Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]
Tovább »
2017 óta létezik az Ohio államból származó Frayle, akik a post-metal-t egyesítik az atmoszférikus, de azért még mindig súlyos riffekkel támadó doom metal-al. A női vokál törékeny, angyali hangjai keverednek a sokszor súlyos témákkal amivel egy axiómát hoznak létre. Kísérteties, sokszor lidércesnek is mondható hangzásukat eddig a debütáló album és három EP során volt alkalmunk megtapasztalni. Szeptember 23-án azonban ismét temetésre vagyunk hivatalosak, érkezik a második albumuk, a Skin & Sorrow. Addig is kaptunk egy lemezelőzetest, amihez egy hangulatos videót is forgattak, hallgassátok meg a Bright Eyes-t.
Az elmúlt hetekben, hónapokban rengeteg anyagunk érkezett Dél-Amerikából, leginkább a Csendes-óceánból szép partvidéket lehasító Chiléből. Számomra ebből a hirtelen bőség a meglepő egyedül, hiszen ez az ország és néhány szomszédja már régóta ontja magából a jobbnál jobb extrém produkciókat, bár ezek ritkábban jutnak el Európába, mint ahogy megérdemelnék. Chile a kontinens “Lengyelországa” jelenleg, mivel folyamatosan […]
Tovább »
Amikor közeledünk egy esztendő végéhez, mindig számadással, listázással készülünk arra, hogy összegezzük az adott év teljesítményét. Ennek mindig ugyanaz lesz azonban a vége: rájövök, hogy reménytelen szélmalomharcot vívunk a megjelenések ellen, melyeket az elmúlt évek káosza, járványhelyzete sem tudott annyira megtépázni. Folyamatosan futok bele olyan anyagokba, amik nem most, hanem akár hónapokkal korábban napvilágot láttak […]
Tovább »
A metal zenei világ manapság kifejezetten ki van éhezve az újdonságokra, a friss ötletekre és kísérletekre. Ugyanakkor nem hajlandó teljes mértékben lemondani a befogadhatóságról és a szórakoztató jellegről sem. A kettősség miatt nem is egyszerű igazán erős anyagot készíteni. Véleményem szerint (és ez jellemzően az év végi listázásomat is rendesen befolyásolni szokta) évente alig kapunk […]
Tovább »
Valamikor az ezredforduló után pár évvel kaptam rá a funeral doom ízére, bár ez kimerült néhány alkotásban (Skepticism, Evoken lemezek főleg) és sokáig nem is láttam nagy fantáziát a műfajban, vagy nem éreztem különösebb ingert arra, hogy mélyebben beleássam magam (épp egy komolyabb progresszív metal és folk metal hullámon estem át akkoriban). Aztán fokozatosan rájöttem, […]
Tovább »
A duóként működő Remina Mike Lamb (Lysithea, Sojourner) és Heike Langhans (Draconian) összefogásából született és atmoszférikus metalban utazik. A projekt érdekessége, hogy zenészeink többször nyilatkozták azt, miszerint nem szeretnék egyetlen albumba sem zárni magukat, dalaikat egyelőre úgy teszik közzé, ahogy azok első indíttatásból, érzésből megszületnek. Ennek a folyamatnak eddig összesen két kellemes tételt köszönhetünk. Az Aeon Rains júliusban jelent meg, aminek folytatása a kozmikus utazással kecsegtető Obsidian. A páros szerint az év vége felé még több dal is várható. A szerzeményeket kifejezetten tudom ajánlani a Trees Of Eternity kedvelőinek.
A német Alexander Von Meilenwald előző lemezéről is nekem volt szerencsém írni 2017-ben, így aki zenekari történetre vágyik, nyugodtan használja a keresőnket. Most kicsit személyesebb körmondatottal vezetném fel nektek az új, The Thule Grimoires című albumot, ami természetesen most is teljes mértékben hű a The Ruins Of Beverast eddigi fejlődésmenetéhez, ha lehet ilyenről beszélni. Ezt […]
Tovább »
Az amerikai A Death By The Seaside egy igazi bánattengerrel mutatkozott be az elmúlt napokban. A zenekar nevét viselő albumon egy olyan zenei keveréket hallhatunk, amiben a death/doom finoman keveredik a post-rock elemekkel, valamint ambient megoldásokkal is bőségesen találkozhatunk. Ennek köszönhető a végeredmény bánatos, mégis lehengerlően megnyugtató mivolta, amire tökéletes példa a The Fear című 12 perces szerzemény. Az ötfős csapat egyelőre ezt a dalt tette elérhetővé a hivatalosan február 19-én megjelent anyagról, de ennyi pont elég volt ahhoz, hogy kíváncsian várjam a többi dalt is.
Az új Angellore anyag megjelenésekor gondoltam körülnézek kicsit a hazai oldalakon, hogy milyen véleménnyel vannak kollégáim a francia zenekar tevékenységéről. Persze szokás szerint nem találtam említést sehol erről a csapatról, ami azért meglepett, mert ha nem is egy világmegváltó formációról van szó, azért trióként működve összehoztak a szívemnek két kedves nagylemezt is. Öt év demózás, […]
Tovább »
