Tag: funeral doom metal

Aphonic Threnody – gyorsan íródott lassú morajlás

2012 óta próbál az Aphonic Threnody nevű duóként indult projekt a funeral doom metal belassult vérkeringésének részesévé válni, amihez hol jobb, hol gyengébb anyagokkal sikerült közel kerülniük. Legutóbb tavaly jelentkeztek a The Great Hatred című albummal, aminek már el is készítették a folytatását. Mára komplett zenekarrá váltak Val Atra Niteris dobos (Ad Cinerem, Frowning) és Daius Corpus énekes (Aeonian Sorrow, God Eat God, Clouds, Pantheist). Ez utóbbitól jelentős minőségbeli ugrást is elvárhatunk a zenekarral kapcsolatban. A friss anyag The All Consuming Void címmel érkezik majd, melyről az andalító Restless című szerzeményt már meg is hallgathatjuk.

Felgrave – megérdemelt formátum

Nemcsak megjelent, de már cikk is született a norvég Felgrave zenekar bemutatkozó lemezéről, amit A Waning Light címmel tártak a világ elé. Mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a korábban szerzői kiadásban, digitális formában elérhető anyagot végre fizikai formátumban is hozzáférhetővé teszik. A CD-t 2021 február 5-től érdemes keresnie azoknak, akik a polcukon szeretnék tudni 2020 egyik legjobb funeral death/doom metal kiadványát.

Mourners – ez még csak a kezdet

A román Mourners projekt azonnal egy bemutatkozással hívja magára a figyelmet, amit tagjainak tekintetében teljes joggal megtehet. A zenekar az Eye Of Solitude utódja, ami posztumusz megjelent The Ghost lemezével búcsúzott rajongóitól. Az irányvonal azonban megmaradt: funeral doom metalt fogunk kapni ettől a formációtól is. A Mourners kezdő csapatát Siebe Hermans dobos (Reverse The Sun, Eye Of Solitude, Defenstration), Mihai Dinuta gitáros (Clouds, Machiavellian God) és Daniel N. énekes, basszer (Aeonian Sorrow, Clouds, God Eat God, Pantheist, Eye Of Solitude) alkotják. A debütálás hivatalosan áprilisban történt, viszont csak digitális formában, kézzel fogható lemezként pedig 2021 februártól érdemes keresni.

Gravkväde – a jég még mindig nem válik vízzé

Két évvel ezelőtt megosztottam egy hírt a svéd Gravkväde zenekar bemutatkozó anyagával kapcsolatban és úgy hivatkoztam rájuk, mint az a black/funeral doom metal banda, amely még a madarakat is képes röptökben megfagyasztani. Azt hiszem azóta semmi sem változott a csapat háza táján, csak az idő szaladt el velük ugyanúgy, mint velünk. Akadt némi kavarodás a tagokat illetően, de inkább szerepváltások, helyezkedések történtek, mintsem komoly, irányvonalat befolyásoló események. Immár a második nagylemez, a Grav/Ruin megjelentetésére készülnek gőzerővel, végzetes zenéjükből pedig a Själadöd című szerzeménnyel adnak egy kis ízelítőt. Ha nevezhetünk így egy közel 13 perces rituálét, ami megnyitja majd a korongot. A pofás borító mögé csomagolt anyagon emellett még három szerzemény szerepel majd, feltételezhetően semmivel sem rövidebb időkerettel. Minden esetre most itt az új dal, nyissuk meg szívünk az elmúlás újabb virágának…

Shattered Hope – ködös reggelek melankóliája

Hat éve nem adott életjelet magáról a görög Shattered Hope zenekar, akik a Solitude Productionstól kapott „szeretetcsomagaink” részeként szoktak szerepelni. Nem véletlen, hiszen funeral death/doom metaljukkal tökéletesen beleillettek a kiadó elképzeléseibe a műfajt illetően. Ennek következménye a megbízható, de nem kiemelkedő teljesítmény, amit azért igyekeztek megcáfolni legutolsó, igen jól sikerült Waters Of Lethe című anyagukkal. Nem lesz ez másképp közelgő nagylemezük esetében sem, ami ezúttal Vespers címmel érkezik a ködös reggelek örömére. A lassú szomorkodás mellett visszatér a zenekarra jellemző filozofikus szövegvilág és a hozzá tartozó irodalmi utalások sokasága is.

My Death Belongs To You – The World Seems To Be Fading (2020)

2020 első felében, sőt a második jelentős részében is a sarokban kuporogtam és sűrűn hulló könnyekkel sirattam az idei funeral doom metal termést. Kifejezetten kedvelem ezt a műfajt, mert minden másnál személyesebb és nagyobb élményt nyújt egy-egy anyag felfedezése, főleg, ha az minőséget képvisel. Ezt külön érdemes megemlíteni: szerintem a minőségi zenekarok, a tűrhető zenekarok […]

Tovább »

Atramentus – Stygian (2020)

Néhány évvel ezelőtt egy korrekt death metal anyaggal mutatta meg magát a kanadai Chthe’ilist zenekar, akik azóta sem az aktív életvitelükről híresek. A közelmúltban azonban kiderült, hogy nemcsak ezen a területen nevezhetjük őket ráérősnek, mivel a zenekar Atramentus névvel elkezdett rögzíteni egy felvételt 2012-ben, ami aztán évekik formálódott és még többet töltött náluk a polcon. […]

Tovább »

Felgrave – A Waning Light (2020)

A viszonylag kellemes időjárás ellenére idén sem kerülhetjük el az elkerülhetetlent: olyan alattomosan kúszik felénk az ősz, ahogy a magát örök fiatalnak érző Arany Alkony otthon lakói simogatják végig szemükkel az új nővérkéket, akik még lelkesen cserélik az ágytálakat. Bensőséges kapcsolat ez a maga módján, hiszen mi is mosolyogva nézzük a gyönyörű színeket, miközben tudjuk, […]

Tovább »

Gospel Of Death – We Are Only Here To Suffer (2020)

Lehet a karanténosdi miatt van, de mostanság nagyon sok olyan anyagba futok bele, amelyek mögött egyetlen alkotó áll. Ilyen a 2019-ben indult Gospel Of Death projekt is, amit már jó ideje tologatok a hallgatni valók között, de most fogom is a fejem, hogy ezt eddig miért is nem hallgattam. Nekifutottam már párszor és nagy rá […]

Tovább »

Eyeless In Gaza – Act I: The Protagonist (2020)

Könnyen előfordulhat, hogy 20-30 jegyzett metal zenekarával Örményországot elfelejtjük a metal nagyhatalma közé emelni, az adatok láttán pedig még saját magunkat is büszkébben kihúzhatjuk, ugyanakkor mégis elkapott valamelyest az irigység, amikor a fiatal Franklin Avetisyan egyszemélyes produkcióját először végighallgattam. Ennek oka egyszerű: az Eyeless In Gaza néven futó anyag az ingerszegény környezetet és a srác […]

Tovább »
Hexvessel Hexvessel
április 24.
Akela, Innistrad Akela, Innistrad
április 25.