Classica
Antológia (I-II-III Iron World) (2006)

Valamikor a ’80-as évek végén, váratlanul tűnt fel a Malmsteen-féle, ma neo-klasszikus metalnak nevezett stílust Magyarországon követő Classica zenekar. Emlékezetes, hogy az állami rádió rockzenei műsorában, a kora esti műsorsávban bejelentkező, Nagy Feró vezette Garázsban forgott az akkori körülmények között kiváló hangzású demo-felvétele, a Fém gyermekei, majd a Megszállott. A két nóta került fel később a Sztár Kiadó Heavy Metal – Robbanásveszély! című (második) kiadványára, akkor már nagylemezre, illetve megjelent az első Garázs-válogatás sikerdalai között is. A zenekar kezdő felállása (Nagy “Szutorisz” Károly – ének, Szalai Tamás -. billentyűk, Fejes Zoltán – gitár, Hertel Tibor – basszusgitár, Weitner Ferenc – dob) 1989-ben állami hanglemezgyári megrendelésre készíthette el első albumát a már neves Tom-Tom stúdióban, ám a korong végül nem jelent meg. Ez volt az első jelentős beváltatlan ígéret a zenekar történetében. Érdemes megjegyezni, hogy Fejes Zoltán gitárjátékát már néhány évvel korábban, a Metal Corpus demóin (és fellépésein) is hallhatta a születőben lévő magyar heavy metal rajongótábora. Így nem véletlenül említik a Classica erősségeként a rendkívül tehetséges gitáros-énekes párost. A Classica előadása a billentyűvel, a gitárral, zenei megoldásaiban és szövegében messze kimagaslónak tűnt sok akkori társa között és felett.

A Classica 1989 táján

A friss hallgatóknak szól a következő gondolatom, hogy a mai zeneáradattal szemben kellőképpen értékeljék az úttörők szerepét. Az átütő erejű gitár-basszus megszólalás, a dallamokat mélyen átható billentyűháttér mellett a számomra már néhány hónap után a kétségtelenül különleges ének vált a zene egyetlen gyengébb pontjává. A már-már operai jellegű énekvezetés elcsuklásai, Nagy “Szutorisz” Károly képzett hangú sikolyocskái tették még érdekesebbé, egyben furcsává az egész produkciót. A több évtized távlatában, s az időközben kiadott újabb lemezeiket is rendszeresen hallgatva mindig elismeréssel adózom a zene iránt, miközben sajnálom, hogy a barokkosan díszített skálázással felérő ének motívumokat – ha már oly’ operaiak – egyik korongon sem sikerült tisztán és minden hangjában erőteljesen megszólaltani. Azonban bárki számára, aki ismerte a zenekar munkásságát már annak idején, illetve drukkolt az érvényesülésükhöz, a fenti gondolat aligha vonhat le bármit is a zenéjük hallgatásának öröméből. Remélem, azoknak sem, akik most ismerik meg a csapatot.

A Classica Antológia című kiadványa valójában a végül később és rögzítésükhöz képest különböző időpontokban megjelentetett 3 lemez egy összefoglaló papírtokban, benne a korongok a megjelenéskori eredeti CD-ivel, nagyon egységes kiállítással. Higgye el az olvasó, hogy 1987-89-ben hazánkban senki sem játszott ilyen Paganini/Vivaldi-hangulatú metal zenét, Malmsteen nyomdokain. Az egyetlen kivétel talán Szekeres Tamás volt, bár a zeneakadémiát végzett muzsikus heavy metalja inkább a későbbi G-akárhányak (Steve Vai, Joe Satriani) játékával rokon. A hazai porondon még egy-két évvel később is csak kevés banda (pl. az 1994-ben színre lépett győri Orfeus) alkotott ilyen stílusú melodikus heavy metalt.

Az első lemezen bónuszként hallható a már említett Fém gyermekei, az eredeti énekes Nagy “Szutorisz” Károly hangjával. Újabb három ráadás pedig a későbbiekben a zenekart énekével erősítő Molics Zsolt (Sámán, Moby Dick, Cool Head Clan, Seneca, Mamut) előadásában szerepel, 1991-es felvételeken.

A Classica második korongját 1992-ben rögzítette. Ezen már Ablonczy Mihály énekelte a banda talán legnépszerűbb felvételét, a Fogadd be hősödet. A nóta kiválóan hozza az úttörő és akkor még mindig egyeduralkodó Yngwie J. Malmsteen által megalkotott neoklasszikus heavy metal stílus első korai lemezeinek hangzásvilágát. A brilliáns gitárjáték (nem elfeledkezve a hangulatos billentyűről), a lüktető basszus és a pontos dob nem véltelenül idézik a Rising Force kiemelkedő pillanatait. Az ének itt sem akart elmaradni az előző énekes igényességétől. A korong 2006-os kiadásának érdekessége a 2000-ben felvett bónusz dal, amin többek között az Ossian eredeti dobosának, Galántai Zsoltnak a játéka is hallható.

A Classica a Zenebutikban

Az Antológia harmadik korongja egy promóciós céllal angolul megjelentett, kevésbé ismert kiadvány. A csapat a kor szellemével haladva és zeneiségének természetes fejlődését követve a power metal felé nyitott. A továbbra is igényes zene meghatározó eleme, az éneki poszton ezúttal a Missióból is ismert Angyal Károly állt, emellett Sipeki Zoltán gitárjátéka is hallható.

A Classica munkásságának jelentőségét ma nehezen tudom átadni egy új olvasó-hallgató számára, hiszen ez a fajta koncepciózus, professzionális megszólalás tulajdonképpen évtizedek óta elvárás a HM-zenehallgatók részéről (is). A ’80-a évek végén és a kora ’90-es években azonban annyira üdítő és újszerű volt, ráadásul annyira a nemzetközi zenei életet lekövetve, hogy nem véletlenül vált sokunk kedvencévé és hallgatjuk ma is szívesen a felvételeit.

Az ajánlóba beillesztett zajos-kopott felvételek igyekeznek azt is illusztrálni, hogy az egyre pezsgőbb hazai metal színtéren a zenekar mennyire jelen volt, még az állami tévében is képernyőre került! Szinte érthetetlen, hogy ma nem egy több-tíz lemezes eleven bandaként írunk róluk.

A többször változott csapatban a legbiztosabb pont a meghatározó alaphangzáshoz jelentősen hozzájáruló Szalkai Tamás billentyűs volt. A Classica felállása időrendben:

1989-ben a demo felvételek és az első LP idején: Nagy “Szutorisz” Károly – ének, Fejes Zoltán – gitárok, Szalai Tamás – billentyűsök, Weitner Ferenc – dobok és Hertel Tibor – basszusgitár. 1991-ben (az első korong bónuszaira): Molics Zsolt – ének, Fejes Zoltán – gitárok, Szalai Tamás – billentyűsök, Weitner Ferenc – dobok, Hertel Tibor – basszusgitár.

A Classica a Rockkalapácsban

1992-ben a második LP idején: Ablonczy Mihály – ének, Nagy Péter – gitárok, Szalai Tamás – billentyűsök, Weitner Ferenc – dobok, Éber Tamás – basszusgitár.

Végül, 1996-ban az angol nyelvű lemezre kialakult felállás: Angyal Károly – ének, Sipeki Zoltán – gitár, Szalai Tamás – billentyűsök, Weitner Ferenc – dobok, Éber Tamás – basszusgitár.

A harmadik korong bónusz felvételeinek csapata: Kiss Zoltán – ének, Váczi Nándor – gitár, Szalai Tamás – billentyűsök, Galántai Zsolt – dobok, Krecsmarik Gábor – basszusgitár.