Indesiderium
Of Twilight And Evenfall​.​.​. (2018)
    Kalifornia, Los Angeles: bikinis lányok, luxus és csillogás villan be mindenkinek ezekről a helyekről, kivéve talán Mattias Snydernek és hűséges barátjáak, Atrum Abbasnak. A logóból és a borítóból gondolom menet közben kitaláltátok, hogy bizony a srácoknál a környezetükkel kevésbé kombinatív képességekkel rendelkező zenei világban utaznak, mivel a tipikusan északi black metalt hivatottak népszerűsíteni a szörfparadicsomban. Közös projektjükön túl már volt szerencsém egyébként találkozni a két zenésszel a Gravespawn zenekar két évvel ezelőtti anyagának vizsgálatakor. A nagyszerű Re-Forged In The Malice Of Stygian Fire anyag felvételeiben ugyan már nem vettek részt, mert ekkor tértek át külön útjukra, de azért tapasztalatot bőven gyűjtöttek a műfaj mibenlétét illetően. A dobosként és billentyűsként jó szolgálatot tevő Matthiasnak az Indesiderium mellett van egy saját, Abysmal Chaos nevű depresszív, ambient black kísérlete, a dalszerzés nagyobb részéért felelős Atrum azonban már csak ennek a projektnek szenteli magát. 


    A két zenész útját megvizsgálva nem meglepő a lemezen található végeredmény sem, amit immár második albumuk keretében szabadítanak a világra. Nyers, okkultizmussal átitatott, elejétől a végéig gonoszságot árasztó ködbe burkolt hagyományos fekete fémet kapunk az Of Twilight And Evenfall... által, amit azok fognak igazán élvezni és a keblükre ölelni, akik gyakorlatilag telhetetlenül, mohón habzsolják az efféle élvezeteket. Semmit nem von le az anyag értékéből a származási helye, abszolút hitelesnek hat minden egyes hangja, mivel a legszentségtelenebb hagyományok szerint állították össze rideg harmóniák és érctorkú károgások közepette. Mattias kalandosan, változatosan játszik a dobokon, billentyűi finoman irányítanak a háttérből tolakodás nélkül, az a néhány pillanat, amikor szóhoz jutnak, kifejezetten jót tesz a hangulatnak. Atrum egymaga nagyon sok ízt képes adni a gitároknak, amik az elvárható módon hozzák a hideg szél süvítését, máskor pedig kitapintható, kerek riffek mellett haladnak robbanástól robbanásig. Egyszerű szólói minimális melódiát hordoznak magukban, de többnyire a gépies monotonitást, érzéketlenséget hivatottak hirdetni. Az egyszerű, de hatásos borítókép alatt egyébként 6 új szerzemény rejlik, mindösszesen fél órát megközelítő játékidővel, amit egy feldolgozás dallal bővítenek ki 40 percre. Kedvenccé kétségtelenül a The Conqueror’s Return szentségtelen cammogása vált magas hangú sikolyaival és monumentálisabb hangulatával, de a thrash metalos kezdéssel bíró, majd kegyetlen aprításba hajló Wrathcrown: One Final Victory után is elégedetten csettintettem. A dalok egyébként átlagosan 5 perc környékén mozognak és ezt az időt legtöbbször bőséggel ki is tudják tölteni anélkül, hogy kifejezetten unalmassá válna néhány tétel. A közel egységes színvonalú dalcsokrot tehát egy feldolgozás zárja, aminek viszont nagyon örültem, mivel a számomra igencsak kedves svéd Dawn második és sajnos mindezidáig utolsó kiadványáról választottak egy remek dalt. A svédek 1994-ben villantottak maradandót bemutatkozásukkal (Naer Sólen Gar Niper For Evogher), de én kifejezetten bírtam a folytatásban érkező Slaughtersunt is 1998-ból. Sok újdonságot nem tettek hozzá a klasszikus melodikus black dalhoz, de legalább kellemes nosztalgiával árasztották el a hallójárataimat.



    Elég korrekt módon használja az egyébként évdizedek alatt sablonokká váló paneleket az Indesiderium, aminek következtében egy olyan lemezt kapunk, amit nem kell szégyellniük. Teljesen őszintén azonban csak azoknak ajánlható, akiknek még nincs megpakolva a pincétől a padlásig hasonlóan erős, de ettől még felejthető kiadványokkal szerény hajléka. Gonoszsága ellenére könnyen gördülő, egyszerűen fogyasztható lett az Of Twilight And Evenfall..., így a kihívásokat és izgalmalak keresőknek érdemes továbblapozni... A teljes lemez meghallgatható a kiadó bandcamp oldalán. 



Indesiderium_Of_Twilight_And_Evenfall_8203_8203_8203_2018
Kiadó:
Stílus:
black metal
Értékelés:
 
Pont
: 7.5 / 10
 
Külalak
: Igényes
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Ascending The Serpent Throne (03:44)
2.Upon The Shores Of Acheron (06:27)
3.Fallen Into Shadow (06:13)
4.The Conqueror's Return (05:34)
5.Lightless Star: Transcending The Chasm (05:05)
6.Wrathcrown: One Final Victory (04:18)
7.The Knell And The World (Dawn cover) (08:59)
Írta:
boymester
2019. április 9., kedd, 16:10
Facebook:
Agos - Aonian Invocation (2018)
Kritika, boymester @ 2019. április 11., csütörtök, 08:32
Acheronte - Son Of No God (2018)
Kritika, boymester @ 2019. április 10., szerda, 12:13
Mord'A'Stigmata - Dreams Of Quiet Places (2019)
Kritika, boymester @ 2019. április 8., hétfő, 08:28
Moonsorrow - Kivenkantaja (2003)
Kritika, boymester @ 2019. április 6., szombat, 08:46
Embryonic Cells - Horizon (2018)
Kritika, boymester @ 2019. április 1., hétfő, 13:56
Koncertek
Viva La Rock 2019 Tour
április 25., 20:00,
Hard Rock Cafe Budapest
Europe Under Black Death Metal Fire
április 26.,
Dürer Kert
Strange Rain Tour 2019
április 27.,
Supersonic - Blue Hell & Kvlt
Unleashed Bastards Tour
április 28.,
Végállomás Klub
The Iron Maidens
május 4.,
Dürer Kert
Tarja Turunen
május 5.,
Szent György napok
Moonglow World Tour 2019
május 6.,
Barba Negra Track
Vienna Metal Meeting 2019
május 11.,
Arena
továbbá
© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.063 seconds to render