Sodom – a háború és borzalmai


1989-ben ezen a napon jelent meg a német thrash metal legenda, a Sodom harmadik nagylemeze, az Agent Orange. Bár az album sosem volt konceptlemez, néhány daluk témáját tekintve a vietnami háborúval, illetve a második világháborúval foglalkozik.

A Remember The Fallen egy háborúellenes nóta, amiben általánosan írjuk le a háborús történéseket, a zenénk pedig kiválóan tudja érzékeltetni ezeket a borzalmakat. Mi főleg leírásokat szeretnénk adni a dalainkban, mindenféle politikai ideológiától mentesen. Mindenkinek voltak nagyszülei, szülei, akik meghaltak a háborúban, úgyhogy azt hiszem, ezt nem is kell tovább magyaráznom. Az Agent Orange arról a vegyszerről szól, amit az amerikaiak Vietnamban használtak. Kipusztították vele a növényzetet, hogy könnyebben fel tudják fedezni az ellenséges harcállásokat. Még ma is emberek halnak meg és rákos gyerekek születnek miatta. Ez volt az egyik legszörnyűbb fegyver, amit valaha is használtak. A Magic Dragon pedig egy óriási tűzerejű repülőgép volt, amelyet szintén a vietnámi háborúban használtak. Ez látható a borítón is, a hátsó borítón pedig az Agent Orange van munka közben.” – nyilatkozta Tom Angelripper.
 

A Sodomo-t indulása után jónéhány évig nem vette komolyan az úgynevezett szakma. Sőt, sokan lesajnálóan nyilatkozni a trióról. Annak ellenére, hogy a banda nem épp kifejezetten technikailag képzett zenészekből állt, az Agent Orange remekül megállta a helyét. A Tom Angelripper vezetett banda ezen albuma volt az első thrash album, ami felkerült a Németországi eladási listákra, a 36. helyre. Ott több mint 100 ezer példány kelt el.

Az Agent Orange előtt sosem gondoltuk volna, hogy bármelyik lemezünk ilyen jól fogyhat. Sokáig mindannyian úgy éltünk, mint a kutyák, a legrosszabb körülmények között, ráadásul sokan azt mondogatták nekünk, hagyjuk abba az egészet, a zenénk úgyis csak zaj, semmi más, de sikerült véghezvinnünk, amit akartunk. A legutóbbi turnén százak maradtak kint a koncerttermek előtt, mert minden bulink teltházas lett. Ráadásul nemcsak itt, hanem például Mexikóban is kétezres tömegek előtt játszhattunk. Sikerült elérni, amiről álmodoztunk.” – nyilatkozta egykoron Angelripper

Gyors autókat vettünk, házakat és természetesen saját szigeteink is vannak. De komolyra fordítva a szót, valóban egy kicsit jobban élünk, mint azelőtt. Számomra a legnagyobb változás, hogy otthagytam a munkahelyemet, főállású zenész lettem. Ha az ember tíz évig dolgozik egy szénbányában, majd egyik napról a másikra abbahagyhatja, az nagyon jó érzés. Már ezért megérte a sok turnézás, küzdelem. De továbbra sem szálltunk el, ugyanazok maradtunk, ugyanonnan származunk. A bányavidéken szinte mindenkit ismerünk, és a bulik után együtt túrunk a rajongókkal. Nem vagyunk az a fajta zenekar, akik koncert után eltűnnek a backstage-ben.
 


október 18.,
október 19.,