Isn't
Leave Our World (2022)

Tavaly kerültem kapcsolatba a Németországban élő Sivák házaspár Isn’t névre hallgató projektjével. Akkorra már két ötszámos EP-t (Heartless és Nightfall) jelentettek meg és mutatták meg magukat.

A második anyag volt már akkor is az igazi kiindulópont, hiszen azon már Márti hangján szólaltak meg a dalok. Ahogy az előző ismertetőben is írtam, az az anyag már jóval erőteljesebb is lett. Az azóta eltelt időben a projektből Simon Krah (basszusgitár, Deceiver), Björn Grontzki (dob. Bloodspot) és Aron Störmer (gitár) érkezésével zenekar lett, de továbbra is a DIY szellemében működnek és alkotnak. Állandó segítőként továbbra is Sipos Zoltán áll a csapat mellett, aki a felvételek keverését és maszterelését végzi.

Ahogy már a Nightfall című anyagnál is írtam, a daloknak van egy erős hanguati töltete, ez a friss műre is igaz, bár akkora spektrumot nem járnak be, mint az elődnél. Azt viszont mindenképp le kell szögezni, hogy erőteljesebb lett ez az öt dal és egy akkora sláger is került rá, ami további bizakodásra ad okot. Erről majd később.

A lemezt az Anything klipje vezette fel, ami amúgy egy hagyományosabb melodeath tétel. Az imidzsvideo azzal a sejtelmes vörös köddel sokat erősít rajta. Mondjuk amikor megszólalt a kezdő gitártéma kicsit meglepődtem, mert inkább rockos, mint metal, de ez csak néhány pillanatig tartott. Ez egy masszív nyitótétel, ami képes megragadni a figyelmet és minden (zene és ének) benne van, ami miatt szeretjük ezt a skandináv ízű melodikus death metalt. A címadó hozza azt, ami akár a csapat mottója is lehet, azaz az erős hangulati töltetet. A középtempós húzás megadja az alapot, de erre jön egy kicsit kántálós vokál, amit remek érzékkel a “stratégiailag” fontos helyeken némi narrációval ki is emelnek.

És ahogy már beharangoztam, harmadikként érkezik az EP egyértelmű slágere a Drowned, ami számomra már első hallgatásra is megmutatta erényeit. A legnagyobb ezek közül mindenképp a ragadós refrén, már csak azért is, mert itt Márti az amúgy erőteljes hörgés mellett dallamosabb énektémákkal is megmutatja, hogy van még a tarsolyában ez-az. Én speciel örülnék, ha több dalban is bejönne ez az irány a jövőben. Amúgy azt gondolom, hiba lenne, ha erre a dalra nem készülne valamilyen képanyag. Abban is biztos vagyok, hogy a koncerteken ezzel a dallal nem tévedhetnek és gyorsan a közönség kedvence lesz.

Ilyen erős tétel után kicsit jól is esik a visszafogottabb Kobold, amiben nagy megfejtések nincsenek, és talán egy erősebb refrént elbírt volna. Ez amúgy – tekintve amit a Drowned-nél produkáltak – innentől részemről elvárás is. Az utolsóként érkező Never Day viszont tökéletes zárótétel, ami a zakatolós gitárok mellett kapott egy emlékezetes énektémát, és itt megint megvillan a tehetségük a ragadós refrének terén.

A banda tehát egyértelműen szintet lépett és nem csak azért, mert végre teljes és koncertképes a felállás, hanem úgy érzem a dalszerzés terén is előrébb jutottak. Ha a közös próbák és a koncertezés során még jobban összerázódnak és Krisztián mellett a többiek is kiveszik a részüket a dalszerzésből, akár további ízek, hatások érkeznek, azzal mindenki nyer. Azzal pedig, ha még egy kicsit több dallamos énektémát és ezzel maradandó refréneket is írnak a számokba, biztosra veszem, hogy azzal újabb szintet vagy szinteket léphetnek.

Explosions Tour
szeptember 30.
VR Sex
szeptember 30.