Pennhurst – Interjú Horváth Imrével (2./2 rész)

A modern metal/nu metal stílusban alkotó Pennhurst ez év végén, 2021. októberében jelentette meg az első teljes lemezét Őrizetlenül címmel. A szinte újjászületett csapatról és a zenéről az új korong kapcsán a lelkes és optimista Imrével beszélgettünk. Az interjú első része 2021. december 24-én jelent meg. A második részben, továbbra is Imrével boncolgatjuk tovább a dalokat, a mondanivalót és rajongótábor építésére tett lépéseket.

Ki a felelős a kütyü-hangázásért, ki nálatok a bogaras Bigyó-felügyelő? És mi határozza meg, hová kerülnek ezek a furcsa hangok, és hogy vajon mennyi jut egy dalba?

Általában én és Levi döglünk bele a kütyüzésbe [mosoly]. Pusztító feladat, mert alapból mi gitárosok vagyunk… Én mindig mondom a többieknek, hogy egy dal alapjai, azaz a gitárok, basszusgitár, dobok elkészül egy-két nap alatt, de az electro… sokszor két-három hét csak a hangszín keresés, a hangszín gyártás. Abszolút érzet alapján kerülnek bele a dalba, valamelyikbe több, valamelyikbe kevesebb. Attól függ, hogy mennyire sűrű a dalban pl. a gitár. Ahol marad hely, azt igyekszünk kitölteni érdekesebb dolgokkal. De olyan dal is van, hogy először az elektronika készül el, az a prioritás, és csak annyi gitár lesz a dalban, ami nem üti meg a kütyüt [nevetés].

[Most következzen egy tévedésem – szer.:] Az Életek árán video hangsávja mintha gazdagabb lenne énekben és vokálban? Becsap a fülem, vagy dolgoztatok vele?

Ha arra gondolsz, hogy a lemezhez képest, akkor nem, mert pontosan a lemezverzió van a klip alá berakva. Ugyan az szól a klipben, mint a lemezen.

Ebben a dal már a felvállalt stílusotok a határvonalán túlra lép, engem pl. emlékeztet a Dying Wish Világok húrjára. Talán a dinamikája, a váltakozó ének és annak témája miatt is. Ebben ráadásul egy, ha rövid, de mégis szép szellős és lendületes szólót is hallhatunk. Ez különösen emeli a dal fényét.

Mi, igazából azt csináljuk, amit érzünk. Tudom, hogy nu metalban/modern metalban nem szokványos a gitárszóló, ezzel valóban túllépünk a stíluson. De ha ezt így érezzük akkor beletesszük, viszont csak azért, hogy legyen szóló a dalban nem tesszük bele, ha az nem igényli! Mivel sokféle énekstílussal operálunk, ezért sokféle stílust lehet ráhúzni a zenénkre, de alapvetően a nu metal az a stílus, ahol ezek az énekstílusok megszólalnak.

Vannak-e elvárásaitok a lemezzel kapcsolatban – akár magatok felé is? Milyen várakozással néztek most a jövőbe?

Szeretnénk bemutatni minél több embernek jövőre, a lemezbemutató turné keretein belül. Szeretnénk, ha minél több emberhez jutna el, és, isten ne adja, [de, legyen így! – szer.] még rendelnek is belőle… az a menyország [nevetés].

Hogyan tervezitek – amennyiben rajtatok múlik – a koncerteket, egyáltalán a szélesebb közönséghez való eljutást?

Mindenképpen élvonalbeli zenekarral szeretnénk menni 1-2 kört. Ha ez lefedné a jövő évet, akkor én, személy szerint nem is igazán csinálnék saját koncerteket, mert még korainak érzem. De nyilván lesznek saját bulik is, jövő márciustól egészen a fesztiválszezonig klubbulikat fogunk nyomni, ha a helyzet engedi… meglátjuk! Egyébként meg a rajongóbázis építéséhez szinte napi szintű a részvétel az online platformokon, az akciózás is sokat tesz hozzá!

Ha nem gond, a 2015-ös Tankcsapda feldolgozásotokat, a Köpök rátokat én átugrom. Az Örökség, szövegében a keresés-kutatás és a bizonytalanság érzékelése mellett mintha zeneileg a valóban a The Prophet öröksége lenne, nem?

Így van, ezt a dalt zeneileg teljesen átmentettük a lemezre csak magyar szöveggel. Kettő ilyen dal volt, az egyik a Megsebzett, melynek Song of Addiction volt az angol címe, és az Örökség, ami a The Prophet volt. Azért döntöttünk így, mert ez a két nóta már a 6-dalos kislemez idején is minden szempontból felvette azt a formáját, ami a mostani nagylemeznél fontos kritérium volt. Már akkor mutatták a zenekar mostani stílusát, pl. az Örökség középrészében a dubstepes őrületet. [nevetés].

Ez a dal már messze túl van a zenekar alakulása kori (gondolom én) fiatal felnőtt kori lázadáson. Zeneileg érdekes pattogós, tele disszonanciával és szórakoztató ritmussal. Igazán életszagú, kicsit áwéeses. Ez mennyiben lehet szándékos?

Őszintén megmondom, hogy akkor még nem is hallgattunk AWS-t. Örülök, hogy Aws-feeling jön le róla, mert nagyon igényesnek tartom a munkásságukat, mindig is figyeltek a minőségre. Drága Örs….

A stílushatáron ismét túllép a befejező tétel is, a Fénnyel című dal: a pergő katonadobbal és a recsegős melankolikus énekkel, a föld felett lebegő gitárokkal, majd kellő mélységű dübörgéssel tejesedik ki. A magam fanatikus módján ezt a dalt már kiírtam a sokat hallgatott privát válogatás CD-ink egyikére is. Kiváló dalnak tartom, szerintem a hazai színtéren a stílus lassú dalai között annak legjobbja.

Nagyon örülök, hogy tetszik! Sokat vacilláltunk, hogy egyáltalán rajta legyen-e a lemezen, mivel mi is érezzük, hogy nem szokványos nu metalos lassú dal! Viszont imádjuk mert nagyon egyben van, és a szövege szerintem zseniális lett [nevetés]. Van egyfajta nyomasztó hangulata, feelingje, a gitárszóló meg egyenesen rockos [ismét: nevetés]. De, mint mondtam, ezt éreztük mindenféle megfelelés-érzet nélkül, ez jött! Utólag azt gondolom, jó döntés volt, hogy helyett kapott a lemezen!

Úgy látom, modern metal ide vagy oda, mégiscsak van igényetek a hangszeres játékra! [most nevetés a részemről]. Sőt már láthatón-hallhatón jobban is játszotok, mint a régebbi időkből közölt videókon. Hogy érzed belülről, miben fejlődtetek?

Köszönjük szépen! Sokat gyakorlunk egyben is és külön-külön is! Szólók terén mindenképpen történt fejlődés, de sokkal feszesebben szólnak a dalok Gergő dobjátéka miatt is! Illetve sokkal letisztultabbak a zenei részek is, mert pontosan tudjuk mit szeretnénk elérni az adott zenei résszel. Meg, természetesen, a dupla scream, az pokoli lett [nevetés]

Mi keletkezik előbb a dal, a vers, vagy a riff?

Igazából riffekből állnak a dalok, tehát a riff mindenképpen előbb jön. A szöveg a kész dalra íródik, egy esetben volt meg előbb a szöveg: a Fénnyel című dalunk esetében.

Egy korábbi kérdéssel érintettük a szövegírótokat. Illetve kettőt is említenünk kell (Lencse Noémit és Szabó Ágit). Honnan ez a költőiség a drámaiság és a szomorúság? És, valami módon, nyilván átélitek a tartalmat, máskülönben nem szólalna meg ilyen jól. Tényleg ilyen sötéten látjátok a jelent és a jövőt?

Igazából az egész lemez mondanivalója társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet. Figyelemfelkeltő szándékkal írtuk a dalokat. Az Őrizetlenül lemezcím is erre utal, hogy jobban oda kellene figyelnünk nekünk, embereknek egymásra. Sajnos az empátia teljes hiánya vesz minket körül. Illetve a környezetünk is más bánásmódot érdemelne, nem kellene magunk körül elpusztítani az élővilágot! Talán a globális felmelegedés ellen is lehetne tenni, mert ez csak az emberi hanyagság a nemtörődömség következménye. Ha nem változik meg a hozzáállás, akkor a gyerekeink, unokáink jövőjét tesszük kockára… Szóval a helyzet nem valami rózsás, ebben élünk nap mint nap… Nem volt nehéz ihletet meríteni sajnos!

Az élethelyzetetekből következett, avagy pusztán, hogy öregebbek lettetek néhány évvel, fél évtizeddel, hogy ilyen tartalmas üzenettel töltitek meg a dalokat? Lám, megvan az oka, miért váltottatok magyar nyelvre…

Valójában, ahogy azt az előbb is említettem, szeretnénk, ha az emberek észrevennék, hogy gáz van! A saját bőrünkön is tapasztaljuk/tapasztaltuk, hogy mindenki csak magával foglalkozik. Mindenképpen törekedtünk olyan tartalom megvalósítására, ami valamilyen módon elgondolkodtatja a hallgatót, hogy soha nem késő tenni egymásért és a környezetünkért! Személy szerint ez a szövegvilág mindig is bennem volt, és a drága feleségem Noémi továbbá Ági tökéletesen elkapták a hangulatot! Sőt a témákat is ők találták ki. Köszönöm nekik, ezúton is!

Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk!

Tool, Brass Against
május 24.