Fer de Lance
Colossus [EP]

(Cruz del Sur Music • 2020)
Armand
2020. május 3.
0
Pontszám
9

A franciás név ellenére a Fer de Lance egy amerikai származású epikus viking metal csapat, amiben olyan zenészek tömörödnek, mint Patrick „Rüsty” Gloeckle (Hitter, Moros Nyx, ex-Satan’s Hallow, ex-High Spirits), Collin Wolf (Smoulder,Olórin) és MP Papai (Moros Nyx, ex-Professor Emeritus). A trió, vagy projekt 2018 végén jött létre pár jó hangulatú jammelés után azzal a célkitűzéssel, hogy kompromisszumok nélkül visszahozzák a klasszikus viking metal, azon belül is közös kedvencük a Bathory epikus éráját.

Azt is mondhatnánk, hogy egyfajta tiszteletadás Quorthon és az ő munkássága iránt, amit első ízben a nemrégiben megjelent Colossus című debütáló EP-jükön dalaival prezentálnak. Ahogyan az a leírtakból várható zenéjükben tagadhatatlanul érezhetőek a mester hatásai, amivel semmi baj, hisz ezzel ez is volt a céljuk. City in the Sea daluk akusztikus bevezetője után rögtön mennydörgésekként csapnak le ránk a jellegzetes epikus dallamok, amik leginkább az olasz Doomsword zenéjéhez és a Bathory legendás Blood on Ice albumához  hasonlíthatóak. Az egész dalban kavarognak a viharos, szikla repesztő riffek és természetesen a jellegzetes himnikus férfi vokálok. Mindezekhez a banda énekes MP tökéletesen jól hozott Ronnie James Dio-os énekdallamai adják meg az igazi viking érzetet.

Ez mondható el címadó daluk, a Colossus himnikus balladájáról is, amit az előzőhöz hasonlóan akusztikusan kezd, majd fokozatosan jönnek rá a kórusok, a harcias atmoszférák, melyek alá a Smolder gitár-mágusa Collin Wolf tesz hatalmas villámhatású szólókat. MP pedig énekével újra remekel! Most Bruce Dickinson hangszálaiba bújva, illetve annak jellegzetes katonás szavalással regéli el dalának hős történetét, csak úgy, ahogyan azt a Fer de Lance modernebb vonalas epikus heavy / doom, valamint lírai folk hatásokkal tűzdelt témájában is teszi. A zárásként hallható Triumph and Tragedy dalukban pedig újra felhangzanak a lassú epikus dallamokba oltott, egekig érő himnikus harcias fohászok, diadalmas énekek és jeges csatazajok.

A Fer de Lance elérte, hogy hosszú idők után leporoljam páncélingem, s élét húzzam kardomnak, érezvén azt a tűzet és tiszteletet, ami jelenkorunkra már oly megkopott. Nem, nem csináltak újat, vagy eget regetőt. De igen is megmutatták milyen a tiszta erő és a semmiből születő diadal.