A képregények kapcsán sajnos sok embernél az az általános nézet, hogy alsó tagozatosoknak készülnek, felnőttként pedig kínos kedvelni, olvasni őket. Nos, erre a kívülállók által képviselt álláspontra a legjobb cáfolatom ez a kötet. A Fumax kiadó friss megjelenése ugyanis távolról sem az a 40-50 oldalas, történettöredék, amibe bármelyik újságos standon belefuthatunk és melyet bő félóra alatt oda-vissza ki is olvashatunk. A Conan kegyetlen kardja egy lapra pontosan négyszáz oldalas keményfedeles könyv, melyről első ránézésre, fellapozás nélkül azt is hihetnénk, hogy egy regénnyel állunk szemben. A sorozat a harmadik részéhez érkezett. A cérnafűzött könyvben a legmetalabb képregényhős – aki eredendően nem is ebben a formában, hanem a fantasy irodalom alkotásaként mutatkozott be az olvasóközönségnek – sztorijaiból olvashatunk tizenegy teljes történetet.

Ahogy írtam, a legmetalabb képregényfigura. Conan nélkül ugyanis hogyan néznének ki a hőskor Manowar borítói?! Sőt, az Into Glory Ride korszakban maga a zenekar is kardot ragadott és a történelem előtti idők magányos hősének jelmezébe bújt. A felszín alatt olyan, talán kevésbé ismert nevek is nagy kanállal merítettek Robert E. Howard hősének történeteiből, mint a Cirith Ungol, az Eternal Champion, az osztrák Tulsadoom, vagy a brazil Grey Wolf. Conant a magyar átlagember a 1980-as évek elején készült mozifilmek révén feltehetően Arnold Schwarzeneggerrel azonosítja. A karakter története azonban jópár évtizeddel korábbra nyúlik vissza. A tragikus sorsú Howard ugyanis a múlt század harmincas éveinek elején alkotta meg a magányos barbár figuráját, a fantasy univerzumot azonban személyes tragédiája miatt nem tudta kiteljesíteni. A Howard által megálmodott kereteket már csak az utódok tudták tartalommal kitölteni. Jelen kötet történetei tehát már a szellemi örökösök kezeinek munkái, akik négy évtizeddel később, még az egykori mozi sikert megelőzően készítették el ezt a képregény sorozatot, mely végre magyarul is olvasható. A gyűjtemény harmadik kötete az első két rész koncepciójához hasonlóan lett felépítve. A borító hátoldalán kapunk egy rövid kitekintést, a könyv maga pedig semmilyen felesleges mellékinformációt nem tartalmaz, csak töményen a lényeget, vagyis magát a tizenegy teljes történetet. A belső borítókon helyet kapott térképek segítenek az eligazodásban azoknak, akik először csöppentek bele ebbe az ősi fantasy világba, de a Conan Saga avatott ismerőinek is újdonságokkal szolgálhatnak. Mit is rejt a sorozat harmadik kötete?! Tizenegy teljes történetet ismerhetünk meg, melyek ezidáig magyar nyelven nem voltak olvashatók. A történetek pedig nem össze-vissza lettek kiollózva a saga különböző korszakaiból, hanem egymásutánban kapjuk meg az amerikai The Savage Sword of Conan sorozat 1976 szeptembere és 1977 novembere között megjelent füzeteit, azaz a tizennegyedik számtól kezdődően a huszonnegyedik résszel bezárólag az összes sztorit, illusztrációként az eredeti borítóképekkel. Minden fejezet Roy Thomas tollából származik, a rajzolók pedig az első fejezet kivételével John Buscema és Alfredo Alcala voltak. A stabil alkotói háttér pedig garancia az egységes tartalomra és formára.

A gyűjtemény így, az ünnepek felé közeledve remek ajándék lehet a fa alá, vagy ha nem bírunk addig várni, akár a puttonyba is. A könyvet felütve, és a fentebb emlegetett zenekarok korongjait elindítva egy – nem is olyan – rövid időre kiszakadhatunk a manapság valóban nyomasztó és fenyegető hétköznapokból. Egy fantasy alapú képregény célja pedig mi más lehetne?! Reménykedjünk, hogy a Fumax kiadó folytatja a gyűjteményt és vele az időutazást ebbe a sosem volt világba!

Az ajánlót írta: Andris