Szerző: Necron

Marjana Semkina – Sirin (2024)

Noha a világunk eseményei száműzték a szépségre való fókuszt és minden olyan finom tónusú dologról elvonták a figyelmet, mely egy kis elmélyedést hozhatna megnyomorodott lelkünknek, mindig akadnak bizalomgerjesztő dolgok is. A művészet erejét továbbra sem lehet megállítani, kivonni a forgalomból. Így a nyár kezdetével érkezik a dark -prog folk, neoklasszikus muzsikát játszó Marjana Semkina második […]

Tovább »

ACOD – Versets Noirs (2024)

Az idő már elhanyagolandó tényezővé satnyult, mert szinte észre sem veszem az albumok közti elrepülő években mért időt. Mintha tegnap jött volna ki a dallamos, szimfonikus black/death, thrash metalt játszó francia ACOD Fourth Reign over Opacities and Beyond címre keresztelt nagylemeze és elő is rukkoltak egy friss anyaggal. Pedig bizony két év telt el az […]

Tovább »

Itinera – Csillag fénye…

Egy szokványos szürkeségbe borult munkanap reggelén, mint hasznos gépezet kattogó fogaskereke, elfogott a vágy, hogy a zene segítségével kiszakadjak a billentyűzetek hangjának kakofóniájából és lelkem egy kicsit túlszárnyaljon az iroda falainak határán túlra. Erre a legkézenfekvőbb megoldást ismét a legnagyobb videómegosztó portál szolgáltatta. Az okosra hangolt, finom algoritmusok melegséggel töltve kínálták fel a számomra érdekes […]

Tovább »

Botanist – Paleobotany (2024)

A kísérleti post-black metalt játszó kaliforniai Botanist nem sokat tétlenkedik. Hiszen előző évben kiadott VIII: Selenotrope című lemeze után itt is van a folytatás! A május 17-én a Prophecy Production gondozásában megjelenő Paleobotany címet viselő tizenkettedik nagylemez viszont teljesen más koncepciót képvisel elődjéhez képes. Amíg a Selenotrope a társadalom hanyatlását sztoikus szemlélettel figyelő, visszavonultan élő […]

Tovább »

Kati Rán – Sála (2024)

Biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül találkozik az ember pont a számára legmegfelelőbb életszakaszban, vagy pillanatban egy adott művel, zenei produkcióval, ami később behatóan formálja az ízlését és látásmódját. Engem tinédzserkoromban kerített bűvkörébe az akkor bontakozó pagan folk éra. Különös lelkesedéssel kutattam és gyűjtögettem zene bandák anyagait. Így találkoztam Kati Rán kiváló, dallamos pagan folkot […]

Tovább »

Arð – Untouched by Fire (2024)

Anglia kialakulásának évszázadait a rendesen megöntözte vérrel a történelem. Viszont tagadhatatlan, hogy ezzel együtt körül lengi egyfajta romantikus misztikum is. Mark Deeksnek az angol atmoszferikus black metalt játszó Winterfylleth billentyűsének (aki többek között karmester, zongoratanár, kórusszervező és bestseller regény író is) a fejében megfogalmazódott az a gondolat, miután filozófiából megszerezte a  doktoriját a „Nemzeti identitás az észak- és kelet-európai heavy metalban” […]

Tovább »

Draugnim – Verum Malum (2024)

A sors nem hagyott könnyű utat az atmoszferikus black metalt játszó finn Draugnim (jelentése: Fehérfarkas) együttesnek. Nem egy friss csapatról van szó. A projektet 1999-ben alapította a gitáros Morior (2003-tól billentyűk) és nemsokára rá csatlakozott hozzá a Chimedra énekes. Az együttes 2004-2007 között hivatalosan nem is működött a sok tagcsere és a formációt körül lengő […]

Tovább »

Ataraxia – Centaurea (2024)

Már többször fontolgattam, hogy ismertetőt készítek az Ataraxia aktuális albuma kapcsán, de ez valahogy mindig elmaradt. Nem tudtam, hogy álljak neki a dolognak. Ugyan is számomra a muzsikájuk roppant sokat jelent és egy igen intim dolgot képvisel. A művészetek, a kultúra, filozófia és a fennkölt szépség olyan éteri szintjét képviselik, ami túlmutat a hétköznapi értelemben […]

Tovább »

The Vision Bleak – Weird Tales (2024)

Először úgy gondoltam, hogy a horror metalt, gothic rock-ot játszó német The Vision Bleak új lemeze kapcsán az ördög ügyvédjének szerepében fogok tetszelegni. Annak ellenére, hogy Markus Stock által működtetett legendás Empyrium-ot a legnagyobb személyes hatásaimként tartom számon, de a szóban forgó formáció muzsikájának stílusa viszont ténylegesen messze esik tőlem. Azonban az április 12-án a […]

Tovább »

Vltimas – Epic (2024)

Azon maradi rajongók táborába tartozom, akik nem tudták elfogadni, hogy egy ilyen erős és meghatározó karakter, mint David Vincent távozott a Morbid Angel-ből. Annak ellenére, hogy a banda tisztességgel folytatta a kiváló halálfém lemezek készítését, nekem már nem volt meg az-az íz, ami miatt ezt a death metal ikont gyerekkoromban megszerettem. Arról nem sokat tudok, hogy a […]

Tovább »
Palaye Royale Palaye Royale
május 29.
Sting Sting
május 30.