Tag: black/doom metal

Crawl – Damned (2023)

A magány és a nihil gyakori témakörei az itt górcső alá vett albumokban, kiadványokban. Repülnek sokszor az elvontabbnál elvontabb jelzők, szuperlatívuszok amelyik egy idő után élüket vesztik és jelentéktelenné válnak, pont ahogyan mi is. Nem tagadom, én is sokszor „bűnös’ vagyok ilyen téren, használom őket bőszen. Limitált szókincsemről kiállítva a szegénységi bizonyítványt, azonban néha akadnak […]

Tovább »

Kanashimi – Yamiuta (2023)

Egy olyan társadalomban, mint amilyen a japán könnyen érezheti kívülállónak magát az ember. Ezt nemcsak külföldiként, de született, tősgyökeres japánként is megtapasztalhatja az egyén. A kapcsolatteremtés, ismerkedés egyáltalán nem tartozik az erősségeik közé, legalábbis ha a nagy átlagot vesszük számításba, akkor ez semmikép sem egy túlzó állítás. A technológiai fejlettség, a nagyvárosok végtelen fényei mögött […]

Tovább »

Crawl – Magányos rémálmok a várbörtönből

3 hosszú év telt el, de végre újra a felszínre tört a Crawl vérrel szennyezett forrása. Új albummal jelentkezik a várbörtön legmélyéről Michael A. Engle, aki egymaga kezeli a dobot, basszust, vokált és a különböző samplereket. Mindezt egyszerre. A Damned február 3-án a Profound Lore Records jóvoltából fogja meglátni az örök kárhozatra ítélt árnyékvilágot. Kis ízelítőt azért kapunk ebből a rémlomból mégpedig a majf tíz perc hosszú 10 000 Polehammers képében.

Crawl – Damned

(Profound Lore Records)

1.Renaissance Of Worthlessness

2….This Lesser Form

3.10 000 Polehammers

4.Poisoned and Shadowmad

Worm – Megjelent az új EP

A sokarcú Worm nem szorul bemutatásra, viszonylag rövid karriert tudhat eddig a magáénak Phantom Slaughter projektje, de az annál mélyrehatóbb. A tavalyi Foreverglade után idén sem maradunk új Worm cucc nélkül, erről a Bluenothing nevű EP gondoskodik. A tavalyi funeral doomba hajló death/doom után egy komorabb, feketeséggel borított black/doom kiadványra számítsunk. A minőség viszont mit sem változott. Alkotótársa ebben a lemezben Wroth Septentrion (Atramentus, VoidCeremony, Chthe-ilist, Hulder). A behatások száma szinte végtelen, de Disembowelment, Abigor, Thorns Of The Carrion, Limbonic Art, Ceremonium, Evoken, Emperor, Obtained Enslavement, Atramentus, Unholy, Arcturus kedvelők semmiképp se hagyják ki az október 31-én megjelent minilemezt. Hallgassuk is meg, érdemes:

Vanhävd – Vila (2022)

Kényelmetlenül fészkelődnék idén, ha valaki feltenné a kérdést, hogy melyik doom lemez tetsztett leginkább. Igen, akadtak nagyon erős lemezek, akadtak stílusukban korrekt és megbízható kiadványok, de ami két vállra fektet és újra hallgattatja magát beláthatatlan számmal, olyannal még nem igazán találkoztam. Egészen addig, amíg rá nem leltem a svéd (mi más) Vanhävd bemutatkozó (!) lemezére, […]

Tovább »

Dvvell – Quiescent (2022)

Néhány évvel ezelőtt nagy hatást gyakorolt rám az amerikai Mizmor, amikor Yodh című második lemezével konkrétan egy feketelyuk belsejébe száműzte a lelkemet, legalábbis a hallgatás idejére vonatkozóan. A.L.N. azóta kiadta a nagyszerű Cairn lemezt, ami azért mérsékeltebb hatását tekintve, idén pedig a Myopia című, Thouval közös anyagával varázsolta el a hipnotikus erejű zenék szerelmeseit. Mert […]

Tovább »

Stagwounder – The Shrouded Muse Of The World’s Lament (2021)

Soha nem hallottam még a német Stagwounder zenekarról, annak ellenére, hogy nemrég jelentették meg második nagylemezüket, melyről ugye most ti is olvashattok. A kiadványt CD-n is megjelentető Crawling Chaos, akiknem amúgy is kedvelem a viselt dolgait, valami oknál fogva úgy gondolta, hogy elfér még a karácsonyfánk alatt ez a mutatós album és bizony nem is […]

Tovább »

Ethereal Shroud – Trisagion (2021)

Még mindig visszhangzik a fejemben, amit nemrég egy külföldi cikkben olvastam, amely szerint a funeral doom az alapbandái kivételével nem képes tovább fejlődni és ismétli önmagát. Számomra hihetetlen, hogy valaki ilyesmit ki mer jelenteni. Igen, azt nem vitatnám, hogy évente 1-2 igazán jelentős, erős anyaggal találjuk csak szemben magunkat, de ha van olyan műfaj, ahol […]

Tovább »

Black Blood Of The Earth – a föld alól tértek vissza

Az atmoszférateremtés és a depresszió nyilvánvaló fegyvere a lengyel Black Blood Of The Earth nevű formáción, amely 2012-es Wave Of Cold EP-je óta nem adott hírt magáról. Nem is csoda, hogy ha már hírt adnak, akkor az szóljon nagyot: október 22-én debütálnak egy teljes értékű nagylemezzel. Black/death/doom és a 90-es évek érzete ütközik első meghallgatható dalukban, ami alapján érdemes várni a Bleak Light, Fervent Dark névvel érkező lemezt…

Oenos – borban az igazság

2016-ban kezdte meg tevékenységét az egyszemélyes Oenos projekt, melyet alapvetően black/doom metalként írhatunk le. Az eddig két nagylemezzel jelentkezett produkció képében mégsem egyszerű a kategorizálás sajátos elkészülése, ihletettsége miatt. Névtelen zenésze ugyanis azt választotta, hogy a világ különböző tájainak borai hatására fog alkotni. Természetesen nem tök részeg állapotban, pusztán ráhangolódva az egyes ízekre és tartalmakra. Ebből kiindulva minden lemez, dal egy-egy borosüvegen szereplő névvel egyezik, ami hozzá köthető. Ilyen a hamarosan megjelenő Crno IV. című, hamarosan érkező friss EP is, amiről az Groundwork (Alapozás) című dal már meghallgatható… A körítés hatalmas baromságnak tűnik elsőre, de a zenét hallgatva gyorsan kiderül, hogy nem egy hangulatos szerzemény születhetett már könnyed borozgatás hatására…

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.