Insomnium
Anno 1696

Necron
2023. április 2.
0
Pontszám
9

A dallamos death metal oszlopos formációját, az Insomnium-ot, nem kell különösebben bemutatni, hiszen ma már megkerülhetetlen a stílus berkein belül. A zseniálisra sikerült 2019-es Heart Like A Grave korong után az új album iránti sóvárgást csak 2021-es Argent Moon EP törte meg. A hosszabbra nyúló alkotói időszak nyomán már igazán megérett egy újabb mestermű, ami végül idén február 24-én érkezett meg a Century Media Records gondozásában. A banda kilencedik nagylemezeként megjelent új korong az Anno 1696 címet kapta. Egyfajta utalásként Skandinávia egy igen sötét történelmi időszakára. Az album koncepcióját az 1670 és 1700 közötti évek északi országokban zajló boszorkányüldözési inspirálták. Egy olyan időszaké, amikor a világot vezető hatalom és az egyház kéz a kézben sétált a vérzivataros virágmezőn és lépteik nyomán szirmokként hullottak az ártatlanok ezrei.  A fennmaradt perek anyagai bőven tanúsítják a mai napig, hogy nem kellett sok a máglyára jutáshoz és egyéb fantáziadús halálnemek megismeréséhez (ugye nem kell bemutatni, hogy fajunk fantáziája végtelen, ha a kínzásokról és pusztításról van szó). Önmagában elég volt az állítás: „úgy hallottam, hogy ő boszorkány”, vagy „van egy kék macskája”. Természetesen Európa szerte nem mindenhol tombolt egyforma mértékben az inkvizíció. Talán a spanyol inkvizíció járatta leginkább csúcsra ezt a vérengző őrületet. Gondoljunk csak Torquemada-ra. De az angoloknak sem kellett a szomszédba menni leleményes gyilkológépekért, ott volt nekik például a hírhedt Matthew Hopkins generális. Az Anno 1696 elvisz minket ebbe az időszakba és a bandára oly jellemző minőségi és költői színvonalon kerülhetünk közelebb ehhez az időszakhoz, mely megérdemli azt, hogy méltó emléket állítson azoknak az ártatlanoknak, akik koncepciós per áldozatai lettek, vagy egyszerűen csak azért kellett az életükkel fizetni, mert még élt bennük a természet közelsége és annak patikája.

Természetesen a banda zenéje és eszköztára folyamatosan finomodott lemezről lemezre, így az utolsó két albumon már komolyabb hangsúlyban kaptak helyet az akusztikus részek, doomosabb témák. Az Argent Moon-on lágyabb, dallamosabb tételek szerepeltek.  Ezért kíváncsi voltam, hogy az új korong milyen zenei irányvonalon halad tovább. Igazából az Anno 1696 vegyíti mindkettőt. Megtartotta az akusztikus, lágyabb és érzelmesebb témákat, de az oldalba rúgós melo death riffek is ugyanúgy jellemzők rá. Sőt, bizonyos újításokkal is operál.  A lemezt indító 1696 jó példa erre az ötvözetre. Alapvetően elhelyezi a korong témáját és ezzel együtt elrepít minket 1696-ba. Vizionálja elénk Skandinávia ezen sötét korszakát. Eredetileg Markus Vanhala gitáros (Insomnium és Omnium Gatherum) ezt a szerzeményét intrónak szánta, de végül teljes értékű dallá nőtte ki magát.  Szinte már folkos akusztikus gitár vezeti be ezt a lassan építkező darabot, majd beletorkollik egy jellegzetes és hamisíthatatlan Insomnium nótába: melodikus gitárjáték, kiállás és utána pedig a vaskos és pergető ütemek. Talán közhely, de valahogy a banda nem tud mellé nyúlni. Annyira értik a módját, hogyan kell profi melodikus death metalt alkotni, hogy azt oktathatnák. A White Christ című nótát Sakis Tolis (Rotting Christ) szereplésével már a album megjelenése előtt megfülelhettük, megcsodálhattuk (számhoz készült videó jóvoltából). Engem az az érzés fogott el, mintha egy Rotting Christ dalban szerepelne Niilo Sevänen és nem fordítva. Viszont egy elképesztő sláger született általa. Egyértelműen ez a sötétséget meghódító kereszténység szimbolikájával élő dal az Anno 1696 egyik legjobb tétele.

A lemez harmadik darabja a Johanna Kurkela finn énekesnő vendégszereplésével készült Godforsaken. Ez az első Insomnium nóta, amiben női ének is szerepel. Mindemellett talán ez az, amiben eddig a legtöbb szerepet kapott az akusztikus elem. Ezen betétek, Johanna lágy és misztikus hangja eszméletlen drámaian szólalnak meg Niilo brutális hörgése mellett. Az énekesnő tündéri orgánuma tényleg bűverővel hat. Ezzel a nótában az északi-felföldek és a keleties atmoszférát is lehozza nekünk. Így egyfajta kettősség is mutatkozik meg a Godforsaken-ben.   Az album első nótái közt megírt nyolc és félperces szám egy videót is kapott. Így az Anno 1696 megjelenése napján ezt is vizuális formában élvezhettük. Egyébként elsőnek nemigazán tudtam hova tenni. Valahogy hosszúnak és túl tördeltnek éreztem az akusztikus részek és a női ének miatt. Meg kellet hallgatom párszor, hogy igazán ráérezzek és felfedje a kétségtelenül gyönyörű pillanatait.  Ezután egy klasszikus Insomnium sláger, a Lilian következik. Ez a darab már nagyjából készen volt az Argent Moon idejére, de a témájában, hangulatában nemigazán illett oda. Ellenben zeneileg nagyon hajaz a kislemezre.  A dalhoz készült videóban egy ifjú pár történetét ismerhetjük meg. Egyfajta romantikus kiteljesedése a tematikának az azt követő sötét fordulatok előtt.

Ezen át jutunk el egy sokkal markánsabb tételhez, a Starless Paths-hoz. A blackened death metal-ba oltott melo death szerzeményben nem spórolnak a blast beat témákkal, sebes ütemekkel és combos riffekkel. De természetesen érzelmekből sincs hiány. Kellemes akusztikus részek és Coen Janssen (Epica) vendégmuzsikus (akinek a játéka a egyébként teljes lemezen szerepel) billentyűtémáinak segítségével szelídül meg a Starless Paths.  A korong hatodik tétele a The Witch Hunter már ismert lehet az album megjelenése előtt közzétett videó kapcsán. Engem a banda Heart like a Grave című kiadványának a stílusára emlékeztetett. A dal szövegét az 1675-ös Torsåker (Svédország) boszorkánypere inspirálta, mely az legnagyobb és talán a legkegyetlenebb ilyen esemény volt az északi országokban. Egy nap alatt 71 embert (65 nőt és 6 férfit) fejeztek le és égettek el. Ezután a súlyos és komor téma után egy lágyabb átvezető következik. Noha a The Unrest-et eredetileg egy keményebb nótának szánták, de végül ez az akusztikus verzió maradt meg. A dal szövege a Lilian nótában is szereplő Lilian és Juho kapcsolatának egy bonyolultabb aspektusát mutatja be, melyet már kezd beárnyékolni a közelgő sötétség, az utolsó tétel a The Rapids. Valóban, az albumzáró egy elég masszív és kemény darab. Erősen áthatja a black metal hatás és hangsúlyosabb a hagyományos death metal vonal is.

Kiváló ötlet volt a bandától, hogy egy ilyen összetett koncept albummal jelentkezzen. Érdekesnek tartom, hogy a történelem e sötét és véres szakasza óta eltelt kb. négyszáz év, de a korunk eseményei igazolják azt, hogy semmit sem fejlődtünk és tanultunk. Tudva – tudatlanul az Anno 1696 egy jó metaforaként is hathat korunk pöcegödrére.  Emellett a korong arról is tanúskodik, hogy a banda képes megújulni és még mindig vannak újabb ötleteik, amikkel frissíthetik a zenei eszköztárukat.  Véleményem szerint tartalmaz pár igen komoly húzó nótát, de ellenben bizonyos darabok kapcsán azt éreztem, hogy nem köti le igazán a figyelmemet. Úgy formán: „lementek”. Természetesen az Anno 1696 egy kifinomult mestermű lett, mely büszkén foglalja el a helyét az együttes diszkográfiájában. 

https://www.youtube.com/watch?v=fyNRpqst_1k
Palaye Royale Palaye Royale
május 29.
Sting Sting
május 30.
Summer Time Tour 2024 Summer Time Tour 2024
június 01.