A 2018-as Into Dark Science után új albummal jelentkezik a német sludge/doomban járatos Phantom Winter. A Her Cold Materials egy sötét történetet mutat be nekünk Philip Pullman regénye aalapján, ahol egy tinédzsernek kell megmentenie magát és világát. Ebbe a történetbe október 27-én csöppenhetünk bele a This Charming Man Records jóvoltából. Lemezelőzetesként pedig itt van a Flamethrowers.
A svéd Stygian Fair most augusztusban adja ki új albumát Aradia címmel a Rockshots Records gondozásában. Ez már a zenekar negyedik nagylemeze, amely az Equilibrium (2021), a Nadir (2020) és a debütáló Panta Rei (2018) után sorát gazdagítja. Új lemezük címadó dalát így mutatták be:
„Az Aradia egy 20 éves riffre épül, és nagyszerű, hogy végre egy teljes dallá fejlődött. Tényleg egy zenekari erőfeszítés, amelyben minden tag részt vesz az egyéni kifejezésmódjával. Elgondolásunk szerint az Aradia egy titkos szövetség megkötésének sürgősségéről szól az anyatermészet istenségeinek tiszteletére. Foglalkozunk mindazzal, ami az éghajlattal történik. A dal szerint Aradia a legfontosabb isten, akire szüksége van a világunknak.„
Az eredetileg a svédországi Umeå-ban alakult Stygian Fair friss albumán az új énekes/gitáros Andreas Stoltz (Binary Creed, Hollow) mellett Emil Holmqvist (gitár), Anders Hedman (basszusgitár) és P-O Jonsson (dobok) játszanak. A zene nehéz, elgondolkodtató, a régisulis, nehéz és a modern epikus metal egyedi keveréke.
2020-ban, bemutatkozásának megjelenésekor igen sokat méltattam az angol Godthrymm zenekar munkásságát, akik a klasszikus, hagyományos epikus doomot hozták vissza kifejezetten depresszív, mégis frissnek ható módon. Ez bizony nem egy egyszerű feladat, de ha a projekt mögött álló zenészeket vesszük górcső alá, akkor nyomban tisztában leszünk vele, hogy a megfelelő kezek fogták le a megfelelő húrokat. […]
Tovább »
Figyelemfelkeltő és borúsan dühös albummal készül az Ethereal Tomb. A doom metal nem marad egyedül hangzásukban, társul hozzá a hardcore és a death is, így egy igazán agresszív és baljóslatú konklúziót fogunk kapni. A When The Rivers Dry albumuk által meg is tapasztalhatjuk mindezt, amely során számos témakört jár végig ez a duó. Szeptember 8-án fog megjelenni a korong a Black Throne Productions jóvoltából. Lemezelőzetesként pedig a címadó tételt ajánlják figyelmünkbe.
Ethereal Tomb – When The Rivers Dry
(Black Throne Productions)
1. Face The Facts
2. When The Rivers Dry
3. Born Into Pain
4. Victim Mentality
5. Save The Man
6. Reclamation
7. Pure Radiant Energy
8. The Sufferance Of Mourning
Minél több gyűlik össze belőlük, annál jobban rá tudok csodálkozni az elszáguldó évekre az életemből. Tényleg minden egyre gyorsabbnak tűnik és már-már érdemes lehet összefüggéseket keresni az emberi élet ezen aspektusa és az univerzum megmagyarázatlanul gyorsuló tágulása között. Megválaszolatlan kérdésekből persze sosem volt hiány, alapvetően ezeket tartom a legfőbb mozgatórugóinknak. A nyitó gondolataim azonban nem […]
Tovább »
Ritkán kapunk visszajelzést a munkásságunkról, de a koncerteken megforduló arcok rendszeresen dicsérik a Forgács dolgait, aminek szerintem az egyik legfőbb oka, hogy egy remek kis társaság áll mögötte. Egyesek jönnek, mások mennek, vannak aktívabb, csendesebb arcok, de a háttérben gyakran dumálunk egymással. A legfőbb tevékenység természetesen egymás “etetése” olyan lemezekkel, amelyekről azt gondoljuk, hogy az […]
Tovább »
Sötétben tapogatózok az olasz Heryos zenekarral kapcsolatban, mivel egy nagyon fiatal csapatról van szó, akik gyakorlatilag alig egy éve álltak össze a közös zenélés élményének megtapasztalására. Az internet sem tett sokat hozzá a történetükhöz, így annyival szolgálhatok én is, amennyit látok és hallok. Első körben kezdjük azzal, hogy rendes olasz módjára doom metalban gondolkodnak, viszont […]
Tovább »
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy angol zenekar, a Warning, akik két lemezzel lopták be magukat a szívembe, körülbelül örökre. Ennek a formációnak a kivételesen érzékeny hangú Patrick Walker volt a lelke, aki mellett nagyszerű zenészek sorakoztak, de a főszerep mindig is az éneké volt. Arról nem is beszélve, hogy a dalszerzés nagy […]
Tovább »
Igyekszem, nagyon igyekszem aktuális lenni. Megfelelően reagálni az új elképzelésekre, friss ötletekre és kreatív megoldásokra, de a nap, a hét végére mindig sikerül ugyanott kikötni: a végzet hegyének árnyékos oldalán, ahol épp ház nagyságú kövek zúgnak lefelé a fülem mellett, jelezvén, hogy a vulkán épp készül felfalni az egész világmindenséget. A hagyományos doom mindennek mondható, […]
Tovább »
Furcsa kapcsolatban élek én és a marylandi doom metal, melyet papírforma szerint imádnom kellene, de valahogy ritkán visz rá a lélek arra, hogy elmerüljek ebben a jelenleg is egészséges méretekben működő közeghez. Ha doom metal, akkor vagy valami nagyon sötét, vagy némi pátosz az, amire leginkább vágyok, az amerikaiak pedig ettől független útvonalon mozognak. Szárazabb, […]
Tovább »
