Mádra

Bittersweet Temptation To Disappear Completely (2019)

2018-ban kellemes meglepetéssel találkoztam a Hangpróbán belül: megismerkedtem a Haenesy nevű depresszív black metalt játszó projekttel. Ugyan a találkozás nem volt elementáris erejű – minden profizmusa ellenére egy átlagosan jó anyagnak tartottam – a nevüket sikerült megjegyeztetniük velem, ami a sok száz átfutó lemez közt bizony már önmagában is egy jó teljesítmény. Bízom benne, hogy az album nem marad folytatás nélkül, viszont addig belekóstolhatunk a zenekar két tagjának egy újabb kalandozásába. H. és A. egy T-betűvel (Galántay Tamás dobos) kiegészülve hozta össze a nyáron a Mádra nevű formációt, ami túl sok reklámot nem kapott. Konkrétan a youtube hozta szembe velem Where Once She Stood című dalukat, ami volt annyira szimpatikus, hogy kutakodni kezdjek a gyönyörű borítóval rendelkező Bittersweet Temptation To Disappear Completely néven érkező debütálás után. Miután rájöttem, hogy hazai formációval állok szemben, tisztes és becsületes módon megkörnyékeztem őket, hogy gondoljanak majd rám is, ha megjelenik az anyag.


Meg is örültem, amikor a következő üzenetben már a Bittersweet linkjét találtam és nekiállhattam az anyag titkainak felkutatásának.
Bizony, van mit felfedezni a Mádra zenéjében, mivel érződik rajt a megkötések nélküli, ösztönből áradó produkció minden jellegzetessége. Szabadon áramlik, hömpölyög, hol kuszán, hol egyértelműen, de mindig magas hangulati faktor mellett. Ha más annyira talán nem is, ez a hozzáállás bőven összeköti a Haenesy munkásságával, mégis van annyi különbség, hogy egy új vonalról, új irány kezdetéről beszélhessünk. Kifejezetten beszédes maga a zenekar neve is, ami egy régies magyar szóból származik. A Mádra gyomorfájdalmat, kellemetlen, hosszan tartó fájásokat takar, amelynek nagyon sok okozója lehet. Az anyag elképzelésem szerint hangulatilag az elmaradottabb gyógyászat, egészségügy korában tapasztalt fájdalomra és szenvedésre kíván reflektálni.


Ha fájdalom és kín, akkor agresszióra is számíthatunk, esetleg haragra, kétségbeesésre, viszont a Mádra véleményem szerint nem ezt az oldalát mutatja meg a dolgoknak. A klasszikusnak tekinthető black metal harmóniák helyett itt jóval több teret kap az atmoszféra megteremtése, valamint a billentyűk, kórusok használata a többnyire kellemesen lassú dalfolyamok során. Az én olvasatomban a háttérben zajló morgások, sikolyok, imák ellenére egy olyan lélek küzdelmeibe kapunk betekintést, aki már túltette magát a fájdalmon. Lebeg a biztonságosnak tűnő létezés és az ismeretlen, misztikus sötétség közt. Próbál kapaszkodni hitbe, reménybe, szeretetbe, de igazából segítséget egyik sem képes nyújtani a betegség, a halál lehelete ellen. 

Ez a kettősség teszi hihetetlen hangulatossá a mindösszesen négy szerzeményt tartalmazó kiadványt, amiből az első akár puszta intróként is felfogható (bár a négyes tétel ennek a második része és jobban ki van bontva). Többnyire tehát a billentyűk uralják a sávokat, a gitárok kevesebb teret nyernek maguknak, mégis tökéletes kiegészítői a végeredménynek. Tamás bevétele is egyértelműen logikusnak, jó döntésnek tűnik, mivel egy technikás csapatból érkezvén (Slytract) nem okoz számára gondot, hogy hogyan töltse fel szükség szerint a lassabb részeket élettel, a gyorsabb részeket izgalmasabb megoldásokkal. A maga módján minden szerzemény nagyszerűre sikerült, tele vannak csúcspontokkal mind zeneileg, mind érzelmek szempontjából, ugyanakkor most még jobban hiányoltam a kézzel fogható éneket, mint a Haenesy zenéjéből. A suttogások, kántálások és zörejek mellé el tudtam volna viselni egy karizmatikus hangot, akár egy vendég énekesét is, aki a zeneileg tökéletesen leképezett fájdalmat és vívódást szavakban is képes megmutatni. Kapunk hangfoszlányokat a Where Once She Stood esetében, ami továbbra is a kedvenc tételem az anyagról (bár minél többször hallgatom, annál egységesebbé válik a produkció), de ez nem kielégít, hanem még kíváncsibbá tesz, hogy milyen hatást váltana ki belőlem egy háttérben úszó, éteri énekhang.

Nagyon erőteljes meglepetés így az év vége felé egy ilyen erős hazai anyagot hallgatni, amit természetesen csak ajánlani tudok megismerésre. Kell hozzá egyfajta hangulat, időnként nem is lesz több puszta háttérzenénél a Mádra lemeze, de ha a megfelelő pillanatban betalál, akkor minden hangjára, rezdülésére képes felhívni a figyelmet ez az alig fél órás gyönyörűség.

Az albumot teljes egészében meghallgathatjátok, beszerezhetitek a zenekar bandcamp oldalán keresztül.

február 23.,
február 26.,