
Van pár személyes aranyszabályom, amit szinte sose szoktam figyelmen kívül hagyni. Az egyik az, hogy ha egy death metalban jártas brigádnak a nevében valamilyen temetővel kapcsolatos dolog szerepel, akkor azt feltétlenül meg kell hallgatni. A másik úgy szól, hogy ha Mark Riddick keze nyomát viseli a borító, akkor az mindenképp érdemes a figyelemre. És van […]
Tovább »