Tia Carrera
Tried and True

Armand
2020. szeptember 16.
0
Pontszám
8

Az amerikai Tia Carrera 20 éve nyomja a Hendrix-féle elszállós fuzz alapokra komponált zenéjét. A csapat improvizatív instrumentális sivatagi rockban utazik, amiket laza álomszerű pszichedelikus hangok kíséretében tárnak elénk. Delejesen vibráló rezgéseiknek épp úgy meg van az ereje, mint ahogyan a simogató lágysága is. A trióban működő csapat: Erik Conn dobos, Curt Christenson basszusgitáros és Jason Morales gitáros immáron ötödik nagylemezén hozza el zenéjének speciális lékelnyugtató viharait.

Tried and True címet viselő lemezükre összesen öt gyógyhatású tétel került fel közel 40 percben. Lehet, kicsit hosszúnak tűnik ez a 40 perc, de higgyétek el, zenéjük atmoszférájával simán ki tudnak szakítanak a hétköznapok rohanó őrületéből. Pörgős fuzzaival már a lemezt kezdő Layback hoz egy jókora mentális hurrikánt, amik elementáris erővel mutatják meg a banda ötletességét és kreativitását. A riffek egymás után hömpölyögnek és folyamatosan ontják az újabbnál újabb dallamaikat, melyek egész lemezük vezérfonalát képezik. Ebből a dallamos erőből táplálkozik a kissé keleties hangulatú, nehéz ólom riffeket kapott Taos és az expresszív felépítésű hangos, haragos, pszihedelikus hatású gitárokkal útjára bocsájtott Swingin’ Wing.

A piszhedelikus hatás tovább áramlik az ezt követő Zen and the art of the Thunderstorm lazább belsőséges hangulatában, ami a maga közel három és fél percével a lemez legrövidebb pillanatait adják. Mindezekre jócskán ráfejel a monstrum játékidővel rendelkező címadó Tried and True, ami egy 14 perces erőteljes sivatagi fuzz alapokra építkező, szilárd ritmikájú, de egyben elszállós részekkel is jócskán megtoldott tétel.

A Tried and True egy kellemes lelki döngölés, ami simogat és oda is csap egyszerre. A lemezen minden együtt van. A dob-basszus szekció egy szívként dobban, a gitár pedig ízesen csavarja mellé jól kidolgozott, néhol bágyadtan lágy, néhol pedig szikla kemény riffeit.

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.