Lady Macbeth
Lady MAcbeth / Javíthatatlan selejt (Remaster 2011) (1996)

A múlt kincsei rovatban ezúttal a Lady Macbeth első két lemezének ajánlójával és egy kicsit többel is találkozik az olvasó-hallgató. Az akkoriban pezsgő szolnoki metal élet gyümölcseként alakult csapat azonos című első korongja és a Javíthatatlan selejt című második albuma a hazai piacon ma már ritkaság, ám a műfaj iránt rajongók körében az értékét jól mutatja, hogy nemzetközi forgalomból, gyűjtőktől beszerezhető hibátlan állapotban. A 2011-es, két lemezt tartalmazó kiadványra magam is néhány ezer kilométerről csaptam le. A kiadvány újabb értéke, hogy a kétlemezes korong tartalmazza a zenekar heavy metaltól a power/thrashig terjedő időszakos demóit is.

Lady Macbeth (1991)

A Lady Macbeth lemez teljes mértékben a saját korának gyermeke… és ezt nehezen tudja értelmezni, aki ma ismerkedik a heavy metal műfaj bármely lemezével. Amikor stílus berobbanása után demo és másolt kazetták révén terjedt mind a külföldi, mind a hazai zenekarok majd minden dala, zenei iránytűként pedig elsősorban a német Metal Hammert és az igen hamar megszületett Metallica Hungaricát olvastuk, alkalmanként pedig fanzinokhoz jutottunk, a „nyugati lemezek” pedig körbejártak a baráti körökben a felvételre … nos, akkor igazán nagy dolog volt, ha hazai zenekar „valós időben” játszott olyan zenét, ami nyugatabbra már nem csak klubokban, de (akkori) fesztivál színpadokon kapott helyett. A Lady Macbeth együttes debütáló albuma tagadhatatlanul a NWOBHM vonalán halad, mint ahogy ma is működő tagjainak jelen munkái is. A harrises basszus, a mai füllel szépen tisztán, persze alaposan két oldalra kevert gitárok és a kor hangzásának megfelelő dob olyan tökéletes heavy metalt nyújtanak, amit ma hajszolnak az ún. proto-metal bandák. Megjelenik azonban benne a német metal színtér számos bandájának hatása is, mint a Gravestone, Stranger, Railway, Talon, illetve az akkor már a (ezt utólag mondjuk:) pro-metalból (két, a saját diszkográfiájából rendre lehagyott lemez után) már „első” albumával meghatározó HM-bandává vált Sinner.

Rögtön az első dallal vérbeli HM csap az arcunkba az indító Ölelj magadhoz nótával.  Az erős sikolyokkal kísért dal Stress/Missió-, néhol Sámán-hangulatot áraszt. Jóllehet ebben a dalban már aza Ossián debütáló lemezéről is ismert kiállások hallhatók, azért a zene javában feszes brit HM. Sokak véleményével osztozom abban, hogy az album kiemelkedő dala a Skócia lánya, ami nem csak a szövegében, de zenéjében is magasabbra hallik az albumon. Időutazóknak csemege a kissé Megadeth-es riffelésű Csak álmondtam… A lemezkiadás évében a csapat felállása: Matos „Mati” Zoltán – ének, Lakai Zoltán és Láris „Csiga” László – gitárok, Szép „Tiva” Tivadar – basszus és Nagy „Gomba” István – dobok. Matos Zoltán éneke annyira meghatározó, mint mondjuk a Telegramban Mr.Basary orgánuma, ám a sikolyai sokkal tisztábbak, kitartottak. A stúdiófelvételeken annyira pontos, hasító, hogy aki egyszer hallotta, lehetetlen elfelednie. Mindemellett a csak néhol sallangos szöveg tökéletesen érthető.

A zenén igazságtalan lenne ma számonkérni a néhol sablonos, menetelős ritmus-dallamjátékot (Örökre eltűnök), mert az nagyonis a kor sajátja volt. A szólókban jól hallható az átmenet a valamikori darabos heavy rock/HM-gitározás és az ekkor már egyre szaporodó számban színre lépett gitárhősök muzsikája között. Ezt példázza pl. maga a címadó dal is, a Lady Macbeth, ami az akkor már jól ismert Marty Friedman-féle stíluskalandozást (Hawaii, Cacophony, Megadeth) mutatja a dallamos heavy metal és a speed metal mezsgyéjén. Matos Zoltán hangja a „hitvallás”-dalban (Ördögi kör) is merész vállalást tesz, amikor a nótát a capella indítja. A számomra ez a dal, a felépítésével, pontosabban a folyamatos épülésével a lemez másik kiemelkedő nótája. Ám ez csak felvezetés az ismét történelmi témájú Trójához. Ebben a dalban, a lüktetése révén, a folyamatos váltások révén szinte megelevenedik a mitológiai történet minden (azóta filmeken is látott) pillanata. Felkerült az eredeti lemez végére a hajdani Garázs c. rock-rádióműsorból megismert A hetedik jel, mint a Lady Macbeth zenekar egyik méltán fontos mérföldköve.A stúdióminőségben a korongot záró, 1992-es A gonosz szívében bizonyítja, hogy a Lady Macbeth mennyire fejlődőképes volt. Az ekkor – a német példákkal élve és vélhetően – a technikás és dallamos speed-felé (Paradox, Angel Dust) nyitó csapatok hatása alatt a fentebb kiemeltekkel vetekedő dalt alkottak.

A korong összeállítóinak érdeme, hogy bátran feltették rá a csapnivaló minőségű demo felvételeket. A zenekar felállása a demo időszakban: Balogh „Cica” László – ének (az Arzenál, majd az Origó és Időgép énekeseként is), Lakai Zoltán és Láris „Csiga” László – gitárok, Zombori Sándor – basszus és Nagy „Gomba” István – dobok.

Ezeken a felvételeken néhol jobban kihallik egy-egy hangszer és hangszeres játéka (néha küzdelme a hangokkal). Az ének megszólalása – ekkor még – tagadhatatlanul pontatlanabb és inkább erőszakosabb. Bizonyos pillanatokban tán jobban illik a muzsikához. Ám a dalokból süt az a fajta ösztönös lelkesedés, amiért ezt a zenét szinte mindig azonos célt elérni akaró baráti társaságok bandái kezdik játszani az idolok friss lemezeinek meghallgatása után. Asz élményt csak fokozza, ahogy fel-felismerem demo dalok motívumait a végül lemezre került nótákban, noha némelyiket jó lenne a feléledés (ld. alább) után méltó módon hallani.

Javíthatatlan selejt (1996)

A Lady Macbeth legénysége rövid fél évtized alatt hirtelen felnőtt. A második lemez anyaga az előzőhöz képest, mégis, kicsit elgondolkodtatott. Úgy emlékeztem, jobban tetszett az első korong, de mára ez megfordulni látszik. A zenéjük ekkor egyfajta útkeresést tükröz, ami nem is véletlen az akkor évente feltűnő újabb stílusok és néhány új példakép mennybemenetele mellett a HM média-népszerűségének csökkenése közepette. A zenekar a társadalom kritikusabb szövegvilágú és modernebb metal mellett voksolt. Az érdeklődők számára a mondanivalóval már ’96-ban leszámol a mítosszal, hogy „régen minden jobb volt” (Amatőr ország, Javíthatlan selejt) – a dalok egy részének üzenete évek múltán is érvényes, sőt, van, ami akkor érik be. A zene tovább haladt a szaggatós-dallamos stílus felé, ami leginkább a szellős Megadeth-éhez hasonlítható, azzal, hogy itt valóban énekes énekel… Talán ez is a visszája, mert várnám, hogy kidolgozottabb énekdallamokat halljak és ez felemásan sikerül. Mert bár az ének mindig tiszta, ezúttal több helyen inkább szavalós. Persze, illik a zenéhez, noha az album zeneileg így kicsit száraz lett.

A zene jócskán tovább lépett az első korong HM-hangulatán. Ekkor már tarolt a Korn és az Alice in Chains, miközben a sötét és agresszív zenék tárháza tovább bővült régebbi nagyok (COC), és követőik (Pantera) és még újabbak (Cradle of Filth, In Flames, Amorphis) lemezeivel. Éppen leáldozóban volt a dallamos rocknak és metalnak, és bár a csapatok jó lemezeket készítettek, a heavy metal a háttérbe szorult. Persze a Manowar Louder than Helljét és a velük koncertező Gamma Ray megjelenését leszámítva. Ekkor adta ki a Metallica az akkor megosztó Load c. korongját. Ilyen hatások tükrében a Lady MacbethJavíthatatlan selejt lemeze teljes mértékben korszerű és logikus hangzású-stílusú mű, amennyiben nem a HM-hőskor zenéjét kívánták tovább vinni. Már a cím is milyen provokatív: a zene egyáltalán nem selejt és nem szorul javításra sem. Annál inkább tűnik annak, amiról szól. Már az első dal is tele van a gitárok leleményes pattogásával, csipegetéssel, fura visításokkal, jól elkülöníthető basszussal. Minden (a dobbal együtt) olyan pontos, tiszta, egy-egy ütem annyira koppra ér véget, ahogy azt, például a Megadeth egy évvel korábban megjelent Youthanasia albumán hallhatjuk. Ezzel együtt a felvétel kellőképpen életszagú.

Az albumon játszó banda felállása: Bozsik Patrik – ének, Láris László és Cserfalvi „Töfi” Zoltán – gitárok, a Szeberényi Attilát váltó Nagy Iván – basszus és Urbán Gábor – dobok. (Szövegek: Szeberényi Attila) A lemez (a számomra) kiemelkedő dalai a doomos zakatolással induló Amatőr ország, remek hajlításokkal, az emlékezetes riffeket hozó Zsákutca,A sehonnan sehova kimondottan szósszertételeivel. Ebben a dalban, a zenéhez jól illőn hallunk lendületes gitárhősös futamokat és disszonáns dallamokat egyaránt. A lágyan induló Nagy mutatvány már megjelent egy korábbi Hammer Demonstráción, itt – emlékeim szerint – változatlan formában szerepel. A társadalomkritika nyersen jelenik meg, az elsők között (ha nem is elsőként) dalban kiénekelt trágár szóval (nem, nem túlzás, sőt helye van – ma már messze máshol tartunk…) A személyes küzdelmek, életérzések lemeze tovább pörög: a rettentően feszes Tudom jól nem csak szövegében találó, de a szakaszokra bontott nótát tovább osztó érdekes hangzású virga szólók is díszítik. A lemez csúcsa nekem a prozódiájával a Kőbánya Blues modern metalos változataként rögzített címadó, a Javíthatatlan selejt. A korongot ismét kitölti számos korábbi felvétel. A már ugyanezen évben Macbeth demoként kiadott felvételek között kiválóan megszólal – többek közt – a Mindenre emlékszem, valóban emlékezetes soraival: „A tények, a lényeg el nem érnek…” és a szintén izgalmas Megöl a reggel dalok. Az ismételt nóták közül a többi talán jobban sikerült a korongon.

Lady Macbeth – újra

A két korong után és a 35. évét tavaly ünneplő, soha fel nem oszlott csapat nem is olyan régen jelentkezett egy frissen felvett dallal.

A valamikori tagok többsége a rock- és metal zene közelében maradt (Időgép, Nottingham, Pokolgép, Ossian , Iron Maidnem…), így a beharangozott és többünk által várt újraindulás, vagy folytatás valószínűleg izgalmas perceket és minőségi zenét ígér. Kíváncsian várom, vajon milyen hatásokat, zenei megoldásokat hoz a Lady Macbeth 2022-ben. A 35. éves jubileumi kiadványon és élőben a csapat felállása: Matos Zoltán és Balogh László – ének, Nagy István – dob, Szép Tivadar – basszusgitár, Lakai Zoltán, Láris László és Cserfalvi „Töfi” Zoltán – gitár.

Forrás: Lady Macbeth

Az ünneplésen túl a népes felállás oka maga a zenei áttekintés. A dupla lemez első korongján 10-12 új dal, míg a másodikon várhatóan 17-18 nóta szerepel majd, ez közel 80 perc játékidővel. Köztük az első két lemez korszakának jelentős dalai, néhány, a zenekar által is fontosnak tartott demos felvétel újrajátszásával. Újabb hír, hogy egy svéd kiadó fekete korongon is megjelentette az első lemezt. A korongok nagy része, amint tudjuk, elővételben elfogyott, de számíthatunk rá, hogy a csapatnál lesz pár megvásárolható darab. Van hát mit izgatottan várnunk!

[A hangzás értéklésénél a két CD lemezminőségű dalait vettem figyelembe – szer.]

Frog Leap
május 29.
Ritual Howls
május 29.