Rifforia
Axeorcism

(Metalville • 2024)
King
2024. május 31.
0
Pontszám
9

Úgy gondolom, hogy a heavy/power/folk metal berkein belül aligha kell bemutatnom a svéd Nils Patrik Johanssont a hallgatóknak, olvasóknak. Jó néhány bandában történő tevékenysége mindenképp említésre méltó, legyen szó akár az Astral Doors-ról, a Lion’s Share-ről, a Wuthering Heights-ról, a saját neve alatt futó szólóprojektjéről, vagy a Civil Warról – ahonnan már sajnos kilépett, de csinált velük három remek lemezt. Utóbbi bandában való ténykedése alatt kevesebb ideje maradt a többi zenekarra, de 2016 óta már készített új lemezt az Astral Doors (Worship or Die – 2019), valamint kiadott két lemezt a Nils Patrik Johansson név alatt futó szólóprojektjével is (Evil Deluxe – 2018 és The Great Conspiracy – 2020). Illetve szerepelt vendégénekesként több banda új lemezén is, mint például Thobbe Englund (Sold My Soul – 2017), Follow the Cipher (Follow the Cipher – 2018) vagy éppen a Dragonland legutóbbi, 2022-es The Power of the Nightstar albumán.

Azóta hallatott magáról a Lion’s Share is, hátha jön valamilyen új anyag tőlük is a jövőben, illetve a Wuthering Heights is feltámadhatna már a 2010 óta tartó „hibernációból”. Mégis talán arra volt a legnagyobb esély, hogy Johansson a szólóbandájával fog kiadni egy következő, harmadik lemezt, ám nem ez történt, hanem kiadta első lemezét a svéd Rifforia névre hallgató formáció. A banda korábban már két néven is volt aktív (2007-2009 között Brother Tuck, 2009-2015 között pedig Tuck from Hell), utóbbi időszak alatt egy albumot is kiadtak Thrashing néven 2010-ben, ám ezalatt még Niklas Ingels volt a banda énekese. 2016-ban aztán újra nevet váltottak és így született meg a Rifforia, de hallatni magukról egészen az idei, 2024-es évig nem igen hallattak. Szinte a semmiből jelent meg ez a lemez Johanssonnal az énekesi poszton és egyből elégedetten konstatáltam, hogy most egy kicsit a zúzósabb irányba mentek el, mert ez minőségi svéd heavy/thrash/power keverék a javából. Én mindig is szerettem Nils Patrik Johansson karcos, rekedtes hangját – sokan hasonlítják őt Ronnie James Dio-hoz az énekstílusa miatt, illetve sok helyen olvastam, hallottam már, hogy azt mondták/írták, hogy hangilag ő csak egy Dio utánzat – ezzel egyáltalán nem értek egyet, ezen a korongon is megmutatja, hogy tud ő keményebben, dögösebben is énekelni, ha kell. Persze, van egy nagyon egyedi hangja, hangszíne, hangfekvése, ami vagy tetszik valakinek, vagy nem – én mindig is szerettem, ha egyedi hangja van egy énekesnek, és nem tucat, csak egy az ezerből – hanem akár ezerből is egyből fel/megismerhető. Johansson pedig ebbe a kategóriába tartozik.

A zenét tekintve ez talán az eddigi legkarcosabb, legkeményebb, amit hallottunk a bandáitól és amit már egyből a nyitó A Game That You Don’t Understand, de a másodiknak érkező Sea of Pain még jobban megerősít. Utóbbi gyakorlatilag egy hibátlan thrash/speed metal szerzemény elsöprő tempóval – mint ahogy a Built to Destroy is, de ahogy haladunk a számokon, gyakorlatilag szinte az összeset fel lehetne sorolni, megemlíteni. Vaskos gitárok, szólók tarkítják a számokat, valamint erős, veretes, precíz dobjáték – mint például a The Devil’s Sperm kétlábdobja. Nils Patrik Johansson mellett három korábbi bandatag foglal helyet a hangszereken: Marcus Bengts – gitár, basszusgitár, Petrus Granar (Civil War) – gitár, illetve Nils Fredrik Johansson (Nils Patrik fia) tölti be a dobosi pozíciót.

Dalszövegeket, témákat tekintve itt-ott visszanyúl Johansson a Civil War történelmi témáihoz is – például a CC Cowboys-ban vagy éppen a Built to Destroy-ban, előbbiben ráadásul anyanyelvén, svédül is hallhatjuk őt énekelni, ami ritkaságszámba menő – számomra legalábbis. A dalok hangzása, keverése, masterelése is bitang jó – Martin Haglund remek munkát végzett. Az albumborító is tökéletesen passzol a koncepcióhoz. A lendületes, pörgős dalok által hamar eltelik a 37 és fél perces játékidő, amit véleményem szerint tökéletesen lőttek be.

Nils Patrik Johansson most sem okozott csalódást – igaz, az ő neve számomra szinte garancia a minőségi zenére – érdekesség, hogy Johansson és a banda is Svédország Borlänge megyéjéből származik, ahonnan többek között a Sabaton és a Civil War is. Aki szereti bármelyik bandáját, ismeri a munkásságát, de még nem talált rá erre a korongra és együttesre, nekik kötelező hallgatnivaló ez is, akik pedig még nem ismerik a nevét a szakmában, tudom ajánlani, ha jófajta veretes svéd heavy/thrash/power metalt szeretnének hallgatni.

Tool, Night Verses Tool, Night Verses
június 12.
Hell Vill #19 Hell Vill #19
június 13.
Bring Me the Horizon Bring Me the Horizon
június 16.