The Privateer
The Goldsteen Lay (2017)


A kalózok tagadatlanul színes és gazdag világa számtalan zenekart és filmet megihletett már, és biztosra a vehetjük, hogy még korán nem apadt el ez a kimeríthetetlennek tűnő forrás. Eme fűszeres egzotikum ragadta magával a német The Privateer zenekar legénységét is. Melynek zenei irányultságát, nehéz lenne címkékkel megjelölni. Hegedűvel, black metalos károgással és rockos elemekkel tarkított power metalként írnám körül. Ez a színes egyveleg, ahogy az őket megihlető világ is, valahogy egész hatásosan működik. Megvallom, a zenekar kapcsán, először a figyelmemet az előző év júliusában megjelent „The Goldsteen Lay” album borítója ragadta meg. Azúr kék tenger, a háttérben elterülő, kalandokat ígérő, sötétlő viharfelhők palástjába burkolt trópusi sziget pazar látványa. Az igéző koncepció Felipe Machade dicséretes munkája (aki többek között a Rhapsody-nak, Blind Guardian-nak is készített már borítókat). Az egynyári kalandnak ígérkező, a zenével való kezdeti pironkodó ismerkedésből, végül komoly kapcsolat lett. Azonban, lássuk, hogy mi is rejtőzik Csingiling szoknyája alatt?



Viszont, mielőtt belevágunk a kalandba, egy kis kultúrtörténeti áttekintés következzék. Meglepődve láttam, hogy a „The Goldsteen Lay” korong már a zenekar harmadik nagylemeze. Nem is egy friss bandáról van szó. A csapatot Roman Willaredt és Christian Spöri alapította 2007-ben. Majd egy kis névváltoztatást alkalmaztak, ugyanis már futott egy varsói banda ilyen névvel, így végül The Privateer-re változtatták a zenekar nevét. Az első, kétszámos demójuk a „Tavern Tales” 2010-ben jelent meg, majd a kezdeti sikerek után leszerződtettek a Trollzorn records-hoz, ahol megjelentették az első nagylemezüket a ”Facing the Tempest” 2012-ben, majd rá egy évre jött a „Monolith” címet viselő második nagylemez. Egy kis alkotói szünet és tagcsere után 2017-ben a banda elszegődött a NoiseArt Records szolgálatában, ahol még ez év júliusában megjelentették a harmadik nagylemezüket a „The Goldsteen Lay” albumot. Sajnálatosan, a zenekar énekese Pablo Heist ebben az évben elhagyta a zenekart, helyette az idei év január elsejétől Daniel Priegnitz tölti be a kapitány szerepét.




Nem rovom fel annak, ha valaki követ vet rám, amiért a muzsika kapcsán olyasféle kép ötlik fel a lelki szemeim előtt, mint egy látványos, színes kalandfilm. Ami egy igen remekbeszabott koncept albumot rejt. Lényegében a történet, nem meglepő módon, egy kincses térkép nyomán elindult csapat kalandjait mutatja be, tizenegy dalon keresztül. Ügyesen interpretálták a kalandos történet szövegét, amiket rajzokkal (és természetesen kincses térképpel ellátott) szövegkönyvben kísérhetünk nyomon. A jellemzően középtempós számok laza szerkezetűek. Könnyen magával ragadnak a dallamok és a zengő kórusok. Nem érződnek úgy a számok, mintha egy fűszeres melódia örvény kakofóniába lennénk bezsúfolva. A metal futamok mellett, hegedű, akusztikus gitár és halványan meghúzódó nagyzenekari betétek is kényeztetik a hallójáratainkat. A poweres tekerés mellett a lazább, rockosabb részek és ötletes témaváltások is hozzájárulnak a kellemes hatású, szellős dalszerkezetekhez. Szerintem javult Pablo Heist hangja a korábbi lemezekhez képest. A black metal vokál egyébként jól beleillik a könnyed szerkezetű dallamosabb zenébe. Sőt, ad neki egy kis izgalmas kontrasztot is. (Őszintén remélem, hogy az új énekes, Daniel Priegnitz is megállja a helyét és megtartja a harsogó black matal éneket.) Pablo hangja mellett ott vannak még a tengerként hullámzó melodikus kórusok is.



Ami igazán nagy pozitívumként hatott rám, az, hogy a banda nem erőlteti a tipikus kalózos dzsemmelést. Nagyon sok ilyen banda kapcsán tetten érhetőek a fogadói atmoszférát megteremteni szándékozó, síppal, dobbal, nádi hegedűvel megbolondított dalok. Amivel nincs gond, csak a sokadik ilyen találkozásra, ez inkább már kínos rumpárlatként csapódik le, mintsem olyasféle csábító érzésre ösztönözne minket, hogy azonnal csatlakozzunk a részegen dalolászó matrózok társaságához. Tehát itt most nem a hagymásos bulizós-kalózós metalról van szó. Ezek a srácok, bizony komolyan veszik a kalózosdit és igyekeznek szépen felépített, folkos elemekkel megbolondított, izgalmas dalok formájába önteni ezt a pompás kaland-világot. Talán lehetnének a dalok egy kicsit komplexebbek és több váratlanabb részt is tehettek volna bele. Azonban jól működnek, és abszolút magával ragadnak a témák. A hangzással egyébként nincs gond, a megelőző két lemezhez képest érezhetően javult. A hangszerek jól tagoltak és az ének sem nyomja agyon a zenét. A hangzás lehetne egy kicsit vaskosabb de összességben teljesen elégedett vagyok azzal, ahogy szól a lemez.



Az ilyen jellegű muzsikáknál vékony a választó vonal az olcsó vásári giccs és a komoly, mély alkotás között. Természetesen itt nagyon dominál az ízlés és a befogadó képesség ténye. A The Privateer-nél ez jól működik. Egy igen kellemes és szórakoztató muzsikát sikerült felfedeznem a zenekarban. Szerintem pont ez a banda lényege, jó hangulat, a kikapcsolódás és hogy kiragadjon minket a szürke hétköznapokból egy tarka, bűvös kalandokkal teli világba. Talán úgy működik, ahogy egy látvány film, ha az ember nem oltja be magát előre a negatív szemlélettel, akkor nagyon élvezetes tud lenni. A banda érezhetően sokat fejlődött a megelőző két lemezhez képes, reméljük, hogy folytatják ezt a tendenciát, és még sok ilyen jó kiadvánnyal fogják megörvendeztetni a nagyérdeműt.



 
The_Privateer_The_Goldsteen_Lay_2017
Kiadó:
Forgalmazó:
Stílus:
folk, power metál
Értékelés:
 
Pont
: 9 / 10
 
Külalak
: Gyönyörű
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Preamble
2.Where Fables Are Made
3.Draft of the Strange
4.Wide in the Open
5.Arrival
6.As We Saw Some Path
7.Ocean of Green
8.Survival of the Quickest
9.Gunpowder Magic
10.Derelict
11.The Island, It's Calling
Írta:
Necron
2018. június 12., kedd, 06:05
Facebook:
Necron 2018. június 12., kedd, 16:38
Necron
Csatlakozott:
2011. november 4.
Hozzászólások: 396
Válasz boymester üzenetére:

Vannak apró figyelmetlenségek, de egyre jobban írsz! Csingiling:) Ez nagyon tetszett.


Helló!
Köszi a cikk megjelentetését és a visszajelzést is! :-D
boymester 2018. június 12., kedd, 06:05
boymester
Csatlakozott:
2011. január 24.
Hozzászólások: 3687
Vannak apró figyelmetlenségek, de egyre jobban írsz! Csingiling:) Ez nagyon tetszett.
--
Youtube csatorna
Koncertek
Kalmah, Vreid, Slegest
december 14.,
Dürer Kert - Room 041
Kingmaker Tour
december 18., 20:00,
Barba Negra
Nomad lemezbemutató
december 19., 19:00,
ELLÁTÓház
III. METAL-X-MASS
december 22., 18:00,
Hemo Klub
Fekete Zaj Tél 2018
december 28.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass IX.
december 28.,
Ti-ti-tá
ExtremeNoiseFest 2018
december 29.,
Szerencsi Rákóczi Vár
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.069 seconds to render