Naga: Sziasztok! A tavaly megjelent cédéteken a Cleaning a Cave-en meglepően jól keveritek a punk, a HC és a black metal elemeket. Pár szóban elmesélnétek hogyan vetődött fel ez a hibrid stílus ötlete?
Kristóf: A hardcore zenéről keveset tudunk, nem igazán ástuk magunkat bele. Punkból magyarokat hallgattunk legtöbbet, a külföldi klasszikusokba és a post-punkba csak pár éve kezdtünk belemenni. Annak idején, amikor zenélgetni kezdtünk, 60-70%-ban black metaltól szőrösödött meg a tökünk Danival (a zenekar dobosa), ennek hatása tagadhatatlan. Általánosban osztálytársak voltunk.
Szerintem korunkban a stílusok keveredése, hibriditása egy végtelenül természetes jelenség. Ha egy zenekar egyéni szájíz szerint igyekszik alakítani az irányát, akkor tudatosan vagy tudattalanul a kedvenc zenéiből merít. Ez nálunk sincsen másképp, a kérdésedre a választ tovább fűzve nálunk nem volt semmiféle előzetes koncepció azt illetően, hogy milyen stílusokat szeretnénk keverni a zenénkben, egyszerűen csak jó nótákat igyekeztünk összehozni, amik királyul megszólalnak koncerten, élőben is.
Az Cleaning a Cave album dalai megírási sorrendben követik egymást, ez azonban nem jelenti azt, hogy időközben nem nyúltunk bele az akár 2 éves szerzeményekbe. Mint mondtam, a relatíve sok koncertezés a dalok folytonos átrágására ösztönzött minket, ugyanígy a sok tagcsere, a műsor újra és újra megtanulása a mindig cserélődő zenészekkel is ezt a tendenciát erősítette. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert az albumon hallható első 4-5 dal alapjai még keményen azokban az időkben íródtak, amikor az előző néven, mint Nebulosus Fatum léteztünk. Ekkor még zeneileg konkrét etalonjaink voltak: Darkthrone, Gorgoroth.
Viszont a Karsthoz már merőben másként állunk. Ha bármit eldöntöttünk előre, az az volt, hogy változatos, de alapvetően nyers rock/metál zenét szeretnénk játszani úgy, hogy valamiféle klasszikus rock hangzást veszünk alapul. Egy ilyen puritán hangszerelésben igyekszünk egy csak ránk jellemző atmoszférát megteremteni a koncertjeinken. Azért mondom, hogy koncert, mert a lemezt az említett időrendi felosztás miatt inkább egy összefoglaló-bemutatkozó dalcsokorként értékeljük. Egy új dalszerzési és zenei korszak hajnala, ezt jelképezi az album címe is.
Egyébként nagyon érdekes, listát kéne írni, hogy miket nem hallgatunk! Szinte minden ember más zsánereket/bandákat hall bele a zenénkbe, ami nem baj, nagyon szórakoztatónak találjuk.
Nem igazán nyomatunk post-rockot, screamo-t, sem hardcore-t, a metalcore-t ki nem állhatjuk, és még sorolhatnám.
Naga: A koncertek egyik szembeötlő jelensége az öltöny és nyakkendő. Nem fárasztó ilyen tempójú zenét játszani kiöltözve?
Kristóf: Egy ideje megegyeztünk, hogy ezt a kopott-lukas zakó, ing és nyakkendő – szerelést csak akkor öltjük magunkra, hogyha megfelelően passzol hozzá a koncerthely hangulata (ez alatt leginkább berendezést értünk). Ilyen például az atom szoci maradvány Vörösmarty Művelődési ház Miskolcon. Amennyiben a hely légkörétől elütőnek tartjuk a fellépőruházatot (pl. Eger – Egrix klub), úgy simán abban a cuccban állunk színpadra, amibe odáig is egész nap eregettük testnedveink és dörgöltük legfelső hámrétegünk. Szerintem nem fárasztó, inkább csak meleg a zakó, hamar le szoktam vetni, nagyjából a második szám alatt ezt a ruhadarabot. A többiek szemmel láthatóan jobban bírják, mint én, egészségükre. Ihol áll egy videó linkje, amit Rohadék cimboránk készített és töltött fel a legutóbbi miskolci vetésről. Ez nagyjából a koncert fele, szemmel láthatóan nem zavarja az urakat az öltöny, mintha csak pizsamában lennének…
Naga: A Tilos Rádióban történt beszélgetés közben kiderül, hogy a lemezfelvétel nagyon gyorsan zajlott, és nem volt stúdiós hókuszpókusz, és pepecselés. Az anyag mégis nagyon tisztán, és érthetően szól. Mesélnétek a Fémforgács olvasóinak a dologról?
Kristóf: Örömmel, mindig jó érzés ilyen visszajelzéseket kapni. A felvétel külön hangszerenként, sávonként készült. A dobokat egy délelőtt alatt csépelte fel Dani, házhoz járó hangmérnökünk Fülöp Gábor (Overload zenekar) segédletével, mindent vele rögzítettünk. Ráadásul aznap – ha már összeraktuk a cuccot a próbaterembe – feldobolt még pár dolgot az Overloadnak plusz két session szereplését is abszolválta az állatja. A basszusgitár hagyományos módon erősítő elé tett mikrofonnal került rögzítésre jelenlegi gitárosunk, Balázs által. A gitárokat állandó gitáros híján úgyszintén Dani játszotta fel egy kölcsön Fender Telecasteren, melyen gusztustalan rozsdásak, régiek voltak a húrok. (El is szakadt az egyik, már a tokban, mire visszakerült a gazdájához. Azt üzente, hogy többet nem adja nekünk kölcsön, biztosan azt hitte, hogy majd szépen felhúrozzuk neki, bocs Magnum 8-). E csodás hangszer után egy picinyke új Orange fej volt kötve, alatta egy négyhangszórós Peavey basszusládából átalakított gitárládával. A többi a jól bevált Shure SM57, csöves előfok, keverő, hangkártya, oszt rokk. Ezek mind fél napos melók voltak és a próbatermünkben kerültek rögzítésre. Az éneket Daniék lakásán vettük fel, ott van neki egy 2×2 méteres hangszigetelt szoba, melyet sajnos dob gyakorlásra nem használhat egy zsémbes szomszéd miatt, de ilyen célokra tökéletesen megfelelő. Ez utóbbi két estét vett igénybe, de csak azért, mert közben kellő mennyiségű házi pálinkát megittunk Fülöp mesterrel ahhoz, hogy inkább egy másik alkalommal végződjünk.
Pepecselés inkább a keveréssel volt. Sokat hallgattuk sokféle cuccon a kezdetleges mixeket, több alkalommal felmentünk Gabi lakására és állítgattuk az arányokat, mire azt mondtuk, hogy igen, mostmár ez így pöpec. Pár kiegészítő vokálsávot ott nyomtam fel a szobájában édesanyja legnagyobb örömére. Élmény volt vele dolgozni, nagyon türelmes és jó szakember! Melegen ajánljuk rock/metal demózáshoz, első album készítéséhez, nem dolgozik drágán és a hangzás szerintem magáért beszél. Miskolc közeli zenészek – keressétek a JuiceKiller stúdiót!
Naga: Telecasterrel metált? Keményen perverz ötlet, és akkor értem már az érces hangzást! Dani pedig tényleg egy állat. Tanult dobolni? Egyáltalán van köztetek tanult zenész?
Kristóf: Oda vagyunk a single coil hangszedős gitárhangzásért. Igaz, metálban a humbucker hangszedők dívnak hosszú évtizedek óta. Talán azért, mert kevésbé zajosak, illetve inkább a közép- és mély tartományuk dús nagyon, így lesz egyszerre röfögős és harapós egy jól beállított torzított metál gitárhang. A mi zenénk csak kisebb részt alapszik a klasszikus riffelésen, ami ezt a hangzást megkövetelné. Ellenben sok akkorddal dolgozunk, és hogy ez megfelelően gazdagon, mégis jól kihallhatóan szólaljon meg, ahhoz az egytekercses hangszedők közép- és inkább magas felhangokban dús hangzása illik. Egy ilyen hangkarakterhez pedig a kevésbé agyontorzított, régimódi csöves overdrive hangzást kedveljük, a tisztáknál pedig a dús, csilingelős soundot.
Dani zeneileg a legképzettebb a bandában, nyolc évig egy osztályba jártam vele általános iskolába zene tagozaton, de nekem hamar elakadtak a komoly, kottázós, elméletet tanulós ambícióim. Dani viszont zeneművészeti szakközépben végzett, most pedig a Kőbányai Zenei Stúdió szakiskolában küldi az ipart. Dobolni általános iskola felső tagozatában kezdett valahogy – ha emlékeim nem csalnak – és azóta is ez a fő hangszere iskolában. Tomi és Balázs viszonylag kevés tanártól hozott tudással rendelkeznek, én pedig retek sokat felejtettem.
Naga: A Sóvár című dalhoz klip is készült. Kivel forgattátok, illetve ki végezte az utómunkákat?
Kristóf: Danival rendeztük ketten. Ő a szervezőzseni, én pedig az atomjaira pergett ötletgyár, akit úgy kell összetartani.
A zenekari részeket Kerek Balázs és Kormos Gábor operatőrök vették fel, a kiköltözést a Bükk hegységbe, Létrásra barátaink/szülők segítségével oldottuk meg (ki ad autót, ha nem Ők). Nagyon jó hangulatban telt a forgatás-pakolászás, mindenkinek volt valami dolga. A többi felvétel túlnyomó részét én kameráztam Kerek Balázs motyóján. Ott volt végig, de engedte, hogy használjam a kameráját és különböző felszereléseit. Hiába ő gyakorlottabb kamerás, de én pontosan azt igyekeztem létrehozni a lehetőségekhez képest, amit elképzeltem. Nagyon köszönjük neki a sok türelmet és segítséget, nélküled ez nem jöhetett volna létre, Balázs! A vágást és utómunkát magam oldottam meg. Itt szeretnék Dallos Csaba egyetemi tanáromnak köszönetet mondani, aki sok hasznos tanáccsal látott el az utóbbi 3 évben filmes-videós témában. Végeredményben egy olyan low budget klip készült, ami sok-sok törődés, barátok szívességei, jól szervezett munka árán igyekszik meghazudtolni azt, hogy csak némi üzemanyagba és aggregátor bérlésbe került az elkészítése.
Naga: Ki a gólyalábas fazon? Egy koncert-rikkancsolás közben is feltűnik a zenekari fotókon.
Kristóf: Dani. Hivatásszerűen űzi ezt a tevékenységet nyaranta, elég biztosan áll a botokon.
Naga: A tagság stabil nálatok?
Kristóf: Igen, már több, mint másfél éve. Maradjon is így nagyon sokáig.
Naga: Ki szerzi a dalokat? Próbatermes, régi sulis módszerrel történik a dolog vagy netes – küldözgetős téma ez nálatok?
Kristóf: A legtermékenyebb dalszerző nálunk Dani, de a számok gyúrásakor próbán mindenkinek van beleszólása. Nem erőltetjük ezeket a „Kottázós programban, vagy mp3-ban küldök két riffet a mailedre…”-témát, sokkal természetesebben lehet haladni a hozott ötletekből, amikor mindenki ott van. Nem ragaszkodunk az otthon megírt témákhoz vaskalaposan, minden ott alakul ki a garázsban. Kivéve persze a dalszövegek, azokhoz magány és idő kell. Tomi, a basszusgitárosunk még inkább a lelkes katona szerepében tetszeleg, aki gyönyörűen betanulja azt, amit alá raknak. Neki ez az első komolyabb zenekara, szüksége van még gyakorlatra, de legfőképpen önbizalomra, hogy témákat hozzon, vagy improvizálni kezdjen. Ő a legfrissebb tag, de régi barátunk. Itt kapcsolódunk vissza az előző kérdésre: nagyon zsír a jelenlegi felállás!
Naga: Koncertekkel, CD rendeléssel kapcsolatban kit kell keresni?
Kristóf: CD rendeléssel kapcsolatban a karst@karst.hu címre érdemes írni, azon a felületen lehet a legbiztosabban egyeztetni az egésznek a menetét. A www.karst.hu oldalon telefonszámot is leltek, ezt leginkább azoknak a nívós szervezőirodáknak ajánljuk, akik sürgősen kísérő bandát keresnek a Voivod elé egy közelgő japán turnéra, haha.
Koncertezni nagyon szeretünk, jó volna minél többet, kell a rutin, szeretnénk külföldi közönség felé is nyitni. 2009-ben voltunk Horvátországban, Rijekában játszani. Félelmetes, mennyivel nyitottabban álltak az ottaniak a zenénkhez, mint egy átlag itthoni rockkocsma közönsége. Korábban (Nebulosus Fatum idők, kezdeti Karst) elmentünk játszani akármilyen csehóba az országban (jót is tett nekünk amúgy). Most már igényelnénk, hogy tényleg legyen kinek hangversenyt tartani. Lehet az két ember, vagy kétszáz, a lényeg, hogy figyeljenek oda adják át magukat neki, ahogy mi. Nem kimondottan háttérzene, amit csinálunk.
Az egészből azt akartam kihozni, hogy nincs se kiadónk, se szervezőirodánk. Cleaning a Cave CD-ből van bőven eladó példány és egyelőre nem vagyunk betáblázva koncertekkel sem idén. Bármi van, bátran keressetek minket itt! Facebook oldalunk is van (facebook.com/karstmiskolc), kövessétek azt is, de érdembeli szervezésre szerintünk nagyon komolytalan, kerüljétek!
Naga: Egyetértek. Egy zenekarnak legyen saját honlapja, saját arculata! A karst.hu-t ki rakta össze?Kristóf: Magam is összeraktam már egy jópofa, kicsit rendhagyóbb honlapot Dreamweaver programban, de talán túl sokat akartam, és küzdött egykét gyermekbetegséggel. Előtte és közben is már működött a honlapunk, mellyel Dani már annyit kísérletezett, hogy összeállt a jelenlegi végeredmény általa, beteg mód’ szövegszerkesztőben elkészítve. Emlékeim szerint a hátteret még én szkenneltem hozzá, a többi az ő agyának szüleménye, és meg kell mondjam, szerintem jól működik, még ha valós igény nincs is rá, hehe.
Naga: Lesz-e valamikor újabb hanganyag?
Kristóf: Idén egy splitet szeretnénk kiadni. Van a műsorunkban egy szakajtó új dal, folyamatosan készülnek. Már most látszik, hogy lesz, ami nem fér bele a következő nagylemez koncepciójába, viszont szívesen felvennénk őket.
Egy split kiadvány elvileg azért jó, mert két banda közönségéhez jut el és a kiadás költségei is feleződnek, magyarul négyszeres hurrá, ha minden igaz, bár ilyet még nem csináltunk.
Szerintem mire az elkészül, már a következő album dalai is beérnek annyira, hogy stúdióba vonuljunk. Addig is gyertek sok koncertre, hívjatok minket játszani, mindig próbára tesszük a legfrissebb szerzeményeket!
Naga: És megvan esetleg a másik banda ehhez a splithez?
Kristóf: Még nincs meg biztosra. Egy haverunk zenekarával tervezgettük, de ők most is épp splitet készítenek másokkal, úgyhogy nem biztos, hogy végül velük fogunk együttműködni. Ha valaki(k), legyen banda, vagy akár egyszemélyes előadó, úgy érzi, hogy hangulatában összeillene a zenénk az övével (még ha zeneileg el is üt, nem baj), kereshet minket bátran.
Naga: Köszönöm a válaszokat, sok szerencsét kívánok az élő szereplésekhez, és a készülő kiadványokhoz!
Kristóf: Mi köszönjük, hogy felkerestél minket! Gyertek a koncertünkre április ötödikén a fővárosban (Szabad az Á, este 8-9 körül), ha tudtok!
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Engem az újkori Enslaved-re emlékeztet a klippes szám hangulata. Tehát jó. (yes)
A napokban készültem kihíresztelni a klipet, de így akkor okafogyott lett.
Jó választás volt a Sóvár, fasza dal, szerintem a legjobb a lemezen. Ha már szóba került a hasonlítgatás, ez konkrétan engem zeneileg a Turulvérre emlékeztet.
Kíváncsi vagyok mit alkotnak majd, érzek benne fantáziát.