Gitárpárbaj III.
Staféta

(GrundRecords • 2018)
oldboy
2018. november 28.
0
Pontszám
-
 
Hegedűs István szépen összefoglalta a GrundRecords kiadásában megjelent Gitárpárbaj  III. – Staféta című dupla lemezes (1 CD, 1 DVD) kiadvány történeti hátterét, így kölcsönveszem tőle ezt az alapos ismertetőt, bevezető gyanánt:

Felkai Miklós fejében több mint három évtizede született meg a gondolat, hogy csapatba terelje a nyolcvanas évek közepe-végének akkori legmeghatározóbb gitárosait. 1986. április 18-án hat gitárfenomén, az egy évre rá tragikus halált halt Bencsik Sándor, a több zenekart is megjárt, s több zenei stílusban otthonosan és kiválóan mozgó Felkai Miklós, az egyedi hangzásvilágú Menyhárt János, a mindenkori sztármuzsikus-virtuóz Tátrai Tibor, a sokáig háttérben – méltatlanul – meghúzódó Szűcs Antal Gábor, valamint a progresszív rock egyik mestere, Varga János közösen lépett a Petőfi Csarnok színpadára.
Ismét a Petőfi Csarnok adott otthont 2002. április 30-án a második Gitárpárbaj rendezvényének: ekkor a korábbi három résztvevő (Felkai, Tátrai, Szűcs) mellé a már akkor veteránnak számító Závodi János és Karácsony János, valamint a fiatalabb nemzedék képviseletében az Edda gitárosa, Alapi István csatlakozott.
S, ha már az ifjabb nemzedékeknél tartunk: az első Gitárpárbaj óta eltelt időszakban legalább három generáció nőtt fel, ami ugyancsak kitermelte a maga tehetségét. Éppen ezért időszerű, hogy 2017-ben a kiérdemesült gitárhősök mellett a fiatalabb korosztály is megmutathassa magát. Felkai Miklóst (Lux, Color, Apostol, Felkai Jam, Bergendy, Fantomasz) és Karácsony Jánost (Ferm, Generál, LGT) követve Alapi István (Front, Moho Sapiens, XL Sisters, Keresztes Ildikó Band, Edda, Alapi Power Band) képviseli az idősebb generációt, átadva a stafétát két tizenéves ifjú titánnak, Somogyi Remignek (19), valamint Fehér Ádámnak (12), akik játékukkal együtt, de külön-külön is, már többször ejtették ámulatba közönségüket. Az öt gitárost, a jól bevált hagyományok szerint kéttagú ritmusszekció (Pethő Gábor basszusgitár, Móré Attila dob) valamint egy billentyűs (Horváth András) kíséri, de a harmadik, jubileumi Gitárpárbaj ezúttal különlegességgel is szolgál: a háromgenerációs gitárnyüvő férfiak mellett egy rendkívül tehetséges, fiatal hölgy is helyet kap az exkluzív műsorban. Kézdy Luca hegedűművész invenciózus, egyedi stílusú és hangvételű játékával méltán érdemelte ki az Év Hegedűse kitüntető címet 2016-ban.
A harmadik Gitárpárbaj művészeti koncepciója – az előző kettőhöz viszonyítva – mit sem változott. A Barba Negra Music Club színpadára megálmodott, több mint százperces előadás a különböző játékstílusú, eltérő habitusú, művészi koncepciójú gitárosok magas színvonalú, csapatmunkában megvalósított örömzenéje lett. Végigtekintve a repertoáron, a bluestól a heavy metalig, a countrytól a klasszikus zenei átdolgozáson át a hard rockig szinte valamennyi műfaj képviselteti magát.”



Viccesen tehát azt is mondhatnánk, hogy a G3 koncertsorozat ötletét 10 évvel előzte meg Felkai Miki első Gitárpárbaja.
Igaz, a nemzetközi gitáros szakma krémjét fölvonultató G3 azóta évről-évre megrendezésre kerül, míg a Gitárpárbaj csak 15 évente, illetve előbbi vállalkozás turnézik is, utóbbi pedig mindig csupán 1-1 alkalmat jelent. Ergo egyszeri és megismételhetetlen mindegyik Gitárpárbaj. Legalábbis ebben a felállásban…
Persze azon lehet vitatkozni, hogy miért épp azok a gitárosok vettek rajta részt, akik, de szerintem fölösleges.
Mert ha csak a technikás/virtuóz játék számítana, akkor nyilván mindenki tudna olyan bárdistákat említeni, akik legalább olyan jók, sőt, akár még jobbak is, mint a 2017. november 19-én, a Barba Negrában föllépett gitárosok.


Úgy gondolom, hogy Karácsony János Jamesre (akit van szerencsém személyesen ismerni) sem úgy tekint a legtöbb zenekedvelő, mint gitárfenoménra. Biztos vagyok benne, hogy ő sem tartja magát annak!
Ellenben egy zseniális dalszerző és egy csupa szív ember!
Aki szinte már hazajár Egerbe, hisz évek óta zsűrizik az utcazenészek versenyén, tavaly föllépet az Egri Szimfonikus Zenekar által szervezett Szimfonik Lájk koncerten és ha már úgyis itt járt, fölajánlott egy gitárt, erősítőket, meg egy szintetizátort az egri zeneiskolának, ahol jómagam is dolgozom.
És ezt megfejelte azzal, hogy a Zene Világnapja alkalmából rendezett jótékonysági koncertünkön meglepetés vendégként együtt játszott LGT-slágereket a zeneiskola növendékeiből álló pop-rock zenekarral.
Elhihetitek mekkora élmény lehetett ez tizenéves muzsikus palántáknak!
És ez a csupa szív attitűd, ami James-et jellemzi, átjön a III. Gitárpárbaj DVD-jén helyet kapott koncertfelvételt nézve. Amikor a színpadon van, elviszi a showt!
Nem a gitárszólóival, hanem a folyamatos vigyorgásával, a többi zenésszel és a közönséggel folytatott metakommunikációjával.
Látszik rajta, hogy örömzenél!
Hogy nem mindig pontos a játéka?
Kit izgat!
Jelen van a színpadon!

Persze az ő háta mögött már sok évtizedes tapasztalat van, ami a 12 éves Fehér Ádámból és a 19 éves Somogyi Remigből még hiányzik.
Ők most még eléggé „civilek” a színpadon.
De ez idővel biztosan változni fog!
Nyilván ők sem játszották hibátlanul végig a koncertet, de az az élő zene szépsége, varázsa, hogy emberek zenélnek, nem robotok, így egy-egy kisebb baki, félrenyúlás bőven belefér! Mindenesetre, aki 12 esztendősen így penget egy Hendrix klasszikust, vagy 19 évesen egy Gary Moore slágert, az megsüvegelendő!
Nem meglepő módon az este virgafelelőse Felkai Miki és Alapi Steve voltak.
Főleg az utóbbi.
És a legenergikusabb mozgást is az Edda gitárosa hajtotta végre, rendesen bejárta, szaladgálta a színpadot.



Kézdy Luca
fellépése üde színfolt és jó ötlet volt!
A legnagyobb teret az I Don’t Need No Doctor című szerzeményben kapja, és ha valaki csak a CD-t hallgatja, nem biztos, hogy rájön a turpisságra.
Jelesül, hogy a dal elején nem gitárpengetést, hanem hegedűpengetést hallani.
De ha a DVD-n található teljes koncert felvételét megtekintjük, láthatjuk, hogy nem csak vonó segítségével lehet a hegedűn szólózni!
Persze nem csak emiatt érdemes végignézni a DVD-t, hanem amiatt is, hogy a CD-ről, annak korlátozott tárhelye miatt lemaradt két szám.
Az egyik egy Alapi szerzemény (Love Takes Money), amit egyedüli gitárosként ad elő, a másik pedig egy Felkai tétel (Nem jó!), amit Alapi Pistivel közösen prezentálnak.

A kísérőzenészek szintén profik, Pethő Gábor két alkalommal rövid basszuskiállásra, szólóra is ragadtatja magát.
Nem 100%-ban instrumentális anyaggal állunk szemben, hisz az Áldd meg a dalt annak rendje és módja szerint James énekével van színesítve!

Úgy gondolom ez a dupla lemezes kiadvány azok számára, akik ott voltak a Barba Negrás koncerten kötelező vétel, hisz ezáltal újra és újra átélhetik az élményt.
Erősen ajánlott gitárosok, gitárzenét kedvelők figyelmébe is.
De bárki tehet vele egy próbát, aki az élő zenét kedveli, mert tényleg stílusilag is elég változatosra sikeredett a koncert repertoárja!

Depeche Mode Depeche Mode
március 25.