“Talpra magyar, hí a haza, minden Ruszki menjen haza.“

(fal felírat 1956-ból)

Csak, hogy aktuálisak legyünk a mai történelmi dátumhoz. Na, nem mintha politizálni akarnánk… eszünk ágában sincs. De megemlékezni lehet. E hetei, vagy inkább ünnepnapi EP válogatásunk rendhagyó módon robog, mint egy T-34-es tank. Lánctalpakként dübörgő groove riffek, a kaotikus hétköznapok depressziós súlyai, és  álomszép lelki lebegés.

A modern groove metal vonalán mozgó hazai Darkmess formáció ARK címmel adta ki első EP-jét, amelyre eddig megjelent single-dalaikat szedték össze egy csokorba. A Vendetta Inc. egykori két tagja, József Mátyás énekes és Nemes Nimród basszusgitáros által indított zúzda projekt valamikor 2019 nyarán-őszén alakult és csak a tavalyi év folyamán formálódott teljes zenekarrá. EP-jük öt tételében jócskán keverednek a modern groove metal feszes “fűrészgépes” tempói, valamint a tharsh metal ritmusorientáltabb, egyben agresszívabb, harapósabb témái, melyekhez megfelelő dallamosság is párosul. Matyi énekében a Vendetta Inc. dalaiból megszokottan törnek elő az erőteljes rekesztések, néhol death metalos sikoltások, és jellegzetesnek mondható szöveg mormolása, ami igen csak pusztítóvá teszi agresszív acsarkodásait. Az új vonalak meglehetősen jól érződnek a csapat zenéjében, de most még azt mondom, hogy a Vendetta Inc. által kitaposott útjukon mennek tovább. Ami ezdésnek okés, de mi lesz a folytatás?…

A Daemonelix egy nemzetközi heavy/doom/groove projekt, melyek tagjai az USÁ-ból, Kanadából, Ausztráliából és Spanyolországból származnak. EP-jüket Devils Corkscrew címmel jelentették meg, amire négy erősen groove centrikus, a doom, a thrash, a death és a klasszikus heavy metal elemeivel ötvözött sötét dalt tettek fel. Nyers nótáikhoz brutális énektémákat és egy igen csak sokszínű stíluskeveréket hoztak össze, ami leginkább a Pantera, a Mastodon, az EyeHateGod, valamint az egykori Crisis frontasszonya, Karyn Crisis vezette okkult goth black/doom Karyn Crisis’ Gospel of the Witches és a Ephel Duath rituáléihoz hasonlíthatóak. Igazán zúzós kis darabok.

A pokol bűzös mocsarát hozta újra felszínre az izraeli sludge/post-metalos NÜR. Negative Transfer EP-jüket három mocskosan fortyogó ultra mély dooomy tempójú kaotikus hangvételű nóta került fel, melyet a hétköznapok zűrzavara, reménytelensége és eufórikus kilátástalansága szült. Amolyan önismereti katarzis, ami tele van fájdalommal, vérrel és gyötrelemmel. De ezen nincs is semmi csodálkozni való, hiszen hasonló frusztráció képezték a gerincét előző anyaguknak is. Disszonáns riffek, agyszaggató düh és még dühösebb ének és kiáltások az élet kilátástalanságának fekete mélységébe.

(“egy olyan világban élünk, ahol az emberek túlságosan fáradtak még egy forradalom, vagy annak félelméhez is“)

Annak ellenére, hogy a post black, doom metalban utazó cseh Outward tavaly decemberben jelentette meg első EP-jét én csak a hetekben találkoztam vele. Mély depresszióba ágyazott négy tételes kislemezük hangulatilag az elszállósabb post-rock vonalain alapul, amikre a hisztérikusabb dark, black metal és némileg a goth, valamint a klasszikus heavy metal elemeit teszik bele. Dalaiknak van egyfajta középtempós monotóniája, amivel az egész EP varázsa mellett, az idő nehéz ólom súlyai kattogtatják.

Egy új, masszív koncepciójú EP-vel tért vissza  2017-ben alakult nís. A progresszív rock/metal, az alter-rock és némileg sludge metaltól befolyásolt zenekart a hazai (underground) rock-metal színtér olyan jól ismeret zenészei hívták életre Kleinheincz Zoltán (Pearls of Long Loved Years, Bálnalovas, Doomsday Funk, Zetta Flo) Máris Viktor “Nárcisz” (Dereng, Yornkék, Bálnalovas) és Zsíros Ádám hívott életre. A zenekar első bemutatkozása 2019-es nís EP-jükkel volt, melyen a TOOL, a Primus, a The Claypool Lennon Delirium, valamint a Mastodon vonalán mozogtak. Mostani három dalos EP-jükkel, ami a foehn címet viseli, 100%-osan ezt a fonalat folytatják. Dalaikban finoman kovácsolódik össze az álomszép progresszivitás és a pszichedélia, melyeket jól irányzott agresszívabb mocsaras dörgésekkel törnek meg, mint ahogyan azt legelső daluk, az unturned közel 10 perces kristályszerű monotóniájában is teszik. De hasonló audiovizuális lelki lebegéseket élhetünk át másik két daluk által, melyeknek misztikumát csak a szemkápráztatóan csodálatos borítójuk színei múlják felül.

Szerző: Armand 2021. október 23.