KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #138

Apokalipszis, 36 °C

Itt van EP sorozatunk újabb darabja a végítéletet öt jószágával. Varacskoljatok az underground posványos mocsarában.

Void Witch

A lassú, súlyos death/doom metalban utazó texasi Void Witch a nagy pestis évének közepén alakult az Azoth, a Shitstorm és Drainbow egykori tagjaiból. Tavaly októberi demójuk után első debüt-kislemezükkel jelentkeztek, amire három a klasszikus death metal és az atmoszférikus doom gyilkos szűrletéből lepalackozott dal került fel. A csapat 13 percen keresztül lassú és hosszan elnyújtott riffekkel szállítja az igazi kripta hangulatot, amik fejünkben a reménytelenség végzetes hangjait kongatják meg.

Mephistofeles

Az argentin pszychedelikus proto-doomer Mephistofeles eddig a kozmásan piszkos riffeiről és sátáni perverzióiról volt híres. Azonban legutóbbi La Bimba di Satana / Tombstone Boogie EP-jén a perverzitást leszámítva kissé visszább fogták magukat. Az EP-re, (amelynek borítóján most egy old-school pornó fotó feszül) ahogyan azt a címe is mutatja 2, a ’70-es évek pszichedelikus folk hangulatát megidéző dal került fel. Hallgatásuk közben olyan érzésünk támad, mintha csak egy drogos kommuna rituális sátán imádatán járnánk, ahol már mindenki a bíbor felhőit kergeti, vagy épp a sötétség démonaival harcol, illetve épp valamelyik testnyílását ajánlja fel neki . Az egésznek van egyfajta időkapszulaszerű hippie-folk aurája, ami könnyed elszállásokkal repít vissza a Jefferson AirplaneWhite Rabbit” és más hasonszőrű dalok korszakába. De, ahogy látom ez csak egy kis szösszenet a triótól… hamarosan lemez is jön.

Dauðaró

Az izlandi Dauðaró már szerepelt EP válogatásunk 98. számában. Az egyszemélyes extravagáns blackened funeral doom projekt azóta már 3 újabb EP-jét is kiadta, a legutóbbi az Eyðimörkin, ami igaz, hogy csak egy dalocska, de az maga a tömény temetői bánat, fagyos zordság és végítélet közel 32 percben. Mit is mondhatnék… a zúgó, egyben vészjósló ambient zaj és zörej folyamok hátán lassan vonaglodva vánszorognak a monolitikus, ikonikus Escaping Aghartha, Lycus, Skepticism-féle egy-két riffes dallamok, amik a borítón látható homok dűne porszemcséinek kohéziós mozgásának szimbolikájaként elvednek meg. Az egész egy nyomasztó massza, ami a végére teljesen maga alá temet.

Shum

A Varsás Gábor vezette extravagáns, kísérleti harsh noise/drone Shum projekt már jól ismert a Fémforgács olvasói előtt. Gábor idődről időre különböző atmoszférájú anyagait, melyeknek különböző felvételi technikákkal készült zajkompozíciót néhol pszichedelikus / elektronikus / ambient drone hangképek, máskor pedig rideg blackened vadállatokként szabadítja ránk. Azonban zajművészünk napokban megjelent két tételes, közel félórás Nullagon anyagán, ha lehet így mondani az eddigiekre is jócskán ráfejelt. Zenéjébe nem más műfajt húzott be, mint a djent, annak is a modernebb, progresszív, ipariasabb, elektronikusabb vonalát. Nos, előre leszögezem, hogy én nem vagyok a műfaj nagy rajongója, de ígérem, igyekszem szubjektív maradni. A nyitó, közel 18 perces Szuperklaszter-ben a Fredrik Thordendal-féle agyasan felhangolt progresszívtás dominál, amikhez egyfajta szimbiózissal kapcsolódnak a termikus dübörgések, ipari koncepciók. Dallamai és témái egyszerre több szálon is futnak, amiknek örült kaotikáját néha bizony nehéz követni. Mondhatnám rá, hogy a kaotika modern szimfóniája, de nem akarok nagy szavakat használni. Az EP másik tétele a Kigyulladt terek, már egy groove-osabb, elektro metalosabb riffelésekkel rombol, amik mellett rendesen oda vannak téve az overlaying dallamok, valamint az indusztriális és a 8 bit metal vonalai is. Ez már egy abszolút XXI. századi cyber hangulat, ami jól tükrözi azt, hogy egy zenész, alkotó, művész, mindig képes a megújulásra, a frissülésre. Ezt tette Gábor is… és remekül sikerült.

No Souls Saved

A HC/DM No Souls Saved projekt új EP-je már első hallásra akkorát üt, mint a nagyharang. A Mindforce, Vein, Sanction és az Out War egyes tagjait felsorakoztató banda Not One Saved EP-je augusztus 19-én jelent meg a Daze Records kiadásában, amire öt rövid, de annál agresszívabb szerzemény került fel. Dalaikban a hardcore, a punk és a death metal több évtizedes fúziója szólal meg, olyan tömény gonoszsággal, hogy az szinte már tömegpusztító. Ha imádod az ’90-es évek (Autopsy, Morbid Angel, Suffocation, Massacre, Obituary, stb..) old-school gyilkolásait, ne hagyd ki!

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.