Rome
The Dublin Session

(Trisol Music Group • 2019)
oldboy
2020. január 25.
1
Pontszám
8

A Rome, vagyis Jerome Reuter nem tétlenkedik!

Anno megemlékeztem Le Ceneri di Heliodoro című lemezéről, de nem csak azt jelentette meg tavaly. December 6-én, mintegy Mikulás-ajándékként egyszerre két kiadványt is piacra dobott. Bővebben a hosszabb lélegzetvételű The Dublin Session-ről ejtenék pár szót! Elég beszédes a címe, vagyis aki arra tippel, hogy a rajta található dalok Dublinban lettek fölvéve, az nyert egy hangszórót! 😀 Történt ugyanis, hogy Jerome 2019 májusában barátaival Dublinban töltött egy kis időt, ami végül lemezfelvételbe torkollott. Természetesen a hely szelleme/varázsa miatt a nóták az ír/kelta népzenéből merítenek. Az akusztikus gitár és a hegedű mellett több tradicionális hangszer is megszólal a korongon, úgy mint a banjo, a bouzouki, vagy épp az ír uilleann csövek.

A Gair Na Lionn szélzúgással, akusztikus gitárral és narrációval operáló hangulatkeltő bevezető tétel. Hogy aztán az Antenora egy tempósabb, szintén akusztikus hangszerekkel előadott, de már szinte táncba hívó slágerességgel folytassa az ír folkos szerzemények sorát. Majd újra lassú vizekre evezünk az Evropa Irredenta képében, melyben a svéd Thaström is vendégeskedik. A lassú után egy gyorsabb darab érkezik a Holy Ennui képében, ami talán az album legnagyobb slágere.

Igen, ha Ed Sheeren írta volna, akkor milliók hallgatnák, ismernék ezt a dalt! Mert hogy ez a minimál akusztikus hangszerelés ellenére is teljesen populáris nóta! Az igazi mélységet az olyan lassú, lélekkel teli számokban érezni, mint amilyen a Slash ’n’ Burn, vagy az azt követő picit tempósabb Vaterland. Aminek a szövege angol és német nyelvű. A Mann Für Mann-ról azt hihetnénk, hogy teljesen német nyelvű, de nem! Csak a dal címe német, maga a szöveg ezt az egy sort leszámítva angol. Nagyon tetszik ez a gyors nóta, még egy frankó banjo szólót is elhelyeztek benne! A Rakes and Rovers kapcsán esett le nagy nehezen, ami már régóta bennem motoszkált, hogy Jerome hangja és előadásmódja kiére is hasonlít. Hát Bruce Springsteen-ére! Korábbi recenziómban fölhoztam párhuzamként Nick Cave, Leonard Cohen, Tom Waits, Johnny Cash, Bob Dylan dolgait, de a Főnök (The Boss) valahogy kimaradt… Mindegy, most pótlom! 🙂 A nagylemeznek csak jóindulattal nevezhető, 25 perces kiadványt az instrumentális Matt’s Mazurka zárja. Rövid, de tartalmas album a The Dublin Session, ami újfent megkapó, ultraigényes digipack CD formátumot kapott. De beszerezhető vinyl-en is.

A szintén Mikulás napján megjelent Hinter den Mauern der Stadt viszont csak 7” vinylen jött ki, vagyis bakelit kislemez formátumban. Én írott CD-n kaptam meg. Ez a kiadvány a Berlini fal ledöntésének 30. évfordulóját ünnepli. Jerome rajongott a kelet-berlini Die Skeptiker nevű punk bandáért, akik anno punk rock zenéjüket gyakran klasszikus német költők verseivel keverték. Most a Die Skeptiker egyik dalát, a Hinter den Mauern der Stadt-ot formálta át Jerome saját képére. Segítségére volt a német punk zenekar énekese, Eugen Balanskat. A lemez B-oldalán Reuter egyik saját, német nyelvű szerzeménye, az Anderswo hallható. Jerome és Eugen duettje egész döbbenetes erővel, hangulattal bír, de az Anderswo is teljesen rendben van!

Továbbra sem hiszem, hogy valaha is neofolk rajongó válna belőlem, de Jerome Reuter, azaz a Rome pályafutását figyelemmel fogom követni!