Mindig is vonzottak az egyszemélyes projektek, mert ezeket tartom a leginkább alkalmasnak bizonyos közegben arra, hogy igazán kifejezzenek egy belső konfliktust, érzésvilágot egyéni, művészi módon. Ugyanakkor kétségtelenül akadnak olyan vonalak a zenében, ahol nagyon nehéz megbarátkozni a magányos alkotókkal. Ilyen például a doom metal, a tradicionális, epikus vonalra pedig kifejezetten igaz, hogy nem feltétlenül a […]
Epikus doom metalt játszani és zenekart létrehozni nem egyszerű feladat, a francia Cain Marchenoir ennek ellenére nem bandatagként, hanem önállóan hozta létre Aerumma nevű projektjét. Az összesen hat tételt tartalmazó album a műfaj legjellegzetesebb témaköreit járja körül: ilyen a magány, a kívülállóság, kilátástalanság érzése. Cain ezeket kifejezetten társadalomkritikus dalszövegekben teszi, kérdőre vonva jelen korunk minden problémáját. Irodalmi ihletettségnek sincs híján, mivel a lemez inspirálásáért köszönetet mond Cécile Coulon novellistának és Emil Cioran író-filozófusnak.
A zenei alapokért is egymaga felel, valamint a legtöbb hasonló projekt esetében gondot okozó éneket is bevállalta. A dalokat hallgatva egyikkel sincs különösebb probléma, a dalok fogósságát tekintve azért még van hova fejlődni… Érdekes, kellemes anyag az On The Heights Of Despair, ha egy kis szünetet kíván az agyatok, hallgassátok.