Tag: metal

Kicsi a bors, de erős – EP válogatás #10

Körülbelül másfél hónapra raktam ki az első EP válogatást és már a 10. résznél járunk. Ezúton és köszönöm Armand-nak, hogy segített abban, hogy így felpörögjön a sorozat, meg abban is, hogy változatosabb legyen a felhozatal. Vágjunk is bele a jubileumi részbe! Japán rohadt nagy metal ország. Azt viszont lehet kevesebben tudják, hogy milyen erős hardcore […]

Kublai Khan TX – Absolute (2019)

A Kublai Khan kijött a harmadik lemezével nemrég. Viszont még előtte, nem a megjelenés kapcsán mentek a hírek, hanem egy bizonyos pereskedés volt a főtéma. Történt ugyanis, hogy egy 1985-ben alapított szintén Kublai Khan nevű zenekar beperelte őket, névlopás címszóval. Amit amúgy a Megadeth-et is megjárt Greg Handevidt alapított. Egyébként én is csak utána olvasás […]

Vein – Errorzone – 2018

   A nosztalgia korát éljük. Azért révedünk-e állandóan a múltba mert annyira szar a jelen, vagy csak egyre nagyobb fokon működik a “régen minden jobb volt” verbális mágiája? Jó kérdés, mondjuk jelen ajánló szempontjából nem is érdekes, úgy hogy engedjük is el. Viszont az tény, hogy Hollywood is sorra forgatja újra a 80-as évek kasszasikereit, […]

Déhà – saját utakon

 Ha egyesekre azt mondjuk, hogy saját úton jár, akkor Olmo Lipani esetében már komplett úthálózatról beszélhetünk, melyek úgy kötik össze a stílusokat, mint a sztrádák a metropoliszokat. Az alig 33 éves belga “mindenes” jelenleg aktív bandáiból a teljesség igénye nélkül felsorolhatjuk a Cult Of Erinyes, God Eat God, Ignifer, Maladie, Imber Luminis, Lebenssucht, Slow, Vaer, Merda Mundi neveket, melyeket most tovább bővít Déhá nevű munkájával és annak immár második nagylemezével. A Cruel Words igazi átjáróháznak ígérkezik, ahol egymásra találhatnak a black, death és doom elemek éppúgy, mint a progresszív hozzáállás. A március végén érkező anyag nyitó dala minden esetre elég ígéretes…

Naeramarth – The Innumerable Stars – 2017

     Velem sokszor előfordul az a jelenség, hogy beszippant a „mátrix”. Abban biztos vagyok , hogy más is járt már így: amikor a youtube-on vagy a bandcamp-en zenét hallgat és az oldal dobálja fel a tag-eket (első kritikámig azt sem tudtam mit jelent), hogy ez is hasonló, meg az is hasonló, és akkor az […]

Nailblack – Envied – 2017

      Könnyedén előfordulhat, hogy a manapság stabilnak és kiegyensúlyozottnak tűnő életem hozadéka az lesz, hogy előbújok a kripták rejtekéből és átadom magam a popularitásnak és a bekebelez a szórakoztató ipar? Más nem jutott hirtelen eszembe, mert remélhetőleg a kapuzárási pániktól még messze állok, de rövid időn belül a második rövid, véleményem szerint rendkívül […]

Night – ősök nyomdokain a svédek

 Nem feltétlenül a forgács legolvasottabb és leggyakoribb hírei, cikkei a NWOBHM lemezeket hirdető írások, pedig a műfaj az underground parányi, de annál értékesebb szeletének számít. A heavy metal alappilléreinek érintetlen mivoltát tiszteletben tartó bandák ma is léteznek, időnként pedig kellemeset villantanak olyan kiadványokkal, mint nemrég a svéd Night nevű formáció Raft Of The World című harmadik nagylemezével. Az album a fiatal srácok ajándéka a hagyományok kedvelőinek. 

Caligula’s Horse – itt az új lemez

 Ausztráliából szárzmazik a progresszív rock/metal keveréket játszó Caligula’s Horse, akik nemrég megjelentették új, In Contact című albumukat, amin hajszálnyival egy óra fölé kúszú játékidőben adagolják nekünk elképzeléseiket a modern progresszióról. Ez már a banda negyedik nagylemeze, úgyhogy rutintalansággal semmiképp nem vádolhatjuk őket, ízelítőnek itt a klipes Songs For No One

Pagan Altar – The Room Of Shadows – 2017

   Családi vállalkozás, örömzene, valamint élethosszig tartó hitelesség és kitartás a kedvenc irány mellett, többek közt ezeket kedvelem az 1978-ban indult Pagan Altar zenekar kapcsán, akik 2015-ben elvesztették a zenekar alapítóját, énekesét, Terry Jonest. Diccon Harper basszer és Andy Green névlegesen, Alan Jones gitáros ténylegesen az apját búcsúztatta személyében, de a végszó még hátra maradt […]

Lvmen – egy régi ismerős

 Rég adott hírt magáról a cseh Lvmen zenekar, akiknek kísérletezős, post-hardcore, ambient zenéje és monumentális dalszerkezetei annak idején elég pozitív fogadtatást kaptak még nálunk is. A csendet megtörve, bármiféle bejelentés nélkül jött most a folytatás, a rengeteg vendéggel dolgozó brigád pedig ezúttal sem hazudtolja meg magát, ami az elborultságot illeti, ezt tesztelhetjük le a Mitgefangen Mitgehangen dalaiban. Neurosis elvetemült pillanatainak rajongói előnyben vannak a megemésztés folyamatában…

<a href=”http://lvmen.bandcamp.com/album/mitgefangen-mitgehangen”>Mitgefangen Mitgehangen by LVMEN</a>
12
február 27.,