Az ősök tisztelete és a modern világ. Akár ezt a címet is adhatnánk e heti EP sorozatunknak. Hogy mennyire van átjárás a két téma között? Nos, igen, ez hosszas beszélgetéseket tud eredményezni. A lényeg, hogy a múlt, a jelen és a jövő szorosan összefügg, és nem tudnak egymás nélkül létezni. A múlt már megíratott, a jelen megéljük, a jövőt formáljuk. Ebbe tekintünk mi is bele sorozatunk öt újabb zenekara révén. A múltba révedünk nyers death riffek által, a jelent éljük meg művéseti mizantrópiában és naturalista sötétségben, a jövőt formáljuk az elektronika által biztosított finomhangolású, ám durva zakatolásban.

A zalai death metalos Age of Agony hat évvel For the Forgotten lemeze után tért vissza új Raven Black című EP-jével. Öt tételes kislemezük koncepciójához a magyar történelemből merítek. Dalaikban szó esik Hunyadi Mátyás fekete seregéről, végvári harcokról és egyéb XV. századi krónikákról, valamint Aba Sámuel elárulásáról és meggyilkolásáról. Zeneileg most is zsigerből hozzák az old-school death vonalát, amit némi thrash ízekkel és éles tempó váltásukkal bolondítottak meg. Az egészen mélyen érződik a műfaj brit és a holland érájának hagyomány tisztelete, amit maximálisan nyerseséggel, vonagló szólókkal és középtempós groovy riffekkel tálalnak elénk.

A New York-i extrém vonalas Kryvydya 3 tételes bemutatkozó demóján tökéletesen elénk tárja az őrület művészi mélységeit… már ha az őrületnek van ilyen oldala. Azt is mondhatnám, hogy zenéjük kifinomultan avantgardista. Zseniális megcsavart, vagy inkább kicsavart technikai megoldásaik és cseppet sem unalmasak, sőt inkább fordulatokban gazdagok. Éles váltásaik a klasszikus death metaltól, a grindon át, egészen a mizantróp lo-fi, valamint a bizarr – kakofónikus hangrobbanásokig terjednek. Kicsit beteges ugyan, de hát a mai világunkban ez nem is csoda. Azért előtte két nyugtatót vegyetek be.

A Petricor egy jeges fuvallatként csap le ránk Chile magas hegyei közül. Az atmoszférikus black metalban utazó csapat, saját stílusát naturalista black metalnak hívja és közel 35 perces Terra című EP-jük közép pontjában, ahogyan címük is mutatja a föld áll. Mégpedig Patagónia gyönyörűséges sziklás, havas tájai, ahogyan az a norvég ős blackereknél is dívik. Akár párhuzamot húzhatunk, hiszen zenéjük alapja a neo-romantikus nordikus fekete fém, amik hosszasan át vannak szőve melankolikus (gótikus) hangvételű dallamokkal, valamint dermesztő kozmikus csengésű shoegaze – ambient atmoszférával. Mintha csak madártávlatból repülnénk e misztikus táj fölött, olyan érzéseket váltanak ki szélsebes, egyben andalító harmóniáik.

Changes címmel hozta ki új EP-jét az elektronikus alapokra helyezett modern – hybrd metalt játszó Phrenia. Az EP-re három korábbi magyar nyelvű daluk angol átiratai kerültek fel nem csak szövegileg, de némileg zeneileg is újragondolva. A dalok abszolút rádióbarát formát öltöttek és jócskán hozzák a ’90-es nu-metal „forradalmának” kütyüktől megspékelt elektronikus vonalát. A DJ/lemezjátszó dallamok mellett azért jócskán helyett kaptak náluk a modern groove-ok és a finomabb hard, illetve alter-rockos szerkezetek is. Az biztos, hogy egy réteg zene, aminek azért szép számban vannak hallgatói.

A Phrenia hasonlóan a Tre Lunatic is modern/electro metal vonalát lovagolja meg csak ők nem a ’90-es évek ipari és nu-metal érájából táplálkoznak, ha nem a 2000-es évek modern felfogású, extrémebb hatású csapatok vénáit csapolták meg. Ebből adódóan Backstabber címet viselő debüt EP-jük dalai jóval feszesebbek és egyben riff-centrikusabbak. Ha jól sejtem náluk inkább a germán elektro vonal dominál némi cybergoth, EMB, synthpop behatással. EP-jükre két magyar és két angol nyelvű dal került fel, melyek közül nekem a két „depressziósabb” hangulatú, kissé swing – cabaret előadású magyar nyelvű dalok feküdtek jobban.