Tag: Savatage

Máris emlék! – Interjú a Scream Collision tagjaival

Az elmúlt hónapban adtuk közre ajánlónkat a görög Scream Collision progresszív/power metal csapat Memories című debütáló lemezéről. Bár az ízlés az ízlés, és mint olyan, a hallgatók körében eltérő, így arról is vitatkozhatunk, hogy a zene briliáns, vagy csak egyszerűen igazán jó. Tovább árnyalhatja válaszunkat, ha számba vesszük, hogy hány debütáló lemez ért el olyan […]

Tovább »

Savatage – az áttörést hozó album


1987. szeptember 30-án jelent meg az amerikai power/progresszív metalos Savatage negyedik albuma, a Hall Of The Mountain King az Atlantic Records gondozásában. A lemez producere Paul O’Neill (Trans-Siberian Orchestra) volt, aki az előző album (Fight for the Rock) sikertelensége után, nagymértékben befolyásolta az együttes későbbi zenei irányvonalát. 
 

A Hall Of The Mountain King mind a kritikusok, mind a rajongók szerint az egyik legerősebb Savatage album, mely egyfajta átmenetet képez a csapat ’80-as évekbeli hangzása és a ’90-es években készült lemezei között. Ezen az albumon született meg jellegzetes progresszív metalos hangzásuk, melyben zenei szempontból újdonságként jelentek meg a komolyzenei hatások. Ezek leginkább a Prelude To Madness című instrumentális dalukban érezhetőek.

http://www.youtube.com/watch?v=d8ELeDkRcXo&

Az anyag legismertebb felvétele a címadó Hall Of The Mountain King, mely mára már a zenekar himnuszává, valamint a műfaj klasszikusává vált. A korongon olyan klasszikus zeneszerzők melódiái hallhatóak, mint Edvard Grieg és Gustav Holst. Újdonságot jelentett a lemezen a Last Dawn című instrumentális, rövidke szerzemény, mely egy egyszerű akusztikus témán alapszik. A Strange Wings dalban Jon „The Grit” Oliva egy remek vokális duettet énekel Ray Gillen-nel, aki egy ideig a Black Sabbath majd a Badlands frontembere volt.


Ez volt az első Savatage album, melynek borítóját Gary Smith készítette, és amellyel előző albumuk sikertelensége miatt elpártolt rajongóikat újra maguk mögé tudták állítani. A Hall Of The Mountain King egészen a 116-os pozícióig kúszott fel az USA Billboard 200-as albumlistásán.

http://www.youtube.com/watch?v=mKNIHaBCkcw&
 

Savatage reunion – Jon Oliva komolyan veszi

12 év csend után a 2015-ös Wacken Open Air fesztiválon fog ismét színpadra lépni a legendás Savatage zenekar. A koncerten felül természetesen a banda összes hívét leginkább az érdekli, hogy lesz-e folytatás, amivel kapcsolatban Jon a következőket nyilatkozta:

„egyelőre feljött ez a Wackenes dolog és úgy voltam vele, hogy tudjátok mit? Ha akarunk csinálni még valamit, akkor most csináljuk. Nem akarok várni, míg 60 éves leszek. Ezt felhoztam Paulnak is (Paul O’Neill – Trans-Siberian Orchestra producer/társszerző). Azt mondta, hogy csináljuk meg ezt a Wacken bulit, aztán várjunk amíg a Trans-Siberian Orchestra téli turnéja lemegy és után Te, meg én leülünk januárban és átbeszéljük, hogy mik a lehetőségeink”

John a megrendült egészségi állapotáról a következőket mondta: „az elmúlt hat hónapban rajta voltam az egészségügyi rendbetételemen. Egy csomó kilót leadtam és sokkal jobban érzem magam. Még nagyon hosszú az út előttem, de már ez is sokat ad ahhoz, hogy kitartsak. Igen, formába fogok jönni és egyszerűen ki fogjuk ütni a népeket!”

Újra színpadon a Savatage!

Tizenkét év után ismét színpadra áll a legendás amerikai heavy csapata, a Savatage! Igaz, még kell egy kicsit várni az eseményre, de az már biztos, hogy egy exkluzív Wacken Open Air – 2015 koncertet lekötöttek Jon Oliváék. A Savatage a Trans-Siberian Orchestrát fogja követni a színpadon, amely nemzetközi szupergroup szintén Jon nevéhez fűződik.

Még egy 2013-as interjúban Jon így nyilatkozott a zseniális csapat feloszlása mögött álló okokról: „Úgy gondolom, hogy ami történt az nagyrészt maga a Savatage név miatt alakult úgy, ahogy. És természetesen pár elhibázott üzleti döntés miatt, ami még Paul O’Neill előtt történt, és amiből sosem sikerült igazán kikeverednünk. Mármint, jól mentünk. Európában is nagyon jól futott a banda, de sosem sikerült a Savatage-et egy magasabb szintre emelni. Húszonpár év nyűglődés után, a legmélyebb ponton, még Criss Olivát is elvesztettük. Egyszerűen nem voltunk készek a folytatásra. A legbanálisabb eset még 1995-ben történt, a Dead Winter Dead lemezre írt 12/24 című számunkkal. Karácsony környékén leküldtük a dalt egy floridai rádiónak, ami elkezdte játszani és azonnal sláger lett belőle. Ezután az Atlantic Records szétküldte a dalt az összes amcsi rádiónak és senki sem adta le. Amikor megkérdeztük, hogy miért nem játszák, azt a választ kaptuk, hogy a Savatage egy heavy metal csapat a ’80-as évekből, nem játszuk le ezt a szart. Még csak meg sem hallgatták. Tudjátok, miből jöttünk rá erre? A következő évben, ugyan ezt a dalt, szintén karácsony környékén szétküldtük egy karácsonyfás, angyalkás borítóval, amin a Trans-Siberian Orchestra név szerepelt és a dal 500 rádiónál Nr.01 lett azonnal. Ez elég jól mutatja azt, hogy a Savatage-et visszahúzó erő, maga a Savatage volt. Nem a zene, vagy a dalírás, hiszen az ugyan az volt, mint azelőtt. Tudod, a bizonyítékok ott vannak a puddingban (utalás az angol eredetű – a pudding próbája az evés szólásra – a szerk.) A 12/24, ami egy Savatage dal a Dead Winter Dead lemezről, több millió lemezt adott el (természetesen Trans-Siberian Orchestra lemezt – a szerk). Ott lógnak a falamon. Amikor Savatage név alatt adtuk ki, 30.000-es eladást produkáltunk. Mit mondana ez neked? Azt mondja, hogy a zenekarnév valamilyen okból kifolyólag elfordította az embereket a zenénktől és ez tény, ezt el kell fogadni. Nézd csak meg, mi történt. A TSO jelenleg az egyik legnagyobb banda a világon. Hihetetlen.”

Hogy ebből a reunionból mit szűrhet le az egyszeri halandó, az még bizonytalan, azonban a koncert ténye bizakodással tölthet el mindenkit, akinek a szívében kiemelt helyen van a csapat makulátlan életműve.

Trans-Siberian Orchestra – Russel Allen is csatlakozott


Az 1996-ban Paul O’Neill, Robert Kinkel és Jon Oliva (Savatage) által életre hívott Trans-Siberian Orchestra mindig is rengeteg művészt tudott soraiban. Ahogy Oliva nyilatkozta még 2010-ben:
„Mi nem négy vagy öt emberre korlátozzuk a csapat működését. Akár 50-60 is lehet azon muzsikusok és énekesek száma a vonósokat és a kórust is számítva, akikkel dolgozunk. A TSO számomra egy nyitott lehetőség, amiben azt csinálunk és akkor, ami és amikor az kényelmes számunkra.”

Az idei szezonban a keleti parti turnéra a Symphony X és az Adrenaline Mob énekese, Russell Allen is csatlakozik Oliváékhoz, hogy része legyen a prog rockot, szimfonikus és heavy metalt klasszikus zenei elemekkel keverő zenekarnak.



Circle II Circle – itt az ötödik

Az egykor a Savatage sorait erősítő, jellegzetes orgánummal és óriási hanggal megáldott Zak Stevens és bandája már az ötödik albumuk kiadását készíti elő, ami Consequence of Power címmel jelenik meg szeptember 10-én az AFM Records gondozásában.
Az anyagról Zak az alábbiakat nyilatkozta: „Egy dallamos Power Metal album, ami tökéletesen kiszolgálja a Savatage régi korszakának a híveit, a Circle II Circle európai rajongóit, ugyanakkor megalapozza egy vadonatúj rajongótábor kialakulását Amerikában.”

 
 

Circle II Circle – Watching In Silence – 2003

Nos, ezt a lemezkritikát a hátuljáról kezdeném; aki szereti a Savatage zenéjét, az azonnal szerezze be az albumot! A gond velem lesz, én nem szeretem őket :-). Az albumon az a Zak Stevens énekel, aki egykoron a fent említett zenekar frontemberi posztjában élte le hétköznapjait. Segítői a jelenleg is Savatage tagokként jegyzett Jon Oliva, és […]

Tovább »
Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.