Time Must Have a Stop (2008)


Ma már erősen klisészerűnek számít elmondani, de amikor Lengyelország neve felmerül a mai modern metal kapcsán, akkor mindenki automatikusan a Vader-re és a Behemoth-ra asszociál, (persze van még pár említésre méltó versenyző, mint a lassan 20 éves Christ Agony, a régi-új színrelépő Eternal Deformity, vagy éppen a pogányság vörösbe forduló vérmezőit járó Hellveto) tulajdonképpen nem is véletlenül, hiszen nemcsak hogy saját hazájukban számítanak ikonnan az erre megfelelő hallgatóság számára, de bizony az egyetemes metaltörténelem számára is adományoztak egynéhány érdemlegesebb pillanatot, hiszen azért meghatározó death formációkról beszélünk.
Tulajdonképpen azt elmondhatjuk hogy a lengyel metalzenei undeground kellően erős s méginkább ismeretlen, ezen túlmenően legfőképp a death-black-felé orientálódik,  mondhatjuk azt is hogy szűzi és felfedezetlen terület még, de ahogyan annak idején megindult a nagyüzemi szippantyúzás az északi színtérről , és ahogy  ez a jelenség később átsodródott a zord szláv kietlenségbe is, úgy azt hiszem hogy előbb-utóbb ugyanezen áteshetnek a lengyelek is..


A cikk tárgya szempontjából amúgy túl sok kapocs nincs a Votum és a már említettek között, annál is inkább nincs mivel  a varsóiak egyfajta ellenpontozását képezik a kíméletlen és könyörületlen halálmetalnak,  ők ugyanis alapvetően egy Pink Floyd-ban (vagy még annál is korábbról, például a The Moody Blues-ban, a 60-as évekből) gyökerező pszichedelikus rock/metalt játszanak, amiben igen fontos szerepet kapnak az érzések, az álmodozós hangulatok, a melankolikus búskomorság, valamint a letargikus atmoszféra. Nem annyira a keménység dominál, inkább a kimunkált énektémákra és a nehéz, leterhelő hangulati elemekre építkeznek elsősorban, abszolút dalcentrikusan és fogyaszthatóan.  Persze, aki figyelmesen végighallgatja az ezúttal is találhat Theater-i jegyeket, de örvendetes hogy összességében nincs szó túl sok ilyen eltulajdonított megoldásról, de ha nagyon meg kellene emltenem ilyen ismérveket véres kardként, akkor néhány ének és szintetizátortémát lehetne idecitálni.  A megközelítés is egész korrekt, hiszen nincsenek végeláthatatlan progresszív eltévelyedések, nincs hót felesleges polimetria és öncélúskodás, itt bizony sikerült mindent alárendelni a daloknak, ugyan nem annyira nyilvánvalóan direkt és meghatározott utakat választott mint mondjuk napjaink egyik legtehetségesebb progmetal zenekara, a  Riverside (akik ugye szintén lengyelek!). Van amúgy még egy egész korrekt adag Opeth is a vegyületben, a The Hunt is On kezdését illetve első perceit követően egyből ez sejlett fel, ugyanaz a lágyság és intelligens megoldásokból való táplálkozás, persze a death és grind alapok  kimaradnak, de amúgy egy gyors és intenzív tételről van szó ahol azért minden megdörren úgy ahogy kell. Szállós és dallamos részekből sem lesz hiány természetesen, mint ahogy az alap metaliskolai megoldások is előkerülnek, esetleg doomos belassulásokkal és billentyűs szinesztéziákkal, pont ilyen a nem éppen rövid záró tétel,s egyben címadó  Time Must Have a Stop.






Konceptlemezről van egyébként szó, ahol minden egyes szám a sztori egy kis szeletébe enged betekintést, méghozzá egy olyan ember világába, aki a fikció és a realitás között egyensúlyozik, és úgy hiszi hogy a halálból való visszatéréséhez  meg kell szabadulnia a fájdalmától, ez végül sikerül neki egy nő segítségével.

Mi is lehetne legtalálóbban ennek a kritikának a szinopszisa?
Hát talán az, hogy az utóbbi idők egyik legtisztességesebb munkájához van szerencsénk a műfajt tekintve, közelsem iparosmeló kategória, persze csakis pozitivan értve a biztosítékot sem fogja kiverni senkinél az azért garantált, de mivel az ötleteket a jobbik végéről közelíti meg, ezért azt hiszem kijár a dícséret, nemcsak kollektíven áll helyt a dolog, hanem ugyanúgy érdemes megemlíteni az egyéni preformanszokat is a hatásos zongorás pillanatokkal, az ízléses és kifejezetten fílinges gitárjátékkal, s nem utolsósorban Maciej Kosinski  énekdallamaival, ami még pont annyira kifejező és elvont, hogy minden rendben legyen vele.




Votum_Time_Must_Have_a_Stop_2008
Kiadó:
Stílus:
Progresszív Metal
Értékelés:
 
Pont
: 8 / 10
 
Külalak
: Szép
 
Hangzás
: Jó
Dalok:
1.Me in the Dark
2.The Pun
3.Passing Scars
4.Train Back Home
5.The Hunt Is On
6.Away
7.Look At Me Now
8.Time Must Have a Stop
Írta:
snecy
2008. június 21., szombat, 00:44
Facebook:
Votum - :Ktonik: (2016)
Kritika, oldboy @ 2016. május 8., vasárnap, 14:01
Votum - Harvest Moon (2013)
Kritika, oldboy @ 2013. szeptember 1., vasárnap, 10:00
VoTuM - Metafiction (2010)
Kritika, 9000Sanyi @ 2010. március 28., vasárnap, 14:39
Koncertek
Nomad lemezbemutató
december 19., 19:00,
ELLÁTÓház
III. METAL-X-MASS
december 22., 18:00,
Hemo Klub
Fekete Zaj Tél 2018
december 28.,
Dürer Kert
Christmass Blackmass IX.
december 28.,
Ti-ti-tá
ExtremeNoiseFest 2018
december 29.,
Szerencsi Rákóczi Vár
Mood
január 4.,
Barba Negra
Caustic Attack Europe Tour 2019
január 13., 20:00,
Collosseum Club
továbbá
© 2001-2018 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.03 seconds to render