Tag: atmoszférikus black metal

Felsenmirror – A sötétből látszik legjobban a fény

Az oregoni Felsenmirror dalait Keenan Ondra (Augurs) találta ki valamikor 2020 környékén, ám ötletei sokáig parkolópályára kerültek. Ezeket a tételeket egészítette ki az egyszerűen J., Z. és B. művésznevekkel ellátott társaság, akikkel konkrét zenekarrá vált a projekt, ami így már egy egész albumra való anyagot tudott összepakolni. A saját magukról elnevezett Felsenmirror lemezen atmoszférikus black/doom metalt találhatunk, mely nem elsőként foglalkozik a gyász feldolgozásának folyamatával, azonban megközelítésük nem feltétlenül csak negatív érzésekből táplálkozik. Elmondásuk szerint a lélek sötétjének, gyötrelmeinek bemutatását azért járatják csúcsra, hogy kiemeljénk a fény és remény lehetőségét. Hogy ezt az érdekes kontrasztot hogyan valósították meg, azt megtudhatjátok a teljes egészében meghallgathatóvá tett album dalaiból.

Moonthoth – Igazi közép-európai pogányság

Néha elgondolkodom ahon, hogy mennyi szufla lehet még az utóbbi évtizedben tapasztalt lengyel black metal dömpingben, melyek jellemzően igencsak érdekes, kifejezetten erős kiadványokat tudnak a felszínre hozni. Ki is alakult szépen egy tipikusnak nevezhető “lengyeles” réteg, amit az utóbbi időszakban megjelent kiadványok többsége igyekszik is a háta mögött hagyni. Nem eltűnik, nem ül a babérjain az ottani underground élet, hanem igyekszik további utakat keresni. Én mindenképp így tekintenék a hamarosan megjelenő egyszemélyesnek induló Moonthoth zenekar bemutatkozó anyagára is, ami a napokban válik elérhetővé. Azért beszélhetünk magányos indulásról, mert a dalokért és zenéért felelős Nocturnal azért szépen megtoldotta vendégekkel is a produkcióját.

Elkerülve az északi fuvallat egyértelmű hatásait (persze kizárni ezt nem lehet) és a szokványos, többnyire urbánus nyomasztásra támaszkodó jelent egy jóval személyesebb, ősi európai pogányságra és világszemléletre épülő dalcsokrot állított össze. Hogy mindez mire lesz elég a hangulatos logón és borítón túl, az hamarosan kiderül. Minden esetre a sámándobokkal megtámogatott ízelítő szerzemények szerintem erősen ajánlottak.

Elderwind – Fires (2021)

Néhány évvel ezelőtt úgy faltam a magukat atmszférikus black metalnak hirdető zenekarok kiadványait, mint ahogy a hirtelen, intenzív havazás nyeli el az amúgy is megszürkült világ maradék színeit, aztán ez a lelkesedés szépen alábbhagyott. Az elvitethatatlan, hogy a műfaj jelenleg is rengeteg jó lemezt képes kitermelni magából, de teszi mindezt olyan embertelen mennyiségben, hogy akarva-akaratlanul […]

Tovább »

Satanic Warmaster – Aamongandr (2022)

A Satanic Warmaster-t Lauri Penttilä, művésznevén: Werwolf alapította a ‘90-es évek végén, amely viszonylag hosszú ideig egyszemélyes együttesként működött. Azonban az előző nagylemez felvétele során (ez volt a Fimbulwinter, ami 2014-ben jelent meg) egy lényeges változás történt e téren, hiszen több session zenész is részt vett a stúdió munkákban. Ez volt a helyzet a régóta […]

Tovább »

Kaarne – Rubicon (2022)

Tudom, hogy már évet ugrottunk, de a jó zene nem köthető évszámhoz. Pont ezért szoktam kiakadni, amikor azt hallom fiatalabbaktól, hogy ez vagy az már lejárt lemez, lerágott csont, hiszen akár holnap is megjelenhet fű alatt egy kiváló, klasszikus elemeket felhasználó thrash metal lemez, nagyszerű black metal anyag. Simán feltölthetnénk cikkekkel az egész 2023-as évet […]

Tovább »

Nahtrunar – Wolfsstunde (2022)

Egyre ritkábban havazik a környékünkön, pedig nagyon szeretem a magasból alászálló fehér réteget, amitől minden tiszta és egyszerű lesz. A világ olyankor teljesen más lesz, ezt a természeti állapotot csodálhatjuk általában a legrövidebb ideig. Épp ezért érdemes néha kicsit rápótolni, magunkra húzva a takarót, elbújva egy sötét zugba és nyakunkba zúdítani valami igazán kellemes fagyosságot. […]

Tovább »

Virgin Idol – Your Flesh Belongs To Me – új dal

Your Flesh Belongs To Me címmel új dallal jelentkezett az amerikai Virgin Idol (JR Preston – ének/basszus, Scott Michaels – gitár, Chris Reed – dobok). A korábbi azonos című albumhoz képest a csapat a black metal gyökerei felé lépett tovább – ami előéletük és kapcsolódó projektjeik nyomán nem is meglepetés. A szinte nyugtalanító hangulatú dalban a vaskos riffek mellett azonban ugyanúgy feltűnnek a King Diamond/Mercyful Fate keltette borzongás elemei, mint korábbi nótáikban.

Esoctrilihum – Saopth’s (2022)

Véleményem szerint az Esoctrilihum egy igazán különleges együttes. Nem csak a kifejezetten egyedi stílusának köszönhetően; de ha próbálnánk felsorolni bandákat az avant-garde vonalon akik elő tudnának/tudtak rukkolni két nagylemezzel egy év alatt, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy hamar kifogynánk az ötletekből. Asthâghul, a projekt magányos géniusza, a 2022-es évet tekintve egészen elképesztő módon megjelentetett […]

Tovább »

Calnek – Öreg fák árnyékában

Egy Shade művésznevő alkotó bőviti az év utolsó hónapjának természetbarát kiadványait Calnek néven futó projektjével. Túl sok információt nem lehet róla találni, de a lényeg természetesen már elérhető. Ez nem más, mint a Blood Of The Wild című, pofás borítóképpel ellátott atmoszférikus black metal dalcsokra. Márha lehet csokornak nevezni három tételt, melyeknek csak a száma tekinthető minimálisnak, a hosszúságuk természetesen ezt bőven ellensúlyozza: közel egy órás erdei sétára nyújt lehetőséget. Ha hóláncra nem is lesz szükségünk, egy kis jégtöréshez jól jöhet.

Mist Of Misery – Severance (2022)

Tizenkét éve tologatja elátkozott babakocsijában a sötétség gyermekét a svéd Mist Of Misery formációja, amely ez idő alatt elég sokat változott. Ez a változás azonban leginkább fejlődésnek, a tudatosság és kreatívitás kiteljesedésének lehet kiváló példája. Különösebb stílusváltásról persze nem kell beszélnünk, a zenekar szimfonikus, atmoszférikus black metalja már az első pillanatoktól adott volt, viszont a […]

Tovább »
Just Mustard Just Mustard
április 03.
The Easter Rockout The Easter Rockout
április 06.