Tag: progresszív death metal

Human Equation – mexikói progresszió

 
Sokszor nem számolunk a metal nagyhatalmak felsorolásakor a dél-amerikai országok teljesítményével, pedig ha nehezebben is jutnak el hozzánk, de zenekaraik már évtizedek óta jelen vannak az extrémebb színtéren is. Mexikó sem kivétel ez alól és otthont ad a fémzene minden irányzatának, az underground élet pedig egyenesen virágzik. Ebben kutakodva találhatunk magunknak például olyan zenekarokat, mint a progresszív death metalt játszó Human Equation, akiknek most jelent meg The Human Universe című bemutatkozása. Érdekes hangulatú anyag, ami a technikásság helyett sokkal inkább egyfajta régimódi progressziót hivatott bemutatni. 

The Human Universe by Human Equation

Proliferhate – olasz petting Opeth dalokra

 Mióta az Opeth nekilátott kiégését és ötlettelenségét (erre maga Mikael is több interjúban hivatkozott őszintén) a 70-es évek imádatának leple alá temetni, sokan maradtak extrém, mégis progresszív elemeket felvonultató lemezek nélkül. A hiánypótlásra már számos banda bejelentkezett több-kevesebb sikerrel. Hozzájuk sorolnám az olasz Proliferhate csapatát is, akik immár második nagylemezükkel igyekeznek bekerülni a felső körökbe. Új anyaguk végighallgatása ettől függetlenül is képes néhány kellemes meglepetést okozni, mert bizony nemcsak a klasszikus Opeth lemezek voltak rájuk hatással, szintén bőven merítenek a progresszív rock hőskorszakából is. A Demigod Of Perfection dalait itt találjátok. 

Symphony Of Symbols – Historiocriticism – 2018

    Időnként mindenki hajlamos belefeledkezni a hétköznapokba, követni a rutint és érezni valami nyomasztó hangulatot, aminek nincs tisztában az eredetével. Valahogy így vagyok most én is a hosszú, gyakorlatilag hetek óta változatlan időjárást produkáló ősszel, amikor semmi kirívó esemény nem történik, csak annak a bizonyos mókuskeréknek a taposása. Nem lehettem sokkal különb állapotban akkor […]

Fragarak – a társadalom misztikumai

 Önmagában is érdekes téma a társadalmak viselkedése, kultúrák ütközése, egybeolvadása, a hatalmi harcok, intrikák világa, de ha mindezt a világ egyik legsokszínűbb, legnagyobb népességgel rendelkező tájáról kapjuk, akkor meglehetősen hitelesnek tekinthető. Az indiai Fragarak zenekar pont ebben a közegben működik és négy évvel debütálásuk után elkészítették újabb elképzelésüket ezekről a témákról. A progresszív death metalként emlegetett zenekar definiálása még a prog jelző ellenére is szűkösnek tekinthető, mivel zeneileg rendkívül változatos, egyedi hangszínt ütnek meg, kezdve a klasszikus extrém vonaltól a népies kinyilatkozásokig, de van itt melankólia, gótika, némi black metalos beütés a vokálok miatt és számtalan furmányos, csavaros szerzemény, amiből ízelítőnek itt az In Rumination II. 

Sadraen – álmok a világvégéről

 Nem túl rózsás az emberiség helyzete a francia Sadraen zenekar szerint, akik 2012-ben intultak útnak. A zenekar eddig néhány demóval, egy EP-vel múlatta az idejét a sok koncertezés mellett, aminek lett akkora hatása, hogy végre debütálhassanak. A progresszív death metalra összpontosító banda Orphan Lord címmel jelentette meg lemezét a napokban, ebből hallhattok most egy kis összefoglalót. 

Stormhaven – újabb ujjgyakorlatok

 Az utóbbi hetekben szinte szárnyra kaptak a jobbnál jobb technikás, progresszív death kiadványok, aminek eredménye a hangpróba megszállása is. Most egy újabb zenekar tette elérhetővé bemutatkozó lemezét a stílusban, mégpedig a francia Stormhaven. A 2010 óta létező banda pofás csomagolásban tálalja elszállós elemekkel tarkított halál metalját, amit teljes egészében meghallgathattok a zenekar bandcamp oldalán. 

Exocrine – Ascension – 2017

    Hányadékzöld borító, ocsmány gennygombócok közt felemelkedő, félelmet keltő figura, akinek még véletlenül sem tudnánk őszintén „Jó reggelt, szomszéd!” rigmussal köszönni. Mindezt áthatja a számítógépes tervezés, a művi epikusság érzete, hogy biztosak legyünk benne, itt valami nagyon modern, technokrata produktum vár ránk. Ha pedig a róka keveredik a modernkedéssel, abból csak technikás death metal […]

Abscission – Vacuity – 2016

    Sokan úgy tartják, hogy a blackened death metal egyenlő a Behemoth zenéjével. Én magam – bár tisztelem a lengyel brigád munkásságát – pont nem vagyok egy kifejezett Behemoth-fan, és mindig üdvözlöm azt, ha egy csapat kissé másként szalad neki a műfajnak, mint a megkerülhetetlen polákok.       A dán Abscission idei albumát például már […]

Disharmonic Orchestra – Fear Of Angst – 2016

    Életemben nem találkoztam még a Disharmonic Orchestra zenéjével, pedig ilyen névvel illett volna bevonzaniuk maguknak a magamfajta csókákat. Így nem maradt más, mint az utánanézés és a pótolgatás, mielőtt nekileselkedtem volna ennek az egyes körökben kultikusnak számító bandának. Abban már biztos vagyok, hogy ez nem az én köröm, mert a zenekar klasszikusnak számító […]

Carcariass – E-xtinction – 2009

    Baljósan közeledve, elkerülhetetlenül közelít felénk a minden évben visszatérő hólapátolás árnya, ami bizony az esős vasárnapokkal telehímzett őszi időszakban megsínylett izmainkat alaposan képes felrázni petyhüdt merengéséből. Gondoltam, már most szorgalmas leszek, mint a mesében a hangya és begyűjtök magamnak pár izomszagot árasztó lemezt, amit a mélyen sapka alá temetett fülhallgatómon keresztül használok doppingszernek, […]

november 12.,