Pokolgép

Te sem vagy más (2002)

A Pokolgép kapcsán sokan nem látnak túl az első négy albumon és a Kalapács-Nagyfi korszakot követő lemezekről tudomást sem hajlandók venni, nemhogy esélyt adjanak bármelyik későbbi korongnak. Akadnak olyanok is, akik az első korszak (értem ezalatt az átmeneti feloszlásig terjedő időszakot) lemezeivel bezárólag  nyitottak Pokolgép ügyben. Jómagam viszont azt a tábort erősítem, ahol bármelyik CD jöhet, melyen a láncos-bilincses logó szerepel. Egyformán tudok lelkesedni az Éjszakai bevetés, a Totális metal, illetve az Adj új erőt lemezekért, mint a Túlélőért, a Metalbombáért vagy akár az idén nagykorúvá vált Te sem vagy másért.

A 2002 tavaszán megjelent lemez a Rudán korszak egyik legjobbja, ha nem is full metal, de egy sokoldalú, változatos rock-metal lemez. Többnyire középtempós dalokkal, rengeteg zenei finomsággal, aktuális hatásokkal és a csúcsformában lévő Rudán Joeval. A zenekar a Te sem vagy más lemezzel egy gitároscsere és egy kiadóváltás után jelentkezett. Ez volt az első korongjuk, ami a Hammer Records színeiben Nagy Dávid gitárossal és első ízben Havancsák Gyula borítójával jelent meg. A Kukovecz Gábor, Rudán Joe, Pintér Csaba, Szilágyi Ede és Nagy Dávid összetételű csapat 2001-ben lebonyolított egy sikeres erdélyi turnét, illetve megírta a nyolcadik stúdiólemez dalait.

A Te sem vagy mást keretbe foglalja egy Bach szerzemény. A tényleges nyitódal, az Így szép az élet pedig olyan gitárokkal robban be, mintha Robb Flynn és Logan Mader hathúrosai dörrentenék meg a hangfalakat a The More Things Change lemez időszakából. (Nincs információm arról, hogy a két gitárosra volt-e befolyással a Machine Head, de a lemez kezdése csak az oaklandi bandával említhető egy lapon.) Nagy Dávid a maga húsz évével Kukovecz Gábor tanítványaként került a csapatba, a korabeli interjúkban pedig legfőbb hatásaként Zakk Wylde-ot, a Biohazard-ot, a Rob Halford-féle Fight-ot, illetve az Alice in Chains-es Jerry Cantrellt említette. Visszatérve a nyitódalra, a szöveg maximálisan hiteles Joe tolmácsolásában, nincs benne nagy megfejtés, egy rövid hitvallás a rockzenész életmódról.  Az akusztikusan kezdődő és időnként ilyen motívumokkal színesített címadó szerzemény szövegét az első erdélyi turné emlékei ihlették, a zenei részbe egy erdélyi népdalt is beleszőttek, illetve kórussal és tekerővel színesítették a nótát. A csapat addigi legsokoldalúbb alkotása ez a dal.

Az Alku remény egy dob-basszus témával indít, majd a vijjogó gitárok ismét a 90-es évek közepének metalbandáit idézik. A nóta egy riff-gyűjtemény, Joe pedig hangszálgyilkos éneket pakolt a málhás gitárok fölé. Érdemes figyelni a ritmusszekció ötletes játékát is, a korábbi Carmen tagok, Ede és Pinyő összeszokott párosként muzsikálnak. Az Ezerszer első feléről most, a sokadik hallgatás után a Slip of the Tongue korszakos Whitesnake ugrik be, a zenei motívumok mellett a szövegvilág is adja a párhuzamot. A dal egyébként sodró, esetenként kaotikus zenei részek keveréke, a hagyományos szerkezeti elemek figyelmen kívül hagyásával.

A lendületes Panasz van rád pedig a személyes kedvencem, a refrénje nálam a CD csúcspontja. Talán nem nagy hülyeség a dal kapcsán felemlegetni a korabeli, Roland Grapow és Uli Kusch korszakos Helloween-t, a Better than Raw és a The Dark Ride lemezek időszakát. A zenei rész önmagában lehengerlő, a szárnyaló énekdallamokat pedig már meg sem említem. A kétlábdobos Pokolban úr a gitárosok jutalomjátéka, megunhatatlan, amit négy percben összemuzsikálnak. Az epikusabb hangvételű Ég és föld között a kazetta korszak alkonyán egyfajta lemezelőzetesként jelent meg az aktuális Let the Hammer Fall mellékleten. A leginkább hagyományos Pokolgép dal a lemezen a Nézz rám, mely a ’90-es évek elején megjelent két Rudános korongról sem lógna ki.

A borultabb, zavarosabb szerkezetű Állítsák meg a hintát szintén feladvány lehet gitáros palánták részére, de Joe rekesztős éneke sem egyszerű falat.A technikai bemutató után a Hol van a szóval egy lapon említendő Tedd a kezed zárja a korongot. A József Attila versből egy kórussal dúsított nagyívű ballada készült. Jut eszembe, lesz még valami az évtizedek óta ígérgetett verseket megzenésítő lemezből…?!

Ha egy olyan apró színtéren, mint a magyar a ’80-as évek lemezein kívül beszélhetünk klasszikus korongokról, akkor az idén nagykorúvá érett Te sem vagy más nálam vitán felül ezek közé tartozik. A zenekar ebben a felállásban még egy lemezt – a bevezetőben már emlegetett- A túlélőt rögzített, illetve ehhez az ötöshöz köthető a Momentum című gyűjteményes korong is. A Te sem vagy más számomra azon kevés hazai heavy metal lemezek egyike, melyet elővéve, biztos lehetek benne, hogy mindig találok benne valami olyan zenei részletet, motívumot ami az újdonság erejével hat. Ha kedveled a magyar heavy metalt, és eddig valahogy kimaradt ez a korong, itt az ideje pótolni a mulasztást!

Az ajánlót írta: Andris

január 09.,
február 06.,