfelelőbb jelző a „hangulatfestő”. Többszöri meghallgatás után is csak kevés momentum maradt meg bennem, az atmoszféra azonban szinte mindig meggyőzött. Ilyen szempontból sokat segít, hogy mindhárom tag vokálozik a lemezen. A mormogás nem válik monotonná, illetve a károgás sem terheli folyamatosan a fület, sőt még egy harmadik énekhang is színesíti a képet, ami valahol az előbbi kettő között helyezkedik el. A dobhangzás hatásosan teremti meg a földalatti hangulatot, a szintetizátor dallamai pedig nagyrészt a sötétség fátyolába burkolják az anyagot, egyes részeken azonban az orgona hangjain szólalnak meg, egyfajta torz ünnepélyességet tolmácsolva. Bár a témák alapján könnyedén három-négy dalra lehetne bontani a lemezt, a folytonosság biztosítása érdekében megfelelő választásnak tűnik az egy tételes megoldás.
<a href=”http://ancientmoon666.bandcamp.com/album/vvltvre”>Vvltvre by Ancient moon</a>
Összességében tehát becsületes anyaggal ismerkedhet meg, aki úgy dönt, hogy meghallgatja az anonimitásba burkolózó trió bemutatkozó lemezét, az életre szóló barátság azonban nálam elmarad, mivel emlékezetes témákat csak elvétve találtam, a hangulat pedig, hitelessége ellenére, engem nem fogott meg annyira, hogy feltétlenül újra és újra át akarjam élni. Az effajta szertartásosság iránt fogékonyabbak azonban könnyedén megtalálhatják a számításaikat, ezért számukra mindenképp ajánlott, hogy egy esélyt adjanak a lemeznek.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.