A Kolpot nem könnyű megszólítani publikus felszínen. Egyszerűen azért, mert Knot nem egy kimondottan közlékeny típus, ha magáról vagy a bandáról kell beszélni. Ezt a „legyen a zene maga a fókuszban” szemléletet mindig sokra becsültem, irigyeltem. Igyekeztem tehát olyan kérdéseket feltenni, vagy legalább is azokat úgy megfogalmazni, hogy ne tűnjek tolakodónak.
Hosszú idő telt el a The Outside óta. Szűk öt év. Ez idő alatt egy EP és egy split született meg a Leiruval. Mi volt a nagy szünet oka?
Az igaz, hogy a két nagylemez között 5 év telt el, de mint említetted, a két album között azért kijött egy EP és egy split is. Ez idő alatt megjelent a Veér – 27, Vérzivatar – Carmina Nocte Mages, és a Gennyes Rítusokat (Purulent Rites – a(z ex-)szerkesztő) is életre keltettük, amivel szintén kijött egy demó és egy nagylemez.
Szóval, bőven volt mivel foglalkozni.
Mindamellett én nem vagyok híve az évenkénti nagylemez megjelentetésének, mert a mennyiség sokszor a minőség rovására megy. Azt zenekart meg végképp nem értem, aki egy éven belül több lemezt is kiad. Szerintem hagyni kell a dolgokat pihentetni, leüllepedni.
Van négysávos és nyolcsávos magnód. A split azzal lett felvéve. A Cured but not healednél mi volt a módszer?
Szeretek kisérletezgetni, kipróbálni ezt-azt, persze csak bizonyos kereteken belül. Ezért is van hogy minden Kolp anyag másképpen szól.
Csak analóg torzítókat használok például, semmiféle digitális cuccot. Ennél az anyagnál csak a dobot rögzítettem szalagra.
A kezdetektől fogva alapkoncepció, hogy csak lábdobot, és pergőt fogok használni (persze cinekkel), így a négysávos is elegendő egy dobfelvételhez. Ez a fajta rögzítés bőven tele van buktatókkal és nehézségekkel, de megvan annak a bája mikor az ember kizárja a PC-t és csak a fülére hagyatkozik.
A split felvételnél nagyon élveztem azt hogy be sem kell kapcsolnom a számítógépet.
Igen, a lábdob – pergő koncepcióra emlékeztem, ezért is lepett meg nagyon a lemezt nyitó gitárhang. Ez első 10 másodpercben totál azt hittem, szaxofont hallok. Ugyanakkor ha tényleg az, nekem nagyon tetszett volna. Tervezel a Kolpban valami oda nem illő hangszert használni?
Nem igazán.
Mindenképpen szeretném megtartani a hagyományos hangszerelést. Nem is gondolkodtam soha, hogy megpróbáljak egyéb, oda nem illő hangszereket belecsempészni. Ha esetleg lesznek ilyen ötleteim,akkor azt biztosan egy másik formációban fogom megvalósítani.
Hogy vélekedsz a vendégszereplésekről? Amikor egy banda meghív más zenészeket a lemezre zenélni vagy énekelni…
Nincs vele bajom, sőt más zenakaroknál néha előfordul hogy egy-egy barát invitálva van egy kis vendég vokálozásra. Az első Veér lemezen például Angmar is hallható néhány sor erejéig. Vagy például a Vérzavatar Carmina… lemezén Jim Jones nyom le egy fél számot, vagy még sorolhatnám. Hangszeres poszton már ritkábban fordul elő. Viszont a Kolpba nem tervezek vendégekkel.
Ez a lemez sokkal változatosabb az eddigieknél, és bátrabban használod a gitár magas hangjait is. Tudatos dolog ez, vagy sodródás?
Mindig is használtam magas hangokat, itt talán több van mint eddig. Nem is figyeltem fel erre, tehát tudatosnak abszolut nem mondható.
Ezek most ilyenek. Igyekszem hangulatilag összeválogatni a számokat, és van olyan amikor egy-két dal nem kerül fel az adott anyagra, mert nem fér bele a koncepcióba, és csak később van felhasználva.
A saját kiadóddal a Lost Horizon Productions-szal adtátok ki. Hogyhogy nem a Temple of Torturous vagy a Neverheard vállalta fel?
A Temple of Torturous-szal a The Outside volt az utolsó közös dolgunk. Egyszerűen kijelentette, hogy mivel nem vagyunk aktívan koncertező zenekar, ezért nem tudja (akarja) a soron következő lemezeinket kiadni. Tudomásom szerint már profilt is váltott, és nem is foglalkozik black metal zenekarokkal.
A Neverheard Distro-s Balázssal a kezdetektől fogva ismerjük egymást, de soha nem merült fel az a dolog, hogy kiadná bármelyik lemezünket is CD-n. Igaz adott ki kazettán egy-két anyagunkat (amiért hatalmas köszönet), de komolyabb írányba nem mozdult el.
Mivel meguntam a kiadók utáni futkosást, és közben elindítottam a Lost Horizon Productionst, nem maradt más, mint saját kiadóval megjelentetni az új lemezt.
A Veérrel rokon egy kicsit a Kolp, ugyanakkor sokban különbözik is. Mi a helyzet most a Veérrel?
Különbözik persze.
A Veérben Paga írja a számokat a saját borult témáival, én csak dobosként teszem hozzá a magamét. Vokál poszton persze Jim Jones van mindkét bandában, és itt lehet hasonlóság, bár elég változatos az orgánuma. A zenekar jelenleg parkolópályán van, és remélem egyszer majd megmozdul.
Köztudott rólad, hogy nagyon kreatív vagy az életben is. Kiadót üzemeltetsz, pólókat nyomsz, és nemrég építettél magadnak egy gitárt is. Honnan jönnek ezek az energiák?Fogalmam sincs. Sosem bírtam csak úgy nyugodtan üldögélni, mindíg is ilyen voltam. Ha nincs dolgom,akkor csinálok magamnak.:)
Mesélnél amúgy a gitárodról? A szakmád révén jön a részmagyarázat a dologra, de egyébiránt hogyan megy egy ilyen folyamat? Mik az ismérvek, ha valaki arra adja a fejét, hogy gitárt épít? Honnan lehet a paraméterekhez hozzájutni?
A saját gitár készítéséről csak annyit, hogy egyszerűen foglalkoztatott a dolog. Mivel 20 éve fával dolgozom, és a körülmények is adottak voltak, teljesen rákattantam hogy készítek magamnak egyet (Purulent Rites koncerteken felbukkan néha).
Szakmai részletekbe nem akarok belemenni, de vannak itthon komoly hangszer készítő műhelyek, akik esetleg bővebben, és részletesebben tudnának beszélni erről. Tervek és dokumentációk pedig bőven vannak az interneten. Rengeteget olvastam a témában,és nagyon sok videót néztem meg. Nem tervezek másik gitárt készíteni, de nem mondom hogy ez volt az utolsó.
A Lost Horizon révén gondolom, követed a hazai metal színteret. Vannak bandák, amiket követsz?
Fél szemmel követem csak a hazai színteret (nemzetközit még annyival sem), mert az említésre érdemesek ígyis-úgyis eljutnak hozzám. Ember legyen a talpán aki ezt követni tudja 🙂 A Lost Horizon révén sem figyelem, mert elsősorban saját anyagok kiadására, terjesztésére jött létre. Persze néha becsúszik egy-egy baráti kiadvány. Külsö zenekarokkal nem tervezek, mert van arra itthon bőven más egyéb kiadó.
A hozzátok hasonló nyers, eredeti receptre építő black metal bandák sokszor irtóznak az interjúktól. Te hogy vagy ezzel? Mennyire fontos elzárkózni, mit szabad elmondani a háttérről?
Meg kell találni az egyensúlyt. A teljes elzárkozás mindentől, mindenkitől nem egészséges, de ez személy függő is. A túlzott trúkodás önmagunk meghazudtolása, hacsak nem tényleg ilyenek vagyunk. Én személy szerint nem vagyok ilyen. Állandó szem előtt lenni akarás pedig a másik véglet.
Hogy mit szabad elmondani a háttérről? Nem egy misztikus mesekönyvben élünk, és ezt mindenki tudja. Én elmondok bármit, amire esetleg rákérdeznek, (önmagamtól ritkán beszélek), és ha ez valakinek nem fér bele a lelkivilágába, és emiatt megváltozik a zenekarhoz való hozzáállása, az legyen az Ő baja.
<a href=”http://kolp.bandcamp.com/album/cured-but-not-healed”>Cured but not healed by Kolp</a>
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.