Tag: progresszív death metal

Iotunn – Access All Worlds (2021)

Egy szomorú hír apropójából vettem elő most ezt a lemezt, amit nemrég egy ismerősöm ajánlott meghallgatásra. Az illető nem volt más, mint egy “régi motorosunk”, a death metal nagy rajongója, viribusunitis. Ugyan az elmúlt néhány évben személyes okok és elfoglaltságok miatt nem volt túl aktív, de egykoron rendszeres HP pontozó, hírszerkesztő volt, aki kedvenc témakörében […]

Fires In The Distance – interjú

Fires In the Distance

Néhány hete olvastam-hallottam a hírt az Echoes from Deep November című albumotokról, majd itt, a Fémforgácson az egyik olvasó benevezte a Hangpróba rovatba is. Ekkor ismertem meg a zenéteket. Nagyon megtetszett és szerettem volna CD-n is hallgatni. Azóta, minél többször forog, annál mélyebbre veszek el a különböző stílusok hangjának erdejében, mintha belépnék a borítón ábrázolt […]

Deviant Process – Nurture (2021)

2008-ban, Kanadában született a Psychic Pain nevű formáció, ami egy rendkívül ambíciózus társaság képét vetítette elénk. A zenekar hamarosan Deviant Process névre váltott, így elmondható, hogy egy több, mint tíz éves csapatról beszélhetünk. A tagok viszont egyéb elfoglaltságaik miatt nem fektettek túl nagy hangsúlyt erre a névre, helyette saját zenekaraik útját egyengették. Alapvetően érdekes összeverődés […]

Ænigmatum – Deconsecrate (2021)

Elhallgatva az újabb és újabb anyagokat, amelyek a szerkesztőségbe érkeznek néha kezdem úgy érezni, hogy ez a korszak, ami az új évtizeddel kezdődik, már túllép rajtam és egy következő generációra vár. Sokszor veszem észre, hogy jobban esik egy-egy régi anyag elővétele, klasszikus meghallgatása, mint a friss kiadványok böngészése. Olyan sok jó zene van, gyakorlatilag az […]

Neurochrony – vörös, mint a vér

Costa Rica forró hangulata süt át a nemrég bemutatkozott Neurochrony zenekar anyagán, amit Chaosmosis címmel és érdekes, vörös borítóval érdemes keresnetek, ha kedvelitek a progresszív death metalt. A korábban Meat Mask néven futott produkción ugyan bőven érződik az útkeresgélés, mégis meglehetősen egyedi hangulatot voltak képesek összehozni ezen a korongon. Ugyan a hangzás minősége nem mindig képes követni az elképzeléseiket, a latinos dallamok beépítésével a jövőben sem lesz gondjuk. A jelenleg háromtagú banda az albumot teljes egészében megosztotta a youtube csatornáján.

Siderean – Lost On Void’s Horizon (2021)

Egy igazi átalakulóművésszel van dolgunk a jelen írást tekintve. A szlovén Siderean ugyanis bő tíz évvel ezelőtt kezdte pályafutását Teleport névvel, mely kezdetben black metalt játszott, majd átnyargalt a technikásabb vizekre. Nem is akárhogy, a fekete fém lassan bonyolult képletekből álló thrash metallá alakult, amitől már csak egy lépés választotta el a progresszív death metaltól… […]

Xenolith – Obscure Reflections (2009)

Mindig vonzónak találtam az olyan zenekarokat, amelyek egy úgynevezett “rosszabb minőségű” táptalajban tudtak gyökeret verni és megmutatni szépségüket a világnak. Ezalatt azt értem, hogy olyan országból, közegből származnak, aminek egzotikussága megkérdőjelezhetetlen nemcsak földrajzi helyzete, de a fémzenét illető támogatása miatt is. Ilyen csapat az izraeli Xenolith is, akiknek a lemezére azonnal rábólintottam a kiadónál, hogy […]

Within the Ruins – szellős hangulatú dühöngés

Friss albummal jelentkezett a Within the Ruins. A jellegzetesen dühödt, ám javarészt mégis érthető énekkel előadott, szellős, kísérletezős. dallamos-progresszív deathcore zene kedvelői már megtekinthetik a Black Heartot, az első hivatalos videot.

A banda tényleg kiteszi szívét-lelkét – ezt láthatjuk is! A zenekar csatornáján egyébként sok egyéb érdekesség is látható-hallható. Például kedvenc 5-lemezem, amit muszáj újra és újra végighallgatni, elmélkedések az alul- és túlértékelt zenékről, a járványhelyzetről, sőt azokról a country dalokról is, melyeket szívesen játszanának.

Szórakoztató látni az interjún, ahogy egyikük nagyon tud nézni, míg a másikuk megfejti a saját válaszát. De tegyünk igazságot: kétségtelenül nehéz kiválasztani 5 kedvenc lemezünket. A számukra köztük van néhány Black Sabbath, a Metallica Justice….-a és kiderült, melyek értek meg bennük idővel. Ezek után ki ne akarna belelesni a dalaikba?

Alase – névtelen lebegés finn nyelven

Az Inverse Records jelentette meg a finn Alase egydalos kislemezét. A bemutatkozás különös módon a zenészek részéről is az énekesekre helyezte a hangsúlyt. A Vailla nimeä című dal a csapat újabb, progresszív oldalát mutatja be. Két énekessel Juha Tretjakov és Markus Hirvonen-nel adják elő. A különböző stílusú vokál-elemek igazán színessé teszik az alkotást. A zenészek elképzelése szerint a rájuk jellmező, korábbi télies -fagyos doom , majd death metal hangulatot a technikás riffekkel és az azokkal ütemesen megszólaló dobbal viszik tovább a modern metal irányába. A zene, valóban, meglehetősen modern, sok-sok ’70-es évek beli progresszív elemmel.

Janne Lunnas gitáros így mutatja be a művet: “Markus és Juha hangja nagyon összeillik. Néha azt is nehéz megmondani, melyikük énekel. Kettejük jelenléte több zenei lehetőséget biztosított a számunkra – és az eredménnyel különösen elégedettek vagyunk. A megjelenített hangzás, a ritmusok egyre színesítik azt, amit eddig az Alasé-val játszottunk. A csendes, dallamos, tiszta ének ezúttal jelentős szerepet kapott.

Hundred Headless Horseman – koncepciós lemezen a világvége

Érdekes zenei kalandokra invitál minket a finn Hundred Headless Horsemen zenekar, akiknek 2015 és 2016 hozott egy-egy EP-t, majd hosszadalmas hallgatást. A finnek azonban nem tűntek el végleg, sőt, teljes erőbedobással térnek vissza hamarosan megjelenő bemutatkozó albumukkal, ami témakörében a világvége köré épül. Elsőre elcsépeltnek tűnik ugyan, de a csapat megközelítése nem a szokványos apokalipszis képet festi le, sokkal inkább annak a folyamatnak a menetét, ahogy az emberiség túlzott önbizalma miatt szépen lassan felemészti önmagát. Miközben úgy érezzük, mindent irányítunk és tudatosan tervezgetjük a jövőt, elfelejtjük, hogy igazából biológiai lények vagyunk, melyek csupán a természet szeszélyétől függnek.

Az Apokalepsia dalaiban fog igazán kiteljesedni a banda leírásuk szerint. Pszichedelikus rock/metal fúzióját képzelték el death metal elemek beillesztésével, ami egészen izgalmasnak hangzik. Hogy ez a fúzió mennyire lesz életképes, az természetesen akkor fog igazán megmutatkozni, ha a teljes lemezt meghallgattuk. Addig viszont itt egy kis ízelítő az első kislemez Cataclysm című dalának képében.

12
Ian Paice
december 12.
Desszert Záróbál
december 17.
ExtremeNoiseFest 2021
december 18.