Svölk
Nights Under The Round Table

(Napalm Records • 2012)
Armand
2018. december 9.
0
Pontszám
8
A norvég, illetve skandináv rock-metal érája mindig is egy egyedi mezsgyén járja maga eredeti és meglehetősen jellegzetes zenei világát. Így tesz a heavy/stonert játszó oslói, maguk bear metal bandának nevező Svölt is. A 2005 óta létező csapat zenéjében egyfajta különleges mix elegyeként vannak jelen a ’70-es évek hard rock és az ezredfordulós sivatagi stoner erősebb riffei, amik egy vehemens északi medve üvöltésével keverednek össze. Ennek első kinyilatkoztatásai részükről 2005-ben történtek meg Beast Unsleashed EP-jük veretes szólamain, amit első nagyalbumuk követett Svölk címmel 2009-ben, amelynek két évre rá, 2011-ben Svölk ’Em All címmel lett egy bonusz kiadása. Mindezeket az egy nyár leforgása alatt megírt Nights Under The Round Table lemezük kemény ütésű riffei követték 2012-ben.
 

A kilenc dalos album első számának a Living by the Sword riffei igazi moster truck erővel húznak. Klasszikus, izmos, délies füstös hangulat, mintha csak Alabama a Norvég erdőkbe költözött volna. Ezt követik a merészen laza, de annál feszesebb hangúlatú, a ’70-es évek erősebb hard-rock zenei alapjaira helyezett Painbringer vastag dübörgései. A kissé morbid szövegvilágú dalhoz egy hasonlóan „beteg” képvilágú videó is készült.


Az előzőkhöz hasonló szálon folytatódik a Feed Your Soul és az elszállósan belassított, enyhén bluesos dallamvilágra kerekített Fallen, akiket a Twentyfourtwenty, a Bearserk és a Break My Bones gőzprés kalapácsai csapnak szét. Szinte érezni, ahogy a dalok ököl-riffei állcsúcson vágnak és tökéletes KO-val a földre visznek. Hoppá… az ott a fejed mellett egy hányás??? Ba..ki. Kábultan pislogsz, mint ahogy kábultan másznak füledbe a To Conquer Death You Only Have to Die recsegős, elnyújtott mocskos blues-rock vánszorgásai, amik akár egy tökéletes Danzig himnusznak is elmennének. Zárásként pedig még egy jókora stoner metalos lánctalpas menetelést kapunk a This is Where it Ends nehéz veretes fémszerkezeteiből.


Egy biztos, a Nights Under The Round Table nem szerénykedik a riffekben. Van benne erő, kreatív csavar, melynek eredménye egy ötletekkel telim gazdag zenei hangzás. Egy igazi szőr metal, ahol gitárok ütemesek, pontosak, mélyek és karcosan szólnak. A dob-basszus kombója pedig dübörög, mint egy éhes medve gyomra. Az ének éles, karcosan részeges hangja pedig még sokáig a füledben marad. Most már igazán jöhetne egy új album. Hisz eltelt hat év és ez a sör medve csak alszik a barlangjában.
 
Depeche Mode Depeche Mode
március 25.